Megérkezett az ötödik Bozsodi

A Bozsodi fivéreken kívül a világon mindössze egy olyan vonósnégyes működik, amelyeknek tagjai testvérek - ez persze önmagában még nem jelenti azt, hogy a kvartett jó is. Ők azonban már bizonyítottak: több CD-n és számos fellépésen vannak túl. A Bartók Teremben is játszottak már a kamarazenei bérletben, időnként neves muzsikusokat hívnak vendégnek. Így volt ez legutóbb is, amikor Vásáry Tamással játszottak együtt, és most a héten is, amikor Alexander Rudinnal (aki előző pénteken már fellépett itt a zenekarral) állítottak össze egy estére való zenei programot Johannes Brahms és Franz Schubert ritkán hallható műveiből (zongoratrió, vonósötös).

Alexander Rudin gordonkaszólójával kezdődött a  héten a bérletes koncert a Bartók Teremben

Alexander Rudin cselló- és gordonkaszakot is végzett a karmesteri szak mellett (multifunkcionális zenésznek nevezik a több hangszeren játszó muzsikusokat). Rudin megmutatta, mit tud mindkét hangszeren. A koncert az ő gordonkaszólójával kezdődött. A tisztességesen lejátszott Bach-szvit azonban nem-igen hozott lázba senkit. Azt hiszem, ez az az eset, amikor a szerző zsenialitása menti meg az átlagos előadást. Amikor a darabban rejlő erő, mint a tavaszi ár sodorja magával a hallgatót, előadót egyaránt. Kicsit ironikusan fogalmazva: Bach mindig jó választás egy szólódarabhoz. Később a zongorához ült. Rudin zongorakíséretében azt hiszem semmi különös nincs. Ha valami feltűnt benne, talán csak az, hogy kissé hangos volt a szólóhegedű (Bozsodi Lóránt) és a cselló (Bozsodi Zoltán) mellett.

Bozsodi Lóránt hegedül, a zongoránál pedig Alexander Rudin, aki cselló- és gordonkaszakot is végzett a karmesteri szak mellett

Vonósötöst ritkán hallunk. Ilyenkor két hegedűvel két cselló áll szembe, középen a brácsa, így teltebb, szélesebb a hangzás, mint egy vonósnégyesben. Szépen is szólt a szünet után a Schubert C-dúr vonósötös. Ez volt a koncert legértékesebb része.