Kultúra

2016.08.18. 19:01

Hol van a gólyák igazi hazája? - Göncz László új könyvét hozta el Hétrétországba

Nem volt az olyan régen: a határ mentén élők között ma is sokan emlékeznek arra, milyen volt, amikor átléphetetlen volt a magyar határ. Szlovénia felé is. Meg persze onnan ide. Ezzel a felvezetéssel kérte a Határ-szél bemutatójára a könyv szerzőjét Gaál Zsuzsanna, a Múltidéző porta házigazdája.

Bakos Ágnes

A Hétrétország köztivál rendezvénye volt dr. Göncz László legújabb novellás, kisregényes, monodrámás könyvének bemutatója.

Nem is az írásokkal kezdte, hanem a jelenben.

A szerző történész és politikus, de nem pártpolitikus - arról inkább nem is beszélt. A szlovén parlamentben a magyar nemzetközösség képviselője Göncz László. Azt mondta, arra jó a poszt, a titulus, a funkció, hogy meghatározza saját magát. Azt, hogy milyen értéket képvisel Európában. A parlamenti munkáról azt vallja, inkább szakemberi küldetésnek látja, tekinti, mint klasszikus politikai képviseletnek. Mert szerencsére itt tart most Szlovéniában a magyar kisebbség. Nem volt mindig ilyen helyzetben a nemzetiségi lét - természetesen szólt erről is Göncz László.

Úgy fogalmazott, a határ menti élet „más árnyalatai” is benne vannak a Határ-szél című könyvében.

Itt nőtt föl, nem messze: Rédicstől két és fél kilométerre laktak Szlovénia területén. Először 17 évesen jött Magyarországra - óriási szélviharban. Ezt meg is örökítette a könyve első, személyes hangvételű csokrában. Persze nem csak a szembefújó, kellemetlen időjárási jelenség értendő a „szembeszél” alatt. Hanem a kisebbségi lét, a határmentiség. De nem kell magyarázni.

A Határ-szél személyes hangvételű írásai között Göncz László saját gyermekkora elevenedik meg, persze fiktív képekkel. Kivéve az érzést, az nem kitaláció. Az, amikor gyerekként egész egyszerűen irritálta, nem értette, miért nem mehet két méterrel arrébb a határkőtől, arra, ahol értik a szavát. És miért tehet meg akár kétszáz kilométert a másik irányba, ahol viszont szó szerint más nyelvet beszélnek az emberek.

Felidézte a szénaforgatást, amit a határnak háttal kellett végezni a földeken. Még „átnézni” sem volt szabad.

- A határmentiség ragozható fogalom. A shengeni nyitás közvetlenebb kapcsolatot jelent, legalábbis elméletileg, ez volt a várakozás.

De nemzetiségi szempontból nem lett intenzívebb a kapcsolat.

Nem jelentett a nyitás összeborulást - így fogalmazott. Hiszen nem egyszeri, hirtelen határnyitás, hanem hosszú évek kapcsolatépítése előzte meg a határ eltűnését - nemzetiségi szempontból.

Ha magyar érzelmekről beszélünk, az nem jelent azonos értékrendet is - mutatott rá a szlovéniai magyar szerző. Úgy írta le a jelenséget, hogy az „szétfejlődés”.

Másik közösségbe sodorta a történelem a közösségeket, a határon túl. Meg lehet ismerni egy-egy országot, államot, de más a kisebbségi lét - húzta alá. Kettős kultúráról, kettős közegről és kettős identitásról beszélt. Hiszen hiába magyar valaki, ha egy másik ország állampolgára, ha másik ország nyelvén él a mindennapjaiban (legalábbis azok nagy részében). Ez is egyik oldala a kettészakítottságnak, ezt élte meg a történelmi Magyarországról leszakított területek magyarsága.

- Annak idején azt mondták, a „jugókhoz megyünk”, vagy a „szlovénekhez megyünk”. Nem azt, hogy a szlovéniai magyarokhoz - így határozta meg a határ innenső oldaláról nézve a külhoni kisebbségi létet.

Egy nagykanizsai barátjával példálózott. A barát ugyanis úgy szokta bemutatni ismerőseinek, hogy „a szlovén barátom”, nem pedig úgy, hogy a „szlovéniai barátom”. Aki pedig magyar.

A trianoni döntés közelgő százéves évfordulójával kapcsolatban azt mondta: két nemzedék megszenvedte a kisebbségi létet a régióban. S lehet bírálni a mai nemzetiségi politikát, de a nemzeti összetartozás napja szerinte pozitív.

- Felül kell emelkedni a sebeken. Nem sorolni kell a fájdalmakat - hangsúlyozta. Persze személyes sérelmek és élmények vannak - neki is bőven. Egy füzetbe jegyezte fel  annak  idején a benyomásait. Akkor, amikor először járt Magyarországon. Áttekert biciklivel a már említett szembeszélben. Néhány kilométer volt csak a távolság - gyakorlatilag. De annál nagyobb és jelentősebb volt érzelmileg. A személyes hangvételű, emlékalapú írások kaptak helyet a Határ-szél című könyve első harmadában. Ahogy fogalmazott, „szubjektív igazságok”, amelyeket nem erőltet rá senki. Része az írásoknak egy gólya-hasonlat. Hiszen hol van a gólyák igazi hazája? Ott, ahol nyáron élnek, költenek? Vagy a világ másik felében, ahová minden évben visszatérnek a télre?

A válasz szubjektív, mint a határ-széli igazságok, hiszen az ember sajátja is lehet ez a két-otthoniság. Erről szólt az előző két könyve is a történésznek. A 2003-ban megjelent, Olvadó jégcsapok című regényében a muravidéki magyarság történelmi hányattatásait írta meg. A 2011-ben megjelent Kálvária című könyve a muravidéki magyar és nem magyar mártírok regénye. A harmadik már igazi szépirodalmi és nem történelmi könyv, ez a Határ-szél.

Nem csak a kisebbségi lét problémakörét járja körül, hanem a szociális lecsúszásról, az emberi gyarlóságról is vannak benne történetek.

- Egy klasszikus, kilencvenes évekbeli lecsúszás története A csoda című monodráma, amelyből rádiójáték is készült - mutatta be a szerző. A Muravidéki Magyar Rádió lendvai stúdiójában készült a hangjáték két zalaegerszegi színész, Ecsedi Erzsébet és Farkas Ignác szereplésével. Ahogy Göncz László legtöbb írásában, A csodában is egy nő a főszereplő. (Azt mondta, ne kérdezze senki, miért a nőket állítja középpontba, de ez alapmotívuma.) A csodában szereplő nő középkorú, magányos és alkoholista. Elhagyta a férje, a fia is. De a történet vége egy csoda.

A Határ-szél című könyv harmadik, utolsó része egy kisregény - vissza a határhoz. Az angyalok a mennyből jönnek című írás két hőse, Rozika és Jenő. Éppen azon a virágvasárnapon váltanak először titkon csókot, amikor a Lendva-vidékre is megérkeznek a felszabadító magyar katonák. Keserű és édes a történet. S a határ menti lét is ilyen: kettős. Hátrányokkal és előnyökkel. Ezt a határ(ok) mentén élő nemzetiségek nagyon jól tudják. Göncz László pedig szubjektíven, de reálisan azoknak is megmutatja, akik nem élték meg a nemzetiségi lét kettősségét.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!