Beregben jártak a Magyar Kultúra Lovagjai

A találkozó helyszíne az Aranyosapátiban található „Aranyossziget” – a „ nemzet otthona”, amely helyet ad a Kultúra Lovagrendje Múzeumának és Levéltárának, valamint Emlékparkjának.

A Vas megyei lovagok szeptember 22-én csütörtökön a kora esti órákban érkeztek Aranyosapátiba az ország határain belülről és kívülről (Ukrajna, Erdély, Szlovákia) érkező lovagtársakkal együtt. A találkozó ünnepélyes megnyitása – a himnusz eléneklésével – a Böszörményi László Faluházban zajlott. Nick Ferenc bemutatta a faluházat, beszámolt az elmúlt években történtekről , majd felavatták Vörös Ákos lovagtárs által készített Böszörményi László szobrot.

Vacsora után a résztvevők röviden bemutatkoztak. Pénteken a látogatók ismerkedtek a Bereg nevezetességeivel. Vámosatya településen Szász József polgármester bemutatta a Tájházat , mely mindenki számára sok érdekességet rejtett. Az önkormányzat a falusi turizmus meghonosítása, a helyi értékek megóvása érdekében előző századbeli portát vásárolt. Vesszőből font kerítést, kaput készítettek az utcafrontra . A virágos udvarról, a porta tisztán tartásáról az önkormányzat közmunkásokkal gondoskodik a „Vámosatyáért” Alapítvánnyal együtt. 

Megnézték a Történelmi Emlékparkot, mely a község központjában található. A történelem egyes eseményeinek állít emléket a korabeli vámszedés helyén.

Tarpa falu nevezetessége a Sziget nevű részen helyreállított a XIX. század elején készült műemlék szárazmalom, mely az Észak-Tiszántúl egyetlen fennmaradt szárazmalma. Az úgynevezett Tokaji-féle malom fazsindellyel fedett, malomházra és járószínre osztott épület. A fellendülő gabonatermelés a gabonaőrlő szárazmalmok felvirágzását eredményezte. A szárazmalmok Magyarországon a középkorban terjedtek el, elsősorban vízben szegény vidékeken épültek. A tarpai szárazmalom 1929-ben őrölt utoljára.

A kirándulás következő megállóhelye Csaroda, a mosolygó szentek temploma volt. A falu szélén kis ligeterdő ölelésében leljük meg a több mint 700 éve épített és festett beregi templomok legpompásabbikát. A térségben lévő templomokkal ellentétben szokatlan, hogy már a 13. században karcsú, tűhegyes, fazsindellyel fedett toronnyal építették, amelyből vigyázhatták a vidéket. A gondnoknő lelkesedéssel mutatta be a templomot, melybe belépve, festett szentek sora található a hajó északi falán. A teljes alakban ábrázolt és szinte teljes épségükben helyreállított freskók alakjai olyan nyugalmat sugároznak, ajkukon piciny mosollyal, hogy az harmóniát és békét teremt szemlélőjükben is. A szentély festése is különleges, mintha függönyt festettek volna a falra.

A csarodai templom mennyezete és a bútorzata a barokk kor remeke. 1777-ben készült el a szép, csigás szószékkorona a templom deszkamennyezete, és a festett padok. A gondnoknő képeket mutatott arról, hogy melyik időszakban hogyan - s mit világít meg a besütő nap, ami hasonlít a veleméri jelenségre.

Fotó: Kőszegfalviné Pajor Klára

Ezt követően Szatmárcseke műemlékké nyilvánított népi csónakos fejfás temetőjét nézték meg. Minden síremléken A.B.F.R. A. betűk olvashatók, mely „A Boldog Feltámadás Reménye Alatt” rövidítése. A temető közepén található fehér márványból készült klasszicista síremlék kriptájában három kis diófa koporsó van: Kölcsey Ferenc költőé, öccse Kölcsey Ádámé és felesége Kölcsey Ádámné. Mindezt Korpás István fafaragó mesélte el, aki 46 éven át készítette a református temető csónak alakú fejfáit. A fejfákra kerülő szöveget napjainkban is ő faragja.

Korpás István házánál a kertben felesége friss fánkkal és saját készítésű lekvárral és szörpökkel kínálta a vendégeket. Megnézték a „Kisház”-ban – saját gyűjtésű múzeumában - a helyi népi hagyományokat és használati tárgyakat, hímzéseket és fafaragásokat . 

Túristvándi következett, melynek egyik fő nevezetessége a ma már országszerte ismert, sok bel-és külföldi látogatót vonzó vízimalom. 

24-én szombaton tartották meg a XII. Európai kultúra napja programjait. A református templomban tartott istentisztelet után a Kultúra Lovagrendje Emlékparkban az elmúlt év óta elhunyt lovagok oszlopainak ökumenikus avatása mellett emlékeztek a korábbi években elhunyt lovagtársakra.

A kulturális bemutatók sorában a lovag-költők (Kanizsa József , Tárkány Imre, Nyizsa Sándor) saját verseiket szavalták el, majd a helyi iskola tanulóinak táncbemutatója következett. A napot vacsorával egybekötött nosztalgia est zárta.Vasárnap délelőtt szabad program, majd a találkozó a döntéshozatalt is magában foglaló ünnepi ebéddel zárult. Fotó: Kőszegfalviné Pajor Klára