Nem csak világnapon kell a zene

A szombati zene világnapja ennek a kérdésnek a feltételére épp megfelelő apropót adott. Egy kamarazenekar tagjaival ültem le beszélgetni erről. A zeneművészek mindannyian a Savaria Szimfonikus Zenekarban játszanak. Ha tehetik és meghívják őket, kamarazenekari formációban is népszerűsítik a komolyzenét.

Petró András gordonkán játszik. Róla köztudott, hogy a hangversenyek előtt a közönségnek mindig vázol egy kis korrajzot a zenemű keletkezésének körülményeiről.

- Azt gondolom, a hallgatóknak jólesik pluszadalékot kapni egy-egy zeneművel kapcsolatban - mondta a moderátorkodást szívesen vállaló zenész.

A zenedarabok értékét ő abban méri, népszerű marad-e a mű évszázadok múlva is.

- A régi, a közelmúlt vagy a jelenkor zeneműveire is érvényes, hogy az igényesen megalkotott, tehetséggel, hozzáértéssel komponált darabok adnak maradandó esztétikai élményt. Ezek írják be magukat az örökkévalóságba - fogalmazott tömören a kamarazenekar gordonkása.

A megyeszerte ismert Savaria Szimfonikus Zenekar tagjai szerint a muzsika élvezete több kell hogy legyen az idegek puszta játékánál: a zene szeretete meglátszik rajtuk
Fotó: Pogács Mónika

A zenész szerint az időtényező az, ami válogat, szelektál, továbbenged.

- A zenemű keletkezése, értéke, a zenészre, hallgatóra gyakorolt hatása nálam hit kérdése. A zenét lélekből kell játszani és nem szakmai túlképzettségből születik, bár hozzáértés is kell a megszólaltatáshoz, kétségtelen. Hiszem, hogy a zene befogadása, előadása sem csupán az idegrendszer oda és vissza sziporkázása, hanem ennél sokkal több - tette hozzá a zenész. A zene szeretete meglátszik az együttesen, bármelyik korszak muzsikáját interpretálják. De a zenésznek óhatatlanul kell hogy legyen kedvelt korszaka, zeneművésze.

- A késő barokk és a klasszicizmus a kedvenc korszakom. Az időszakok H" betűs szerzőit azért szeretem, mert a legrosszabb és legjobb kedvemben, lelkiállapotomban is tudom hallgatni őket, Händelt és Haydnt - árulta el kedves szerzőiről Petró András.

Berki Gábor a kamarazenekar fiatal brácsása. Ő szintén a zeneművészet klasszikus korszakát kedveli, Mozart és Haydn világa áll közel hozzá.

Horváth Szimonetta a komolyzenei együttes másik huszonéves tagja. A hegedűs szintén a klasszikus korszak, Mozart kedvelője. A kérdésre, hogy mi motiválta a zenei hivatás választásában, szülői, pedagógusi támogatásról beszélt:

- Az óvó néni tanácsolta a családomnak a zeneiskolát, mert észrevette a zenei hallásomat. A szüleim beírattak a zeneiskolába, így indult a pályám. A hangszerhasználat elsajátításához szorgalom, kitartás, sok tanulás kellett. Így lettem zenész - mondta mosolyogva a fiatal muzsikus.

A hegedűhöz azonban köztudottan különleges, abszolút hallás kell. Ritka adottság, tehetség ez. Ebben erősített meg a szintén nyilatkozó Illés Klaudia, a kamaraegyüttes koncertmestere is.

- Igen, a hegedűhöz abszolút hallás kell. Egyben hozzáteszem: Nagyon örülök, hogy a Savaria Szimfonikus zenekarnak a fiatal művészek is tagjai. Fontos, hogy egyre több tehetséges fiatal legyen a körünkben. A tehetséget külön hangsúlyoznám - mondta a koncertmester.

A zenész fontosnak tartja a zeneiskolai tanárok szerepét, akik kiemelhetik azt a gyermeket, akinek jó a ritmusérzéke, a hallása. S hogy mi is a dolga egy koncertmesternek?

- Csaknem két évtizede hivatásszerűen végzem ezt a feladatot. Nekünk topon kell lennünk minden pillanatban. A zenésztársak a be- és leintésemre várnak. Nem lazsálhatok, agyilag sem kapcsolhatok ki egy percre sem. Állandó készültségben kell lennem. Muszáj vezéregyéniségnek lenni, mert így tudjuk a többieket inspirálni. Mondják, hogy rátermett vagyok a feladatra. Én csak azt tudom, hogy nagyon szeretem csinálni - mondta hivatásáról a Savaria Szimfonikusok prím szólamvezető hegedűse, koncertmestere, Illés Klaudia.