Kultúra

2016.11.07. 18:25

A fehér legalább 79 árnyalata

Szombathely - Ők azok, akiknek a művészet által teljesedik ki az életük. Dr. Gáspár Zsuzsanna hobbifestő (ő mondja így) és Horváthné Németh Szandra ötvös az Oladi Galériában közös kiállításon álltak a közönség elé.

Vas Népe

A Keresztmetszet című kettős kiállítás megnyitójának moderálását Prikazovics Ferenc előadóművész, a Mesebolt Bábszínház igazgatóhelyettese vállalta, a kiállítókat Torjay Valter művészettörténész, festőművész és Tanai Ibolya televíziós szerkesztő ajánlotta a közönség figyelmébe. Kedves, finom - most mondjuk azt, hogy nőies? - világok ezek. Minden egyes darabból az alkotás öröme sugárzik. Úgyhogy merüljünk el ebben a derűben. Ahogy a tárlat megnyitóján Tanai Ibolya fogalmazott: Talán a legbölcsebb dolog az lenne, ha hallgatnánk, csöndben szemlélődnénk, megpihennénk. Mert Gáspár Zsuzsi képeinek csend kell. Nem süket csendre gondolok, nem a döbbenet némaságára, nem a félelem keltette szótlanságra. Olyan csöndet képzelek el, mint amilyet egy hosszú regény utolsó betűje, vagy egy hangverseny utolsó hangja, egy átbeszélgetett éjszaka után érzünk . Hiszen ahogyan beszélgetni, úgy hallgatni is csak egy jó baráttal tud az ember. Gáspár Zsuzsira a csendesség illik. A befelé figyelés, a lélek belseje felé fordulás. A nyugalom .

A derű pillanatai. Az alkotók: Horváthné Németh Szandra, dr. Gáspár Zsuzsanna - és Torjay Valter az oladi kiállítás megnyitóján Fotó:: Németh Richárd

Tanai Ibolya ezek után - mert beszélni muszáj - föl-idézte, hogy milyen út vezetett el addig a lelki-szellemi harmóniáig, amely a képekből árad: Zsuzsi Marosvásárhelyen született, ott járt iskolába és fogorvosi diplomáját is ott szerezte. Temesváron kezdett dolgozni . 1994 óta Szombathelyen él férjével és időközben született két gyermekével .

A tárlatnyitón elhangzott: Gáspár Zsuzsannának soha nem voltak festői ambíciói, bár festmények között nőtt fel. Ideggyógyász édesapja szenvedélyes műgyűjtő volt, otthonuk falának minden négyzetcentiméterét festmények borítják a mai napig. Gyerekkorában divattervezőnek készült, sokat rajzolt - főleg ruhákat és cipőket -, de ötvenéves koráig még ecsetet sem fogott a kezébe. Csak amikor édesanyja három évvel ezelőtt - 75 évesen! - be-iratkozott egy rajz-festészeti népfőiskolai kurzusra, fogalmazódott meg benne, hogy soha sincs túl késő belevágni valami újba. A festéshez ő maga 2014-ben kapott kedvet igazán, amikor a tévében látott egy interjút Pálfi Edit festőművésszel, aki a műsorban megfestett egy csendéletet. Beiratkozott a művésznőhöz egy félnapos budapesti tanfolyamra, hogy megismerkedjen az akrilfestés technikájával. Ott készült első, Bontogatom szárnyaimat című képe.

Az utolsó simítások. Gáspár Zsuzsanna akrillal dolgozik Fotó: Németh Richárd

Aztán itthon megvett minden szükséges kelléket, és elkezdett festeni. Azóta is kizárólag akrillal dolgozik. Eleinte kisméretű képeken gyakorolt, kísérletezgetett, nagyobb vászonnal csak később próbálkozott. Ösztönösen dolgozik - ő úgy mondja: a tudatlanság bátorsága viszi előre. Nincsenek szabályok, nem kell megfelelnie semmilyen elvárásnak. Festés közben nincs előtte kép, fénykép, modell vagy természeti táj, pusztán a fantáziájára hagyatkozik. Így tudja megélni az alkotás örömét, azt a kötöttségek nélküli szabadságélményt, amellyel belső világát vetíti ki. Az ötletszerűen felvillanó gondolatok azonnal egy belső képpel társulnak benne, ilyenkor papírra veti a kép címét, s amint van egy kis ideje, nekilát a festésnek. Ami aztán a vásznon formálódik, lehet, végül egészen más lesz: hiszen belekerülhet egy olyan ecsetvonás, ami teljesen megváltoztatja a képet - azt mondja, olyan érzése van, mintha fentről vezetnék a kezét

A festőművészet dilettáns vadhajtásainak tartja alkotásait, melyek egy-egy felvillanó gondolatot, egy pillanatnyi érzést, élményt, emléktöredéket vagy fantáziaképet örökítenek meg a vásznon. Számára sokkal könnyebb megfesteni a körülöttünk és a bennünk lévő világot, a megfoghatatlant, a misztikus és elvont témákat, mint szavakban kifejezni. Zsuzsi kreatív hobbinak, kikapcsolódásnak és az önkifejezés kézenfekvő módjának tekinti a festést. Talán orvosi hivatásával van összefüggésben, hogy a fehérnek legalább 79 árnyalatát tartja számon. Ebben a kísérletező stádiumban magától egészen biztosan nem jutott volna eszébe kiállítást rendezni. Az alkotás azonban számára sem öncélú; akár az irodalom vagy a zene: meg kell osztania másokkal. Ezért fogadja pácienseit a Folyékony csend nyugtató türkize. Ezért vállalkozott erre a közös kiállításra is, Németh Szandra ötvös javaslatára. Íme, változatok a harmóniára: Horváthné Németh Szandra ötvös és dr. Gáspár Zsuzsanna hobbifestő alkotásain, november 18-áig, az Oladi Galériában. Ez az első bemutatkozásuk, de bizonyosan nem az utolsó. A derű, a szépség, az alkotás öröme szellemében, különös tekintettel az egyre morcosabbá váló, egyre fénytelenebb őszi napokra. Tessék csak közelebbről megnézni!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!