Talán tényleg angyal volt - Farkas Linda emlékezetére

Az angyal témájú kiállítássorozat tovább folytatódik, suhan át az agyamon, mikor belépek a fotókkal, ruhákkal teli térbe. De amíg az előző kiállítás (Telek Balázs fotóiból) néma, őrző angyalokkal volt tele, most egy nagyon eleven, minden porcikájában izzó, ugyanakkor végtelen nyugalmat és egyensúlyt árasztó, tüzes angyallal találkozunk.

Csupa nőies, légies téma: Angyal, Súlytalanság, Gyöngyforgó. Farkas Lindában az a különleges - többek között -, hogy nemcsak tűzperformer volt, hanem ruháit, tüzes eszközeit, díszleteit is maga tervezte és készítette. Ahogyan a koreográfia is mindig a sajátja volt. (Ettől pedig csak még intimebbé vált az egész előadás, hiszen minden kicsi egység ő volt maga; eggyé vált az anyaggal, amivel foglalkozott.)

A tűzperformer és képzőművész Farkas Linda emlékét idézi a jövő év január elejéig látható eleven kiállítás a WSSz aulájában Fotó: Szendi Péter

Fotók és jelmezek. Jelmezei nem pusztán jelmezek; tűztechnikai eszközök, amikkel Linda tűzlénnyé válhatott. Kalitka című képén egy madár, ami/aki saját kalitkáját tartja, amelyben lángot őriz. Micsoda szimbólum: hiszen Linda valóban keretek közé tudta szorítani a tüzet, állandó partnerét Olyannyira, hogy nagy pocakkal, terhesen is látjuk tűzzel táncolni. A szimbólumok mellett (tűz és bor) sokszor bújt állatbőrbe (szarvas, páva), vagy természeti jelenséggé vált (tűz, tornádó).

Befejezetlen fejdísze nagyon aprólékos, fontos minden egyes részlete, még akkor is, ha sok minden csak egészen közelről látható, például az arcok az egyik ruhán. És mégis a teljesség része a pici, mégis nagyon kidolgozott, már-már láthatatlan részlet. Ez megmutatkozik Farkas Linda egész munkásságán.

Ahogy nézem a fotókat, eszembe jutnak Toulouse-Lautrec Loie Fullerről készült képei, grafikái 1893-ból. Fuller az egyik első nagy sztár volt a 20. századi modern táncosnők között. Hatalmas fátyolruháját karjai meghosszabbításának segítségével forgatta különleges, színes színpadi megvilágítással, amitől fényshow-vá vált tánca. Marie Curie-t egyszer megbízta különleges, foszforeszkáló kelmék megalkotásával. Koreográfiáját híres művészek örökítették meg. Picasso állítólag a róla készült filmfelvételek hatása alatt találta ki az Avignoni kisasszonyokban a mozgás és a statikusság egyidejű ábrázolását. Fuller kihasználta az elektromos fény minden akkor adott lehetőségét - ahogyan Linda a tűz adta lehetőségeket

Farkas Lindát ismertem, futólag, sok évvel ezelőttről. Emlékszem arra a - már-már irigységbe forduló - érzésre, ami elfogott a belőle áradó tökéletes nyugalom és egység láttán. Nem értettem, hogyan csinálja Hogy lehet ennyire jóban a világgal? Az állandó finom derű, a mosoly az arcán - lehet, hogy tényleg angyallal volt dolgunk Emlékszem, mennyire áhítoztam arra, hogy olyan békében éljek én is a világban, ahogyan ő a mindennapokban Sokszor eszembe jut, hogy a fiatalon, tragikus hirtelenséggel elmenő emberek talán azért hagynak itt minket olyan korán, mert már teljes biztonsággal fogják fel és élik meg ezt a világot. Talán ez a világ már nem tud nekik újat mondani; ezért, egyszerűen, tovább kell állniuk, hogy új, más tapasztalatokra tegyenek szert. Szeretném gondolni, hogy ez a magyarázat

Fotókat látunk csak , nagyon szép, jól komponált, részletgazdag fotókat (Fotó: Cylinderfire), az esemény már nem ismétlődhet meg. Az erő, a lendület, a nőies finomság, a mosoly és a titokzatosság sugárzik minden képről. Még így is, hogy keretbe van zárva a pillanat. Jó látni Farkas Lindát a képeken, jó látni ilyen összhangot a világgal és önmagával. Mintha velünk is összhangban lenne. Újabb megnézendő kiállítás a WSSZ-ben, január 2-áig.