Lángoló dobverők - Beszélgetés Ziskó Olivér dobossal

Ha még nem lenne elég mindez: animáció is pereg a háttérben. A Csodaszarvas legendája elevenedik meg a képkockákon. Ez Ziskó Olivér tűzdobszínháza. Vele beszélgettem arról: hogyan vezetett számára az életút a hangszer megtalálásától a komplex színpadi produkcióig.

- Tudat alatt már gyermekkoromtól vonzódtam a dobzene világához. Unokatestvéremet látogattam meg zeneiskolai gyakorlása közben. Nyolc-tíz éves lehettem. Jó érzés volt már akkor beülni a dobok mögé - elevenítette fel első emlékképeit a hangszerről Ziskó Olivér.

Mint mesélte: csak később kezdett el foglalkozni komolyabban a hangszerrel.

- Volt egy barátom, Bertalan Balázs az Extreme Deformityből, 14 évesen tőle tanultam az első dolgokat a dobolásról - sorolt még egy mérföldkövet zenei életútjából a dobos.

A zenész azt is hozzátette: Alapvetően autodidakta azóta is, de egy idő után szükségét érezte, hogy zenetanár segítségét kérje. Előbb a Bartók Béla Zeneiskolában Vasas Józsefhez, majd Budapestre, Nesztor Ivánhoz járt magántanítványként.

A tudásszerzés lényege, hogy megfelelő zenei szókinccsel rendelkezzen egy zenész. Ez inkább szorgalom, mint tehetség kérdése. A 10 ezer órás szabály igazsága Olivér esetében is bevált: Bármivel is foglalkozzunk, ha ennyi időt elmélyülve szánunk rá, profivá válhatunk. Azt mesélte: kezdetekben napi hat órát is gyakorolt. Mára ez két-három óra a hét három napján. Így fejlesztette tudását, tanulta el a dobtrükköket, sokszor a nagyoktól.

Ilyen volt például az a dobverőtrükk, amelyet Buddy Rich-től sajátított el. A félfordulatos verőtechnika nemcsak látványos, hanem funkciója is van. A lényege, hogy az ujjak közti ütőfordítás során a dobos annak fejével és végével is ütemet üt a hangszeren. Olivér másik trükktechnikája hagyományosabb: egy vagy két fordulat után üt a dobra és ebből áll össze egy-egy impro-elem. Ezen a technikán alapul a Csodaszarvas tűzszínházi dobprodukció is.

- A trükkmozdulatok adták az ötletet: próbáljak úgy ütemet ütni, hogy a dobverők mindkét vége lángoljon. Az ütőeszközökre szövetet applikálok, azt a játék közben meggyújtom. A trükkmozdulat végén az égő dobverővel a dobra ütök. Így nemcsak látványos, hanem funkciója is van mindennek - avatott be a különleges hangszeres attrakció lényegébe Ziskó Olivér.

A látványosságból a Csodaszarvas félórás előadásának minden tételébe kerül egy-két perc. Az alkotó most azon dolgozik, hogy egész estés darabbá bővítse az előadást.

- A Csodaszarvas legendára kilenctételes zenét komponáltam, amihez billentyűs és percussion alapokat készítettem. Az előadáson ehhez az alaphoz jön hozzá az élő dobszó - mondott részleteket Olivér a produkcióról.

A zenemű története animáción követhető a háttérben a műsor alatt. Egy térképen halad a Csodaszarvas az ősmagyarság vándorlástörténete szerint. A tájakat érintve, ezek zenei motívumai hallhatók, de nem vegytisztán. A fúziós jazz és a világzene eszközeit hívta segítségül a szerző a komponálásnál.

Ziskó Olivér legközelebb vasárnap Sárváron, a Koncertmajálison mutatja be műsorát. Ott Ziskóné Bődi Anett táncos koreográfiája is fokozza majd a látványélményt.