A régi zene: rebellió

A barokk kor jellegzetes műfajából, a concerto grossóból válogattuk a Savaria Régi Zene Műhely nyitókoncertjének műsorát , mondja Békefi Antal Attila, a Tinódi Alapítvány kuratóriumi elnöke.

A nyitókoncert különlegessége egyfelől a hangszer-összeállításokban rejlik: az elhangzó Telemann-művekben a furulyához viola da gamba, illetve harántfuvola társul; közben természetesen megszólalnak vonósok is. A két Telemann-concertón kívül Bach-műveket hallhat ma este a Bartók Terem közönsége: a IV. Brandenburgi verseny hegedűszólója mellett két furulya játszik; a C-dúr concerto három csembalóra és vonósokra színpadi megszólaltatása pedig önmagában ritkaságszámba megy. A nyitókoncert különlegességét másfelől az adja, hogy szólistaként ebből az alkalomból a Régi Zene Műhely kurzusvezető professzoraival találkozhat a közönség. 

A professzorok egyébként együttest is alakítottak: az immár CD-vel is büszkélkedhető Quirinus Consort augusztus 8-án 20 órától Jubiláló komponisták címmel ad koncertet az evangélikus templomban, ahol a 350 éve született Purcell, a 250 éve elhunyt Hndel, a 225 éve elhunyt legidősebb Bach fiú, W. Fr. Bach, valamint a 200 éve elhunyt Haydn műveiből hangzik fel válogatás. És ha már elkezdtük a koncertek sorolását: augusztus 9-én 20 órakor a református templomban Hotzi Lászlóra emlékeznek - 17-18. századi vigasztaló zenékkel - a kurzusok professzorai, hallgatói és szombathelyi muzsikusok. Augusztus 11-én 20 órakor a Kálvária-templom ad helyet annak a növendék-koncertnek, amelyben fontos szerephez jut az orgona. 

Augusztus 13-án pedig a Pannónia étterem dísztermében adnak záróhangversenyt a kurzusok növendékei. Akik az idén hatvanan vannak - az érdeklődők száma évről évre örvendetesen növekszik -, mintegy ötven százalékuk magyar, a többiek külföldről érkeztek: tizen-négyen Ausztriából, öten Oroszországból, hárman Finnországból; aztán jöttek Franciaországból, sőt, van egy venezuelai növendék is. A legfiatalabb hallgató tizenkét éves, a legidősebbek - ők főleg Ausztriából érkeznek - közel vannak a hetvenhez.

A tizennégy éve működő Tinódi Alapítvány az idén 5. alkalommal hirdette és rendezte meg a Savaria Régi Zene Műhelyt; a régi zenének egyébként is nagy hagyományai vannak Szombathelyen. Amint azt Békefi Antal Attila hangsúlyozza, a Tinódi Alapítvány és a műhely kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy kibővítse a régizene-oktatás - eléggé szűkös - magyarországi lehetőségeit. Erre pedig egyebek mellett azért van szükség, mert ma már kimondható, hogy minden muzsikus számára megkerülhetetlen a régi zene előadásmódjának, speciális hangszereinek ismerete.

A Savaria Régi Zene Műhely kurzusai élén neves művészek állnak: a tanári kar - amelynek minden tagja kötődik valamiképpen Szombathelyhez - gyakorlatilag állandónak mondható az elmúlt öt évben. A csembaló- és orgona-kurzus vezetője Spányi Miklós, a barokk hegedű oktatója Kalló Zsolt (a szombathelyi Capella Savaria művészeti vezetője), a barokk cselló rejtelmeibe Krommer Lucia vezeti be a növendékeket, a furulya oktatója Prehoffer Gábor, a lant-kurzus vezetője Kónya István; a korrepetitor Papp Rita.

Spányi Miklós - aki majd húsz éve Finnországban él, több egyetemen tanít, és Európa-szerte vezet mesterkurzusokat - azt mondja, hogy bár a régi zene nemzetközi piaca rendkívül nagy, még mindig kisebbségben van a zenei kínálat palettáján. Ami egyáltalán nem baj, sőt: véleménye szerint a régi zene igazi ízét-varázsát részben az adja, ha megmarad alternatív mozgalomnak . Vajon speciálisan mit várhat és mit kaphat a közönség, ha régi zene-koncertre indul? 

Spányi Miklós abból indul ki, hogy a hagyományos koncerteket egyfajta merevség jellemzi: Mára szigorú liturgiával rendelkező eseménnyé vált a szimfonikus zenekari koncert - mind a repertoár, mind az előadásmód tekintetében. Ehhez képest minden régi zene rebellió. A régi zenével foglalkozó muzsikusok nem fogadják el a sémákat, újabb és újabb kérdéseket tesznek föl a műnek - és önmaguknak. 

Ahogy Spányi Miklós fogalmaz: A zene organikus, élő megközelítése a leglényegesebb szempont. Arról nem beszélve, hogy például a ma esti nyitókoncerten elhangzó barokk darabok kifejezetten a szórakoztatást szolgálták a maguk korában. Úgyhogy Spányi Miklós arra számít, hogy az a közönségréteg is fogékony lehet erre a laza muzsikára, amely nem szokott hozzá a szimfonikus koncertek levegőjéhez, hanem inkább populáris zenéket hallgat. A régi zene ráadásul úgy szórakoztat, hogy mély élménnyel is szolgál.

Tessék kipróbálni!