A reneszánsz életideál mintái a tájépítészetben

A kiállítás képei lényegében kinagyított másai egy csodaszép könyv lapjainak, amit Herczeg Ágnes tájépítész írt és Kesselyák Rita grafikusművész illusztrált. Az ember és természet harmonikus együttlétezésének, az életörömnek megnyilvánulásait látjuk a falakon. A Szalonban Makkos Dalma viola da gambán, Handler Ákos lanton játszott hozzá reneszánsz kerti muzsikát, és Makkos Lilla énekelt. Kaszap Sára őszi gyümölcsöstálakkal díszítette a termet, ahol Litkei Tamás építész méltatta a reneszánsz kertekről szóló könyv hátterében álló munkát.

- Húsz éve találkoztam először Herczeg Ágnessel, amikor megalakult a Pagony Tájtervezés és Kertépítés Iroda. Figyelemmel kísértem, amint egy csapat fiatal ember komolyan belevág, hogy egy teljesen új irányzatot képviseljen. Új módon gondolkodtak: a goethei természetszemléletet és bio-dinamikus kertészetet tanulmányozták. Ahogy nőtt a tapasztalatuk, kitágult a tudatosságuk, a tájtervezésen, rendezési terveken túl a környezet egészével kezdtek foglalkozni. Később külföldön is dolgoztak, részt vettek az erdélyi kútépítő kalákákban, amelyek az ottani fürdőkultúra részeit újraépítik. Ágnes a saját munkájából indult, és egy társadalomformáló tevékenységig jutott. Tanítványokat gyűjtött, könyveket írt. Rávett egy tehetséges képzőművészt, hogy segítsen megjeleníteni a reneszánsz kerteket...

E rekonstruált kertek képei most a Szalonban láthatók, a kötet 2008-ban a XIV. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron A legszebb könyv kategóriában ezüstérmet nyert. Érdekes, hogy Itália mellett elsők között Magyarországon születnek az új formajegyeket hordozó kertek.

- A reneszánsz kertekben megjelenik mindaz a tudás, amit az emberiség eddig összegyűjtött. Az ókori és középkori szerzők művei alapján olyan esszenciák születnek, részletesen leírva, milyen művészeti elemekből áll össze egy királyi, egy főúri, egy polgári kert. Magyarországi kerteket, villákat már nem tudunk mutatni, de olasz példák bőven vannak a kora reneszánsz idejéből. Toscanában ma is beléphetünk egy ötszáz éves Medici-kertbe - mondta Herczeg Ágnes a vetített képes előadásában. 

A reneszánsz nem az antik ember újjászületése, hanem maga az ember újul meg azzal, hogy tudatosan kezd élni a világban. A kor nagy felfedezése a vidéki élet, a firenzei gazdag polgárok a városon kívüli erődítményeket kezdik átalakítani és belakni újra. A Medici család egyik birtokán neoplatonista iskolát alakít ki Ficino és baráti köre. Ez az első lépés, hogy az erőd megmarad, de a zárt építészeti homlokzatot kinyitják a táj felé (loggia). A kerteket filozófiai beszélgetésekre, sétákra, lakomákra, politikai fogadásokra használják. Így jön létre a toszkán reneszánsz. A reneszánsz villa egyik nagy teoretikusa Alberti, aki tízkötetes traktátust hozott létre e témában.

Egy másik típus a villa rustica, a vidéki villa olajligetekkel, kertekkel. Jellegzetes elem a sétálófolyosó pergolával. Mátyás visegrádi kertje ugyanolyan elemekből építkezett, mint az itáliai kertek. A reneszánsz kert lényege, hogy az épület és a kert elválaszthatatlan egységet képez, egy idea alapján készül, ugyanaz a csapat dolgozik mindkettő megvalósításán. Ezek nem díszkertek, hanem szakrális, gyógyító kertek - energetikailag tervezettek, a szakrális geometria alapján elgondoltak. A kertművészet ma is olyan érték Itáliában, ami az olasz turizmus egyik legnagyobb vonzerejét jelenti. A kor nagy szenvedélye a kuriózumok gyűjtése. Növényeket, állatokat, fosszíliákat, római köveket, mindent gyűjtenek. Mátyás király is hódolt e szenvedélynek, például nagy madárgyűjteménye volt madárházakban. Hosszan várt egy indiai tyúkot (vagyis pulykát, ami ekkor terjedt el nálunk), de zöldségeket és virágmagokat is gyűjtött. 

Felesége, Beatrix testvére, Leonóra vöröshagymát küldött ajándékba, amit a király egyenesen a kincstárba helyeztetett. Mátyás maga is aktívan kertészkedett. Világhírű volt a budai vár vízrendszere, vízgépészete.Víztartó medencéiben halak úszkáltak. Mátyás kertjében jelenik meg először a sövénylabirintus, ami szakrális beavatási út. Közismert ábrázolásán a király a fején koszorúval látható, amely botanikai szimbólum: a tölgylevelek a Mars erőit testesítik meg. Címerállata a holló a beavatottsági szint jelképe.