Az iszlám brutális vérfürdője

A keresztények alig negyede él ma fejlett demokráciában, sokukat üldözik.

A Közel-Keleten élő keresztény közösségeket folyamatosan támadások érik. Az egyiptomi kopt keresztény közösség jórészt elhagyni kényszerült hazáját, Nigériában szélsőséges iszlamista csoportok gyermekek életét is követelő keresztényellenes atrocitásokat hajtanak végre, Pakisztánban az istenkáromlás vádjával illetett keresztényekre akár halál is vár.

Az al-Kaida számára is radikális Iszlám Állam, a brutális dzsihádisták, az általuk uralt térségben ultimátumot adtak a keresztényeknek: áttérnek az iszlámra, vagy megfizetik a hitetlenekre kirótt adót, különben lemészárolják őket. Az ősi keresztény Moszulból - egykori nevén Ninive - eltűntek a keresztények. A terroristák nem kímélik a történelmi és vallási emlékhelyeket: a bibliai Jónás próféta sírját porig lerombolták.

Egyiptomban egy kopt katolikus templomot fegyveresek támadtak meg és robbanószerkezetet dobtak az istentiszteleti helyre. Híradások szerint azért fejeztek le 21 egyiptomi vértanút Líbiában ugyancsak az Iszlám Állam terroristái, mert a keresztény hitet vallották. Jézus Krisztushoz fohászkodva haltak meg, februárban nevüket beiktatták a vértanúk névsorába. Közben egy egyiptomi emberi jogi szervezet nyílt levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy legalább hét, de az is lehet, hogy hatvan, tavaly augusztusban és szeptemberben elrabolt kopt keresztény sorsáról még mindig semmi hír.

A hírek döbbenetesek. Mi az oka mindennek? Mit tehetünk ellene?

Dr. Cholnoky Péter profeszorral, Szombathely díszpolgárával válaszokat kerestünk a kérdésekre.

- Az ok világos: az Iszlám Állam, mint minden radikális irányzat kizárólagosságot követel, nem tűr meg senkit maga körül, aki nem ő válaszolta a professzor. - Hogy mit lehet ellene tenni? Az már nehezebb kérdés. Eleink úgy 900 évvel ezelőtt még tudtak gyors választ adni. Amikor az arabok nem engedélyezték a Szent Sír látogatását és üldözni kezdték a keresztényeket, Európa megindította az I. keresztes háborút II. Orbán pápa áldásával a Szentföld felszabadítására. Most ilyen válaszlépésről szó sem lehet. A mai nyugati világ már nem egészében keresztény, a média éppen ezért nem foglalkozik kellő súllyal az üldözéssel. Ugyanakkor mi, keresztények nem tehetjük ölbe a kezünket. Jó lenne, ha a templomokban a mainál sokkal gyakrabban esne szó arról, mi történik keresztény testvéreinkkel. Többet kellene beszélnünk a történésekről. Amit én egyénként meg tudok tenni, meg is teszem: ha körlevelet kapok ilyen ügyben, azonnal továbbítom. Európa és Amerika kormányait fel kell szólítani arra, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a 21. században hihetetlennek tűnő brutalitás megfékezése érdekében. Amúgy örülök annak, hogy a magyar kormány 500-500 euró segélyt adott a januárban Líbiában lefejezett 21 kopt családjának. Fontos kifejezni a szolidaritásunkat.