A közös hagyomány és a közös nyelv tesz egy népet néppé

- A cél az értelmes emberi élet - ez is lehetett volna a magyar ősvallásokról szervezett konferencia mottója, hiszen végig ez a vezérmotívum uralta a beszédet. A Batthyány-kastély földszinti körtermében az első előadást Szabó Ferenc főszervező, Körmend alpolgármestere tartotta, aki a magyar és a testvérnépek ősvallásairól beszélt. Az ókori egyiptomiak kapcsán elmondta, hogy hitük szerint valaha félistenek uralkodtak az emberek fölött. A sumérok is megörökítették a vízözön emlékét, ami 1500 évvel korábbi a bibliai történetnél.

Szabó Ferenc (jobbról) főszervező a témában jártas előadókkal Fotó: Jámbori Tamás

- A félistenek leszármazottai vitték át a tudást a víz-özön utáni korba. Indiában is tudtak a repülő eszközökön közlekedő félistenekről, és az ókorban számos helyen hitték, hogy rabszolgának teremtették az emberiséget az égből érkező félistenek, istenek - fejtegette az előadó. - India vallási és kulturális életét a különböző szkíta népek alakították, ezek több hullámban érkeztek oda. Buddha is szkíta származású volt, eredetileg Budának ejtették a nevét, tanai a szkíta népcsoportban kezdtek terjedni. A másik nagy vallásalapító, Jézus Krisztus Barabás evangéliuma szerint mágus volt, és eredetileg a pártus birodalom területéről származott. A Nap-vallású népek természetesen nem a Napot imádták, hanem az általa megjelenített abszolútumot - hallhatta a közönség a fejtegetéseket.

A következő előadó Balaskó Tibor volt. Először a Dulgán-mondáról beszélt, majd a Mágur-monda kifejtése következett. - A közös hagyomány és a közös nyelv tesz egy népet néppé, és ez a történelem folyamán mindig csiszolódik, változik. Az őseurópai eredet azt jelenti, hogy elődeink már a jégkorszak előtt itt voltak a Kárpát-medencében - mondta.

Cser Zoltán buddhista tanító Meditáció vagy tűnődés a Rába-közi hagyományban címmel tartotta előadását. E szellemi hagyomány a tiszta kettősség hagyománya. Ahol az ember kettősséget tapasztal maga körül, például ég-föld, ott az embernek kell lenni az összekötő kapocsnak. - Hogy mi az élet értelme? - tette fel a kérdést. - Nagyon egyszerű a válasz: értelmesen kell élni. Régen tudó bárkiből lehetett, sámán nem, mert arra születni kellett, mert csak ők voltak képesek átlátni az energiák terébe. A rábaközi táltosoknak a meditáció lételem volt.

Mireisz László vállalt feladata az elhangzottak összefoglalása volt. - Őseink tisztában voltak vele, ha a bölcsesség és az erő nem találkozik, akkor nincs szellemi emelkedés, márpedig e kettő kell a realizált, boldog élethez. A mágia máig jelen van bennünk, magyarokban, csak nem hisszük el, hogy működik. Az első lépés, hogy mindig vegyük nagyon komolyan azt, amit teszünk, gondolunk, érzünk, mert csak az így kontrollált élet adhat szellemi megvalósulást, és vezethet el az értelmes élethez.

A konferencián a magyar hitvilágról, sámánokról, az égi energiáról is szó esett