A cigány – Lélegzetelállító mutatvány, védőháló nélkül a Soltis színházban

Kivéve, ha az ember el tud menni Celldömölkre, a Soltis Lajos Színházba, ahol március idusán, csütörtökön este mi mást tűzött volna volna műsorra a társulat: Szigligeti Ede újragombolt, üde és örökzöld népszínművét, A cigányt – amely a forradalom és szabadságharc végóráiban játszódik, észrevétlenül attraktívan piros-fehér-zöld díszletek között. Ja, és titokban egy sportpályán. A hálót nézhetjük határkijelölő kerítésnek is (itt a magyar, hol a cigány), attól még nem lesz belőle komédia, bár kétségtelenül mulattató az előadás: sírva vigadós. Mert ilyen a meccs, magyar magyarok és magyar cigányok között. Olyan ez a kokárdás celldömölki este, mintha most lenne A cigány-premier. Szomszédok, ünnepi kiadás, kifejezetten a cellieknek. Hiszen a budapesti K2 Színház szerző-rendező párosa, Benkó Bence és Fábián Péter Celldömölkre hangolta a történetet. (Lásd még! Macondo, esetleg York napsütése): úgy lokális, hogy univerzális. Láttunk már hasonlót, hogyne láttunk volna (a jelszó: Mohácsi testvérek, ráadásul a „csak egy szög” szúr Cellben is), de ennek a típusú színháznak éppen itt és éppen most elementáris, katartikus, felszabadító – gyógyító? – hatása és tétje van. A nézőtér az első pillanatokban megemelkedik, a végén pedig a taps nem akar abbamaradni. Mert egyszerűen muszáj valamit csinálni. Ha mást nem, tapsolunk, de nagyon.

Lélegzetelállító mutatvány, védőháló nélkül

A drága Szigligeti Ede (maga is ördögként a falra festett szereplője az előadásnak) meg a népszínműhagyomány jó kis masszív alapot hagyott örökül – beleértve a délibábos sztereotípiákat a mai színházcsinálóknak. Na, milyen „a magyar”? Milyen „a cigány”? Ede utódai kedvükre csűrhetik, csavarhatják, megpakolhatják vendégszöveg-törmelékkel a magyaros-cigányos történetet: lám, működik! K2 plusz Soltis színház plusz Szigligeti Ede egyenlő: Shakespeare világszínháza. A celli előadás olyan, mint egy könnyedén végrehajtott, lélegzetállító mutatvány, védőháló nélkül: a kinn is vagyok, benn is vagyok, az állandó reflexió és önreflexió bámulatosan működtetett mechanizmusában. És ha itt jól megfér egymással az Edda (te nem érzed ezt a kínt) és József Attila (szőke és másfél mázsa), hogy a fenébe nem fér megy egymással ezen az üdezöld pályán magyar és magyar, magyar és magyar cigány (stb., stb., stb.)? A nyomozás végén még maga az ördög is föladja. Csak a Soltis színház társulata nem adja föl, szerencsére. A cigány szerelmes, szabadságharcos, rómeós és júliás, magyaros-cigányos történetét Temesi Zsolt, Pilnay Sára, Pesti Arnold, Tóth Ákos, Piller Ádám, Boznánszky Anna, Marton Mercédesz, Bruckner Roland, Nagy Gábor, Nagy Zsuzsi és Gregorich Zsófia meg Horváth Nóra abszolválja. Nemcsak a zene él, hanem az előadás is. De gyönyörűek, egyem a szívüket!