Egy vértanú története - Ismerjük meg Mindszenty József bíboros életét

 
Móritz Péter megbízott múzeumigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, elhangzott Nagy Gáspár Golgota orma: szenvedés győzelme című költeménye, majd dr. Gyürki László pápai prelátus az egyik amerikai külügyminisztertől vett idézettel kezdte a kiállítást megnyitó beszédét: "Köszöntöm Szent István és Mindszenty József országát". A pápai prelátus így folytatta:

-Úgy ismerik a tengeren túl hazánkat, mint Mindszenty József hazáját? S így becsülik őt? S mi magyarok, ismerjük és becsüljük őt legalább úgy?

A körmendi kiállítás, a Mindszenty-emlékérmes Andor Imre értékes, sokszínű gyűjteményét mutatja be. Aki megtekinti, sok mindent megtud a vasi születésű főpapról, az 1915. június 12-én pappá szentelt, boldoggá avatása előtt álló  Mindszenty József életéről.

- Négy évtizedig a kommunista világban megtettek mindent, hogy gyalázzák, befeketítsék, igyekeztek emlékét is kiirtani. Mindez folytatódik azóta napjainkig   -hangsúlyozta dr. Gyürki László. A pápai prelátus emlékeztetett a lelkipásztorra, aki   mindig hívei pásztora akart lenni. Az akkor még csak 16 ezer lélekszámú Zalaegerszegen szinte minden hívét ismerte. Első dolga volt, hogy iskolákat alapítson a hozzá tartozó falvakban. Később Mindszenty vállalta a vértanúságot.  Emlékirataiból kiderül, milyen kegyetlen kínzásokat kellet elszenvednie. Még zalaegerszegi plébános korában írta "Az édesanya" című könyvét, amelyben nemcsak az édesanyjának, hanem  az anyai hivatásnak és méltóságnak állít örök emléket. Védte a családot, védte az emberi méltóságot, a meg nem született ember jogait.   Dr. Gyürki László szólt még Mindszenty József és Marton Marcell karmelita szerzetes kivételes barátságról is. 
 

Végül Mindszenty  buzdításával fejezte be a megnyitót: Nekünk meg kell maradnunk hívőnek és magyarnak. Mert egyetlen magyarnak sem szabad elveszni. Gyötrelmes sorsotokban, amíg Isten végtelen könyörületéből jön a virradat, éljetek hűségben Istenhez, egyházhoz és történelmi hazátokhoz.