Kultúra

2015.01.07. 18:00

Emma én vagyok - Írta Dragomán György, olvasni kötelező

Jön a felszabadító! Dragomán György 9 év után új regénnyel jelentkezett: a várva várt Máglya a (román) diktatúra összeomlásának pillanatait rögzíti. A marosvásárhelyi születésű szerzővel hamarosan ismét eszmélésének, kamaszkorának városában, Szombathelyen találkozhatunk.

Ölbei Lívia

A Weöres Sándor Színház Kötelező olvasmány-sorozatában nem először vendégeskedik Dragomán György, akinek nem csak a könyveit jó olvasni: a közelében lenni is fölszabadító élmény. Alig múlt negyven, és ma ő „a legtöbb nyelvre lefordított magyar író”, A fehér királlyal érte el ezt a lenyűgöző sikert. De ami igazán vonzó benne, az nem a számok bűvöletéből adódik, hanem talán abból, hogy van a lényében valami kölykös báj, valami az örök gyerekből. Nyilván nincs (szoros) összefüggés, mégis: itt adódik a megjegyzés, hogy A fehér király egy 12 éves fiú hangján szól (mondták is a főhősről, hogy Kertész Imre Köves Gyurijának utóda), az új regény elbeszélője pedig – egy kamaszlány, aki „rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást”. Emma (mint Bovaryné, talán pont azért?) „a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből.A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé”, így az ajánló. A Kötelező olvasmány-est január 16-án 17 órakor kezdődik a Weöres Sándor Színházban. Van még idő, hogy Lévai Balázs szokásos kérdésére, miszerint „hányan olvasták el a könyvet”, minél több több kéz a magasba lendüljön.

Dragomán György 9 év után új regénnyel, A fehér király után a Máglyával jelentkezett. A szerzővel hamarosan ismét Szombathelyen találkozhatunk

Addig is, álljon itt A fenyő című Szabó T. Anna-vers néhány sora. És nem csak azért, mert Dragomán György neki, a feleségének ajánlja a Máglyát. Szóval: „Összekötözöm vörös, pikkelyes / ágazatát, közben egy pillanatra, / akár előbb az ezüst üveggömbben: / egy gyantacseppben meglátom magam.”

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!