Fábián Gábor kettős fotóportréi Zsirán

Fábián Gábor és különleges zsirai Képszínháza többször megfordult – és aratott sikert – a vasvári színjátszó találkozókon, de az Akárvilág című fotókiállítás megnyitója után Fábián Gábor-film pörgött a kulturális központ színháztermében. A kulcs – legyen szó színházról, filmről, fotózásról – a kép, amely által megmutatkozik a lélek.

A vasvári tárlatnyitón Gergye Rezső, a kulturális központ igazgatója elmondta azt is: munkatársaival nem voltak egészen biztosak abban, hogy Akárvilágot képes lesz befogadni a ház – egészen addig, amíg ki nem kerültek a falakra Fábián Gábor Zsirán készült kettős portréi. (Kettős, mert ugyanaz az arc mindig kétszer jelenik meg, két különböző lelki és világállapotban.) Ezek a döbbenetes erejű képek magától értetődő módon foglalták el helyüket a tágas-magas térben, hogy mágnesként vonzzák magukhoz a látogatói tekintetet.

Akárvilág megnyitója. Szemben: Gergye Rezső és Fábián Gábor. Fotó: Szendi Péter

A megnyitóra eljött a zsirai otthon igazgatója, Hollósi Péter is, aki köszönetet mondott Fábián Gábornak a Zsirán meghonosított filmszemléért, a Képszínházért – és mindenekelőtt azért, hogy olyan dolgokra nyitja föl a szemünket, amelyeket különben észre sem vennénk. Ahogy Hollósi Péter fogalmazott, igazgatóként, a napi teendők mellett „otthonvakságban" él, Fábián Gábor fotói viszont megtanították meglátni a körülötte élő embereket.

Kamarás István író, vallásszociológus szokta mesélni, hogy egy észak-magyarországi falu mélyszegénységben élő kisfiú egyszer azt találta mondani, hogy „biztos azért nem látjuk az Istent, mert túl közel van hozzánk". Lépjünk egyet hátra, és nézzük végig Akárvilág képeit. Gergye Rezső azt mondja, egyszer talán a vasvári Szentkúton is lesz kiállítás ezekből a fotókból. Méghozzá úgy, hogy fölfelé nézzünk, ha egytől egyig mindet látni akarjuk.