Gyógyító visszhangok: Különleges könyvbemutató a Zsidó Kultúra Házában

Emberek és könyvek sorsa kapcsolódik össze ezen a délutánon. Márkus Sándor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke köszönti a közönséget, a Zsidó Kultúra Házának létrejöttét személyesen is támogató dr. Puskás Tivadar polgármester egyrészt a nyomtatott könyvbe vetett hitéről beszél, másrészt annak az örömének ad hangot, hogy Szombathelyen ismét virágzásnak indulhatott a zsidó közösség, amely a holokauszt előtt oly sokat adott a városnak. Kelemen Zoltán, a Weöres Sándor Színház - szombathelyi születésű - színésze Heimler Jenő-verseket olvas föl, megjegyezve azt is, hogy ő maga egykor a Dr. Heimler Ernő utcában lakott, csakhogy a 90-es évek elején a szombathelyi utcát átkeresztelték. Lám, mélyen benne vagyunk a történelemben: a „rendszerváltozás hevületében" kommunistának bélyegezték Heimler Jenő szociáldemokrata édesapját is. Ezen a ponton dr. Puskás Tivadar közbeszól: tudomására jutott, hogy nincs ez jól; a hibát orvosolni kell. (Egy nappal korábban a budapesti Páva utcai Holocaust Központban mutatták be a Napfogyatkozás után-kötetet, ott is szóba került az utcanév megváltoztatása.)

Az előtérben Kelemen Zoltán, mellette Goldmann Márta és Miriam Bracha.

Heimler Jenő tiszteletére öt éve avattak emléktáblát a Király utca 11-ben található ház falán. Itt született 1922-ben Heimler Jenő és Lax Mária fia, Heimler Jenő költő és egyetemi tanár, aki az elemi iskolát szombathelyen végezte, a budapesti Zsidó Gimnáziumban érettségizett. Aztán fényképészsegédként dolgozott Szombathelyen. Édesapját 1944 tavaszán, a német megszállás után hurcolták el, soha nem tért haza. 1944 nyarán Heimler Jenő egész családját és őt magát - a több mint 3 ezer szombathelyi zsidót - Auschwitzba deportálták. Családjából egyedül tért haza. Két év múlva Angliába emigrált, ott fejezte be tanulmányait. Szociális munkásként dolgozott, a társadalmi integráció kérdéseivel foglalkozott, több szakkönyvet írt, több egyetemen tanított. (A Heimler családról bővebben írt Szántóné dr. Balázs Edit történész.)

A Napfogyatkozás után címmel 2015-ben megjelent kötet Heimler Jenő három verseskönyvét fogja össze: az 1939-es Örök hajnalt, az 1943-as Vallomás a szóhoz címűt, valamint az 1946-os Napfogyatkozás utánt. Heimler Jenőt ígéretes költőnek tartották, az emigrációban már nem foglalkozott költészettel. De sokat írt. A köd éjszakája című könyve például 1959-ben jelent meg angol nyelven (Night of the mist), a magyar eredetije sajnos elveszett (remélhetőleg egyszer előkerül). A Napfogyatkozás után címmel Jeruzsálemben 2015-ben megjelent „Heimler-összes" létrejöttében ugyancsak szerepe volt Goldmann Mártának, az előszó fordítójának, Murai Gáborral együtt szerkesztőjének.

Dr. Heimler Ernő és felesége, Lax Mária

„A csalódásban rejlő lehetőségek." Ezt a címet választotta Miriam Bracha a Heimler Jenő életét és tevékenységét bemutató, személyes mozzanatokat sem nélkülöző előadása címének. Miriam 1977-ben Berlinben ismerte meg Heimler professzort: „Öt éve oktatta itt módszerét üldözői gyermekeinek." A Heimler-módszer - amelynek alapja a túlélés, a túlélhetőség kérdése - az egyéni traumák feldolgozásához, az alkalmazkodáshoz nyújt segítséget, a társadalmi beilleszkedés, visszailleszkedés, helytállás érdekében. Az elviselhetetlen Auschwitz-trauma elviseléséhez gyerekkori emlékekből erőt merítő Heimler Jenő szerint „a normális működéshez állandóan át kell alakítanunk a csalódottságunkat elégedettséggé". A Heimler-módszert az Életben maradni a társadalomban (Survival in society) című 1975-ös kötetében foglalta össze. Tíz évvel később Gyógyító visszhang címmel írt könyvet.

Miriam maga is diplomázott a Heimler-módszerből. Egyébként Brigitte Schultzként született Kelet-Németországban, 11 éves volt, amikor egy nagymama-látogatás után a falon túl: Nyugat-Németországban maradt a család. Nem véletlen hát, hogy fogékony volt a Heimler-tanításra, melynek alapállítása, hogy „az emberek jók, képesek a hátrányból erőt kovácsolni". Ars poetica-szerűen: „Ne kérdezd, miért fáj - csak azt, hogy mit kezdhetsz vele!"

A három kötetet egyesítő új könyv, a címlapon a 17 éves Heimler Jenő. Fotó: Cseh Gábor, Miriam Bracha archívuma

Az biztos, hogy a Gyöngyös-parton sétálva velünk lehet Heimler Jenő verse is, az Idegen ember vagyok: „Süket füllel is hallom a Gyöngyöst, / Hunyt szemmel is járom az utat, / És előre tudom így tavasz felé, / Hogy melyik fán milyen levél fakad. / De nekem mégis idegen a május, / És olyan messze van minden régi emlék. / Idegen ember vagyok e vidéken, / És olyan szívesen idegenbe mennék."

Nefelejcsek tengerében

A könyvbemutató napfényes délelőttjén derékig érő fűben és nefelejcsek tengerében gázolunk a szombathelyi zsidó temetőben. A vendégeket Goldmann Márta egyetemi docens (nem először tolmácsszerepben is) és a Szombathelyt, mint a tenyerét ismerő Orbán Róbert kíséri. Heimler Jenő özvegye, Miriam Bracha azt meséli, hogy 26 éve, amikor az 1947-ben Angliába emigrált Heimler Jenő először tért vissza Szombathelyre, a temetőben már éppen föladták volna a keresést: a férje fáradtan-csüggedten rátámaszkodott egy síremlékre. Igen, ez volt az, hát mégis megtalálták az édesanyja sírját. Az egyik oldalon ortodox szokás szerint héber felirat, a másikon még kibetűzhető, hogy dr. Heimler Ernőné. A 17 éves Heimler Jenő imádott édesanyja emlékének ajánlotta első verseskötetét, az Örök hajnalt. (József Attila is ennyi idősen volt a szépség koldusa.) Az Örök hajnal megjelenésének napján tört ki a II. világháború. A nefelejcsek tengerében megbújó síremléken borostyán indult el fölfelé, indája egy darabon szinte eggyé vált a kővel: a levelek mintha bronzból lennének, mintha egy láthatatlan szobrász rendelkezett volna így. A temetőben több olyan, jelképes síremlék is van, amelyeken a nevek fölsorolása után márványba vésve olvasható: Auschwitz. A szombathelyi Heimler család tagjai közül Auschwitz-Birkenaut csak Jenő élte túl. Orbán Róbert vezetésével most az egykori gettó területén járunk. A Thököly utcában például semmi nem emlékeztet a régi ortodox zsinagógára, pedig a hozzá tartozó épületek ma is állnak. A Fő téri gettóhatáron bronzkapu, a Király utcai szülőházon Heimler Jenő-emléktábla. A professzor Angliában kidolgozott szociológiai integrációs módszere azon a föltevésen alapul, hogy a rossz jóra fordítható.