Liliomfi-próba a Soltis Lajos Színházban

2018.12.11. 11:30

Gyuri pincér és a teátrális tervei

Ez csapda! Nem, ez a Soltis Lajos Színház szombat délelőtti próbája: a celli társulat harmadik alkalommal szövetkezett a budapesti k2 Színházzal előadás létrehozására, most a Liliomfit próbálják. Bár, ha meggondoljuk, a próba mégis igazi csapda: úgy megfogja az embert, hogy nem akar lemaradni a december 22-én esedékes premierről.

Ölbei Lívia

Soltis-próba, Liliomfi, második felvonás:elöl Gyuri szerepében Piller Ádám, jobbra hátul Fábián Péter rendező

Fotó: soltisszinhaz.hu

A Koptik Odó utcai színházépület előterében Nagy Zsuzsi, a Soltis színház művészeti titkára, színésze, drámapedagógusa éppen a mosogató fölé hajol: ha más nem, kávés pohár mindig akad. De hiszen ez már a vándorszínészes, romantikus, bűbájos, játékos Liliomfi világa, pedig még el sem kezdődött a próba. Vagy mégsem egészen az? Fábián Péter, a k2 Színház (egyik) művészeti vezetője, rendezője – itt és most szintén rendezőként van jelen – azt mondja, a Liliomfi-rendezés alapvető nehézsége éppen abból fakad, hogy a Szigligeti-vígjáték gyakran színen van: a közeli múltban is születtek fontos Liliomfi-előadások.

Azt meg nem kell mondani, hogy Makk Károly 1954-es Liliomfi-játékfilmje milyen erős nyomot hagyott az emlékezetben, elég, ha csak a címszerepet játszó Darvas Ivánra gondolunk, de mondhatnánk Soós Imrét vagy Ruttkai Évát is. Bár a régi film ma talán arra jó, hogy eleve nyitott szívvel forduljunk a Lilomfi felé, bárhol készüljünk a találkozásra. Most Cellben készülünk. A Liliomfi sokszor a saját színházi identitás megfogalmazásához segíti hozzá a társulatokat (majdnem úgy, mint Csehov Sirálya). Fábián Péter, Benkó Bence és a Soltis színház azonban most nem ezt az utat választja.

Soltis-próba, Liliomfi, második felvonás:elöl Gyuri szerepében Piller Ádám, jobbra hátul Fábián Péter rendező
Fotó: soltisszinhaz.hu

De kezdjük az elején. A k2 és a Soltis színház első közös – és mindjárt nagy visszhangot kiváltó – vállalkozása a Hantocska című előadás volt. Fábián Péterék a celliektől akkor mesejáték létrehozására kaptak felkérést (hiszen a Soltis-repertoárban alapvető helyük van a sokat utaztatott, bérletben is meghirdetett gyerekelőadásoknak); ők álltak elébe, és rögtön meg is mutatták, hogyan kell alaposan újragondolni, „megőrizve megújítani” a mesét, méghozzá úgy, hogy tabunak számító témára (az elmúlásra) hangolták Hantocska történetét. A k2 és a Soltis színház egymásra hangolódása fényesen sikerült. Hát akkor legyen a következő Fábián-Benkó-rendezés szórakoztató előadás: ennek a kategóriának is állandó helye van a Soltis-repertoárban.

Így született meg az első Szigligeti-előadás, A cigány – amely nem mellesleg a Soltis Lajos Színház identitásának megerősítéséhez is hozzájárult. Sőt: a Soltis színház közönségére is hasonló hatással volt (van). Fábián Péter és Benkó Bence „módszeréhez” hozzátartozik, hogy az írott szöveg (ha a próbafolyamat kezdetén van egyáltalán) többnyire ugródeszka az eleven előadás létrehozásához; a dialógusok (maga a „darab”) a próbák során, az előadás megszületésével szinkronban öltenek formát. A cigány úgy lett egészen, az apró utalások szintjén is celli bemutató, hogy közben univerzális; mint az igazán jó művészi alkotások általában. Ezek után főleg természetes volt a folytatás: a celli társulat harmadszorra Szigligeti Edének a társadalmi vígjátékok közé sorolt Liliomfi című, 1849-es klasszikusát választotta, és Bence meg Péter belement a játékba. A szórakoztatás most sem utolsó szempont, de – ahogyan az ezer vetületű magyar-cigány együttélésre koncentráló A cigány-előadás megmutatta – a k2 rendezői mindjárt az elején fontosnak tartják nyakon csípni azt a problémát, amelyet megfogalmazhat, amelyre reagálhat az előadás (és persze a néző).

A celli, jelenkori Liliomfi alapproblémája ezek szerint: a kivonulás a társadalomból. Lám: Liliomfi, a lázadó, aki mindenre nemet mond, mindent elutasít („ultrakonzervatív nagybátyja ajánlatát is” – az előnyös házasságra). Péter azt mondja, fontos, hogy Liliomfi szerepe szerint semmiképpen ne ripacs, hanem tehetséges színész legyen. Nyilván így van tétje a kivonulásnak. A celli Liliomfi: Pesti Arnold.

„Jóóó reggelt, Celldömölk!”, hallatszik a játéktérből, Kányai fogadójából; amely természetesen Celldömölkön van és Rezgő Báránykának hívják. Második felvonás, Gyuri pincér – Piller Ádám – az asztaloknál szöszmötöl. Kányai fogadós lányát, Erzsit Nagy Zsuzsi játssza, Kányai fogadós szerepében a tapasztalt rocker: Temesi Zsolt. Gyuri és Erzsi, ugye, szeretik egymást, Kányai papa azonban más vőlegényt szemelt ki a lányának. De mi lesz Gyuri pincér „teátrális szöktetési terveiből”?

A szövegkönyv élesben készül, a dialógok könnyedén, ironikusan röpködnek a térben, Fábián Péter finoman instrukciókat ad. Színházszag a levegőben.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában