Hallgassa élőben!
Fotó: Shutterstock

Esély nyílik rá, hogy megállapíthassák a Hunyadi család, így Mátyás király származását

Új archeogenetikai kutatásokba kezd a Magyarságkutató Intézet, amellyel esély nyílik rá, hogy meg lehessen állapítani a Hunyadi család, így Mátyás király származását.

A vizsgálat Corvin János sírjának horvátországi feltárásával kezdődött, amelyen jelen volt Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, akinek vezetésével korábban hasonló jellegű kutatások folytak a Mátyás-templomban őrzött Árpád-házi maradványokon. A tárcavezetőt a mostani kutatás jelentőségéről és várható eredményeiről kérdezte a Magyar Nemzet. Az interjút változtatás nélkül közöljük:

Miniszter úr, mennyi időt töltött Horvátországban, a lepoglavai pálos kolostorban? Az egyik lap szerint inkább a járvány kezelésére kellene több időt fordítania, nem a Hunyadiak csontjainak felkutatására.

Csütörtök hajnalban indultunk, megnéztem a fa koporsó felnyitását, a csodálatosan szép pálos rendi gótikus templomot, tájékoztattak a feltárásokról, közös kulturális programokat beszéltem meg a varasdi püspökkel és a horvát kulturális minisztérium képviselőivel, valamint részt vettem a maradványok visszatemetésén és megáldásán. Nagyjából fél-, háromnegyed órát töltöttem a helyszínen. Útközben, hazaúton járványügyeket intéztem telefonon. Kora délutánra már vissza is értünk Budapestre, és ott folytattuk, ahol abbahagytuk. Az Emberi Erőforrások Minisztériumához kilenc ágazat tartozik, és bár jelenleg elsődleges a járvány elleni védekezés, ezekről sem lehet elfeledkezni. Sőt, éppen a kultúra és a tudomány az a terület, amely segíthet átvészelni az embereknek ezt a nehéz időszakot. Bízom abban, hogy sokan érdeklődéssel fogják követni az új archeogenetikai–történeti kutatásokat.

Corvin János és fia, Corvin Kristóf csontvázait tárták fel, belőlük vettek DNS-mintát. Mi a kutatás célja?

A történelmünket meghatározó, kiemelkedő uralkodókkal, politikusokkal, hadvezérekkel, államférfiakkal foglalkozunk kell. Közéjük tartozik egyik legjelentősebb királyunk, Hunyadi Mátyás is. Mátyás csontjai valahol a székesfehérvári osszáriumban kallódnak. A Szent István által alapított székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika kiemelt jelentőségű helyszíne a magyar történelemnek. Fél évezreden keresztül szinte minden uralkodónkat itt koronázták meg, és tizenöten – köztük Mátyás is – ide temetkeztek. A török korban azonban a sírokat kifosztották, a templom pedig elpusztult. A XIX. században már megindult a helyszín és a királysírok feltárása, de ekkor épségben már csak III. Béla és felesége földi maradványait találták meg, amelyek a Mátyás-templomba kerültek. A többi csontot összegyűjtötték, ezeket jelenleg is az osszáriumban őrzik.

Tehát egymás hegyén-hátán hevernek most a királycsontok, azonosítatlanul.

A végső cél, hogy ezeket a maradványokat azonosítani tudjuk és a megfelelő körülmények között, a tiszteletet megadva helyezzük uralkodóinkat örök nyugalomra. A most kezdődő kutatással meg akarjuk határozni Mátyás király Y-kromoszómás haplocsoportját – a férfiágon öröklődő genetikai markereit. Sajnos a felmenők részéről ezt nem tudjuk megtenni, hisz Gyulafehérváron összetörték Hunyadi János szarkofágját, csontvázát szétszórták. Mivel nemcsak az apában vagy a nagyapában létezik ez a változatlan férfiágon öröklődő génszakasz, hanem a férfi leszármazottakban is, ezért kutattuk fel Corvin János és fia, a gyermekként, hatodik életévében elhunyt Kristóf lepoglavai sírját. Mátyás király természetes fiának és unokájának csontvázából vettünk mintát, hogy megpróbáljuk izolálni és meghatározni a Hunyadiakra jellemző génszakaszt. A kutatás végén pedig megtudhatjuk végre, hogy honnan származik és milyen eredetű a Hunyadi család, illetve remélhetőleg az is megállapítható lesz, hogy az osszáriumban őrzött maradványok közül melyek tartoznak Mátyáshoz.

Honnan lehet tudni, hogy valóban az ő csontvázaik vannak a kolostorban?

Amikor nekiláttunk a sír feltárásának, kiváló állapotban találtuk meg a koporsót, amelyre rá volt írva Joannes Corvinus és Cristoforus Corvinus neve. A sírban két személy szinte érintetlen maradványai voltak. Elvégeztük a csontok teljes antropológiai vizsgálatát is, krónikáinkból pedig tudjuk, hogy Corvin Jánosnak végtagsérülése volt, ennek a lenyomatát megtaláltuk a csonton. De ha az apában és Kristóf fiában is megtaláljuk a közös DNS-szakaszt, akkor egymást igazolják, és személyük egyértelmű lesz. Viszont tovább is lehet menni, hisz megvan Frangepán Beatrix csontváza is (Corvin János felesége – a szerk.). Ha mitokondriális DNS vizsgálatával a gyermekben megtaláljuk az anyai vonal génállományát, akkor már nem kérdés, hogy a gyermek Corvin János és Frangepán Beatrix fia.

A Hunyadiakat viszont sok nemzet vallja magáénak. A kutatások eredményei pontot tehetnek végre az eredetvita végére?

A románok román eredetűnek, a szerbek szerb eredetűnek tartják őket. De fennmaradt egy középkori szóbeszéd, amely szerint Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond király természetes fia volt. A mi szempontunkból ezek irreleváns feltételezések, hisz semmiféle prekoncepciónk nincs. A származás kérdése nyitott. A mostani vizsgálatok viszont egzakt módon fogják bizonyítani a Hunyadiak származását, hisz ugyanazt az archeogenetikai módszert használjuk, amivel korábban III. Béla csontjainak vizsgálatával meghatároztuk az Árpád-házi genomot, az uralkodócsalád haplocsoportját. Az eredményeket a kutatás megfelelő szakaszaiban szakértő szerzői gárda közli majd.

Mikorra várhatóak az eredmények?

A kolostorban több csontmintát vettünk. Következő lépésként a csontmaradványokból extrahálnunk kell a DNS-t és utána el lehet végezni az ilyenkor szokásos genetikai vizsgálatokat. Ha ez azonnal elkezdődik, akkor két-három héten belül már lehetnek előzetes eredményeink.

Mátyás király csontjai viszont a székesfehérvári osszáriumban vannak, sok más személy, köztük királycsontokkal összekeverve. Egykori királyainkhoz méltó ez az állapot?

Minden nemzet őrzi nagy királyainak sírjait, hacsak a történelem viszontagságaiban meg nem semmisültek. Hunyadi Mátyás európai színvonalú politikus volt, méltatlan hozzá, hogy mindmáig összevissza hányódnak a csontjai egy osszáriumban, sok más csonttal összekeverve. Ha van lehetőségünk arra, hogy meghatározzuk a királyaink csontvázait és méltó körülmények között temessük el őket, ahogy ők szerették volna, ahogy elrendelték, akkor ezt meg kell tennünk. A fehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában tizenöt magyar királyt temettek el, Árpád-háziakat, leányágiakat, Habsburg Albertet, Szapolyai Jánost és persze Mátyás királyt is.

A fehérvári csontokat mikor kezdik el kutatni, elkülöníteni és mintát venni belőlük, hogy megtalálják Mátyáséit is?

Elég régóta eljutott az illetékesekhez a kérvény, hogy az osszáriumot fel lehessen nyitni. Egy rendkívül pontos tudományos értékű eljárásrend készült el, a rendőrségi biztosítástól kezdve minden meg van szervezve. Spányi Antal püspök úr és a magyar püspöki konferencia is támogatja a tudományos kutatást. Még egyetlenegy engedély hiányzik, a fehérvári önkormányzaté. Az az engedély azért csúszik, mert a járvány miatt még nem ült össze a közgyűlés. A Corvin János DNS-éből származó adatokból már azonosítani lehet Mátyás király csontjait. A többi magyar királyi csontot is személy szerint meg lehet majd határozni, mert mind a tizenöt oda eltemetett magyar király meghatározásához tudjuk, hogy honnan kell további mintát venni a felmenőikből, utódaikból; Prágából, Nápolyból és Európa különböző részeiből.

Arra van szándék, hogy ezeket méltó módon újra eltemessék?

Hogyha mind a tizenöt oda eltemetett magyar király személyét azonosítjuk és elkülönítjük a többitől, akkor ismerve a korabeli szarkofágokat, érdemes volna azon is elgondolkodni, hogy egy szép nemzeti emlékhelyet hozzunk létre, a spanyol El Escorial kolostorhoz, a bécsi császári kriptához, a krakkói Wawel székesegyházhoz vagy a Westminsterhez hasonlót. Ezzel tartozunk az emléküknek, és így minden magyar fejet hajthatna, meglátogathatná a sírjaikat. A jeles ősök tisztelete mellett pedig arról sem feledkezhetünk el, hogy egy ilyen nemzeti emlékhelynek identitásképző ereje van. A következő nemzedékek magyarságtudatát tudjuk erősíteni azzal, ha nemcsak olvasnak vagy az iskolában tanulnak III. Béláról vagy Hunyadi Mátyásról, hanem ellátogathatnak a sírjukhoz, ahol megérinti őket történelmük.

Páran megjegyezték az Árpád-házi kutatásról, hogy mi szükség van erre, hisz úgyis kevert nép vagyunk, kár a származásunkon rágódni, elmélkedni. Erről mit gondol?

Aki ilyet mond, az nem érti egy nemzet vagy nemzet tagjainak az életérzését, gondolkodását, a hagyományaihoz, történelméhez való viszonyát. A legtöbb nemzet kiemelt figyelmet fordít ezekre a kérdésekre – még az az amerikai is, amely talán a legkevertebb és az egyik legfiatalabb. Az képtelenség, hogy mi ezzel nem foglalkozunk. Ráadásul manapság a genealógia is reneszánszát éli, nagyon sok ember megbíz ezzel foglalkozó cégeket, hogy kutassák fel az őseiket. Amíg az elmúlt évtizedekben a családfakutatás is csupán levéltári és anyakönyvi források vizsgálatával zajlott, addig mára rendkívül népszerűek azok az eljárások, amelyek a DNS alapján határozzák meg az egyén származását. Hozzáteszem, hogy ezek tudományosan sokkal kevésbé megalapozottak, mint az általunk végzett vizsgálatok, mégsem éri őket kritika. Az embereket érdekli a saját származásuk. Nekem is van olyan ismerősöm, aki több száz évre vissza tudja vezetni a családfáját. De a származásnak nemcsak az egyes emberek szempontjából van jelentősége, hanem egy egész nemzet szempontjából is. A magyarság hosszú évszázadokon keresztül vallotta büszkén múltját, származását, amelyet a különböző történelmi források és hagyományok erősítettek. Az Árpádok büszkén vallották magukról, hogy Attila utódjai. De gondolhatunk az olyan irodalmi munkákra, mint Vörösmartytól a Zalán futása vagy Arany Jánostól a Buda halála, amelyek amellett, hogy nagy művészeti értéket képviselnek, arról is vallanak, hogyan viszonyult az akkori magyarság az őseihez. A származásunk iránti érdeklődés egy teljesen természetes dolog, amely nálunk valószínűleg azért kopott meg kissé, mert a kommunista diktatúra évtizedeiben mesterségesen igyekeztek a származástudatot, a nemzeti identitást lecserélni a marxista osztályharcos nézetekre. Sajnálatos módon még mindig vannak, akik megkérdőjelezik a származásunk feltárására irányuló kutatások fontosságát. Ők egyre kevesebben vannak, viszont egyre hangosabbak. Pedig örülni kellene, hogy a „klasszikus” tudományágak mellett megjelent ezen a területen az archeogenetika is, amelynek segítségével a természettudományokra jellemző pontosságú megállapításokat tehetünk.

Ön szerint tudatosan hátráltatták ezeket a kutatásokat a kommunizmus idején?

A tények és az események ismeretében úgy vélem, hogy igen. A kommunista diktatúra évtizedeiben a tudományt a politika, a hatalmon lévő elit akarata határozta meg. Politikai döntés volt, hogy a Horthy-korszakot fasisztának bélyegezték; hogy a Trianon okozta sérelmeket a szőnyeg alá söpörték; hogy a Dózsa-féle mozgalomra ráerőltették az osztályharcot; hogy az ezer éven keresztül fennálló Magyar Királyság alkotmányjogi rendszerét – amely világviszonylatban is egyedülálló – elmaradottnak állították be. Ugyanígy politikai döntés volt az is, hogy a magyar őstörténettel, a magyarok származásával érdemben nem lehetett foglalkozni. De ennél tovább mennék. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy Habsburg uralkodóink milyen eszközöket vetettek be a „rebellis” magyarok megzabolázására, és hogy ezek között az eszközök között szerepelhetett-e a magyar identitás roncsolása? A mostani kutatásokkal régóta adósak vagyunk. Az archeogenetika olyan kérdésekre adhat választ, olyan berögzült toposzokat árnyalhat, amelyek miatt eredetkutatásunk 100-150 éve stagnál.

Az Árpád-házi kutatás során találtak egy ma élő Árpád-házi leszármazottat is. Feltételezzük, hogy a Hunyadiaknak is vannak, akkor ugyanúgy megtalálhatjuk őket is?

Amikor meghatároztuk az Árpádok férfinemzedékein végighúzódó génszakaszt, akkor megnéztük a DNS-adatbázisokat, amelyek több százezer génminta eredményeit tartalmazzák. Abban találtunk egy, az Árpádokéval megegyező génszakaszt, amely egyénről csak a földrajzi származása ismert (Szerbia). Ezen egyén az Árpád-házra jellemző markerekkel rendelkezett, de az idők során további markerek halmozódtak fel benne, ezért is sorolták a kutatók már egy új haplocsoportba: R-UVD (Újvidék). De név szerint nem tudjuk, hogy ki ez a személy, akiből a mintát vették, hiszen a kutatások során anonim a mintagyűjtés és a legtöbb esetben csak a minták származási helye ismert. Természetesen nem kizárt, hogy ugyanígy megtalálhatjuk a Hunyadiak génszakaszából kiágazó, immár új haplocsoportba tartozó egyéneket a kortárs népességben.

Visszatérve Mátyáshoz: ha Luxemburgi Zsigmondhoz vezetnek a szálak?

Hogyha egy nyugat-európai karakterű haplocsoportot kapunk, akkor igen valószínű, hogy a középkori „krónikapletyák” igazak voltak, és akkor meg kell vizsgálnunk Luxemburgi Zsigmond felmenőinek a DNS-ét, hisz Zsigmond csontváza is megsemmisült Nagyvárad török dúlásakor, Szent Lászlóéval együtt. De az apjának, testvérének, a Luxemburgi-dinasztia számos férfitagjának megvan a szarkofágja, belőlük lehet venni mintát, és ha azzal megegyezik, akkor egyértelmű, hogy Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond természetes fia volt. Ne feledjük el, hogy Luxemburgi Zsigmond pedig leányágon Árpád-házi származású! Ezek egyelőre csak feltételezések, de lehet, hogy olyan összefüggésekre bukkanunk, ami más megvilágításba helyezi a magyar történelmet, még esetleg megváltoztatja a jelenlegi álláspontokat is. De egy dolog bizonyos: a tudományban nincs véglegesség, mindig vannak új eredmények, amelyek átírják, árnyalják az eddigi ismereteinket.

Hosszú távon melyek lehetnek a jelenleg zajló kutatások hatásai?

Ami biztos, hogy az archeogenetika közelebb visz minket eredetünk jobb megismeréséhez, így jobban meg tudjuk érteni, fel tudjuk dolgozni múltunkat is. A magyarság legalább ezer éve él a Kárpát-medencében és állja a történelem viharait. Ez nem kis mértékben azért sikerült, mert mindig erőt tudtunk meríteni múltunkból, hagyományainkból, őseink tetteiből. Ha azt szeretnénk, hogy a jövőben is Európa meghatározó nemzete legyünk, akkor mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a tudomány adta eszközökkel jobban meg tudjuk ismertetni a mostani és a következő generációkkal múltunkat, ezzel erősítve identitásukat.

Borítókép: Mátyás király szobra Kolozsváron

Hozzászólások

Cziffra György-emlékév
Miklósa Erika és Horváth István is énekel az online koncerten
borzasztó / 13 perce
Tragédia! Beleesett a tűzbe és meghalt egy 80 éves férfi
A férfi kerti hulladékot égetett, amikor megtörtént a tragédia. A helyszínre mentők siettek, de már hiába.
Gyász
„Egy szál virág, egy gyertyaláng, egy fénykép, amin mosolyogsz ránk. Emléked örökké itt van velünk, amíg élünk, te is itt élsz velünk." Fájó szívvel emlékezünk KOMÁROMI LAJOS halálának 1. évfordulóján. Szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, tisztelték és szerették, hogy BENKŐ MIKLÓS 90 éves korában örökre megpihent. Hamvasztás utáni búcsúztatása a Szőllősi Jézus Szíve-templomban 9.15-kor kezdődő gyászmisét követően, a Jáki úti temetőben lesz szűk családi körben. Ezúton mondunk köszönetet mindenkinek, aki gyászunkban bármely módon velünk érez. Kérjük a személyes részvétnyilvánítás mellőzését. Gyászoló fia és családja
„Elmentem tőletek, nem tudtam búcsúzni, Nem volt időm arra, el kellett indulni. Szívetekben hagyom emlékem örökre, Ha látni akartok, nézzetek az égre." Bánatos szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy GÁNCS TIBORNÉ szül. Pétervári Magdolna volt ÉGÁZ-könyvelő 2021. február 28-án, életének 76. évében, türelemmel viselt betegség után elhunyt. Temetése 2021. március 11-én, csütörtökön 11 órakor lesz a szombathelyi Jáki úti temetőben, szűk családi körben. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. A gyászoló család
„Ha nincsenek is, vannak még. Csodák. Nem téve semmit, nem akarva semmit, hatnak tovább." Soha el nem múló szeretettel emlékezünk KISS RÓBERT (Velem) halálának 5. évfordulóján. Megemlékező szentmise: Kőszegszerdahely, katolikus templom, április 4. 9.30-kor. Szerető családod
„Ha emlegettek köztetek leszek, de fáj, ha látom könnyetek. Ha rám gondoltok, mosolyogjatok, mert én már Istennél vagyok." A gyászoló család mély megrendüléssel tudatja mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a szerető édesanya, anyós, nagymama, testvér és rokon HORVÁTH LÁSZLÓNÉ szül. Koroknai Anna életének 83. évében csendesen megpihent. Temetése 2021. 03. 10-én, szerdán 12.30-kor lesz a herényi temetőben. Gyászmise előtte 11.30-kor a kámoni templomban. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik gyászunkban bármely módon osztoznak. Kérjük továbbá a részvétnyilvánítás mellőzését. Minden külön értesítés helyett.
„Annyira akartam élni, a betegséget legyőzni, Búcsúztam volna tőletek, De erőm nem engedett, így búcsú nélkül szívetekben tovább élhetek." Bánatos szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SUBOSITS TIBOR életének 77. évében elhunyt. Temetése március 10-én, szerdán 14.30-kor lesz a körmendi temetőben. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. Gyászoló család
„Most, hogy már nem vagy velünk, Fentről segítesz nekünk." Emlékezünk ID. TARCZI FERENCNÉ halálának 1. évfordulóján. Szerető családja
„Angyalok vezessenek tovább utadon, Legyen lelkednek örök béke és nyugalom." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy POCHRON FERENC (Pici) 88. évében csendesen megpihent. Hamvasztás utáni búcsúztatója 2021. március 9-én, kedden 13.30-kor lesz a Jáki úti temetőben. Kérjük a személyes részvétnyilvánítás mellőzését. Gyászoló családja
„Életed úgy múlt el, mint egy pillanat, De emléked szívünkben örökre megmarad. Szerető szíved pihen a föld alatt, Minden érted hulló könnycsepp nyugtassa álmodat." Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk MOROSITS KRISZTIÁNRA aki 3 éve itt hagyott bennünket. Örökké szerető szülei, testvére, Dávid, Feri, Barbi és Emma
ÖZV. DR. IPKOVICH GYÖRGYNÉ szül. Szimeiszter Lenke szerető édesanya, nagymama életének 92. évében, hosszú, tartalmas életet követően megpihent. Hamvasztását követő végső búcsúra szűk családi körben kerül sor. Gyászoló család
Megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a drága jó feleség, anya, nagymama, testvér és rokon PURGAI ERNŐNÉ szül. Arnóczi Irén 81 éves korában elhunyt. Temetése 2021. március 9-én, kedden 11 órakor a Jáki úti temetőben lesz. Előtte 10 órakor szentmise a szőllősi Jézus Szíve-templomban. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. Gyászoló családja
Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy PÉNTEK TIBORNÉ szül. Szolnoki Judit életének 97. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Hamvainak végső nyugalomra helyezése 2021. március 12-én, pénteken 11 órakor római katolikus szertartás szerint lesz a Jáki úti temetőben. Engesztelő szentmisét aznap 9.45-kor a szombathelyi székesegyház Madonna-kápolnájában tartunk. Egy szál gyertya gyújtásával emlékezzenek rá! Gyászoló család
„Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, Számunkra Te sosem leszel halott.” Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy HAJAS GYULÁNÉ szül. Jeruska Margit Ila néni életének 80. évében csendesen elhunyt. Temetése szerettei körében megtörtént. Köszönetünket fejezzük ki a hegyfalui Idősek Otthona dolgozóinak. Gyászoló családja
Megrendült fájdalommal tudatjuk, hogy HENNING KISS KATALIN képzőművésznő született 1935. 10. 29-én Körmenden, távozott 2021. 02. 27-én Szentgyörgyváron a földi élet világából, és lelke a végtelen időtlenségbe emelkedett. Hamvasztott földi maradványainak búcsúztatása 2021. március 8-án 15 órakor lesz a szentgyörgyvári temetőben. Alkotásaiban, művészetében továbbra is köztünk marad. Gyászolják: az általa ültetett fák, fogadott lánya: Moldvay Katalin, családja és barátai
„Könnyes az út, mely hozzád vezet, Örökké őrizzük emlékedet." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy TŐKE FERENCNÉ szül. Benedek Judit gyémántdiplomás tanítónő 2021. február 25-én örök nyugalomra lelt. Hamvasztás utáni búcsúztatója 2021. március 9-én, kedden 13 órakor a körmendi városi temető ravatalozójában lesz. Gyászoló család
Emlékezünk MILETICS ANNAMÁRIA halálának 10. évfordulója alkalmából. Szerető családod
„Elmerültél Istenedben, mint igazgyöngy a tengerben” Fájó szívvel tudatjuk, hogy KUTAS BORBÁLA KATALIN domonkos nővér életének 95. évében csendesen megpihent. Földi maradványait szűk körben helyezzük örök nyugalomra. Köszönet a papi otthon vezetőinek, gondozóinak odaadó munkájáért. Gyászoló család
„Nem vársz már bennünket ragyogó szemekkel, Nem örülsz már nekünk szerető szíveddel. De abban reménykedünk, hogy jó helyre mentél, Hisz te a jónál is jobbat érdemeltél.” A gyászoló család mély fájdalommal tudatja, hogy a szerető édesanya, nagymama, dédnagymama, anyós és rokon ÖZV. CSER MIKLÓSNÉ szül. Séfer Mária életének 79. évében elhunyt. Örök nyugalomra helyezése 2021. március 9-én, kedden, a 15.15-kor kezdődő gyászmisét követően, 16 órakor lesz a pecöli temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban bármely módon osztoznak. Gyászoló szerettei
Hálás szívvel mondunk köszönetet a vasvári idősek otthona személyzetének és ápolóinak Szlaterics István lelkiismeretes és szeretetteljes gondozásáért. Köszönettel: a gyászoló család
„Elmentem tőletek, nem tudtam búcsúzni, nem volt idő arra, el kellett indulni. Szívetekben hagyom emlékem örökre, ha látni akartok, nézzetek az égre.” Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága férjem, apám Szlaterics István életének 91. évében megpihent. Temetése a vírushelyzet miatt, szűk családi körben történik a vasvári temetőben 2021. március 9-én 13 órakor. A gyászoló család
koronavírus / 58 perce
Már több mint egymillió ember kapta meg az oltást Magyarországon (videó)
Átparkolt / 58 perce
Első útjára indult a Marson a Perseverance marsjáró
hal-latlan / 1 órája
Minden egy kifogott ponttyal kezdődött
Környezetvédelem / 1 órája
Magyar felfedezés szabadíthatja meg a világot az egyszer használatos műanyagok hulladékától
újra a régi / 1 órája
Mourinho: Bale átszakította a pszichés gátakat
Március 8. / 1 órája
Boldog nőnapot kívánt Orbán Viktor