Hujber Ferenc találkozása a Jóistennel és Elvis Presley-vel

Szeretem, amikor másképpen alakulnak a dolgok, mint ahogyan elképzeltem , mondja Hujber Ferenc a telefonvonal túlsó végén. Két éve beszéltünk utoljára, rengeteg terve volt, amelyekről csak annyit árult el, hogy legalább nyolc lábat szeretne növeszteni . Aztán alig néhány hét múlva megtörtént a baj. Meg is haltam akkor január 2-án , emlékszik vissza a történtekre. Kóma, kórház, gyógyulás: Találkoztam a Jóistennel. A jelekre pedig nem figyeltem eléggé. A kérdésre, hogy lassít-e azóta, vagy továbbra is két végén égeti a gyertyát, azt válaszolja, hogy ugye, most egy másik emberről van szó . Merthogy ő soha nem is égette két végén a gyertyát: Ha a munkára gondolsz, akkor azt mondom, hogy a színház nekem nem munka. Mert imádom.

Tom szerepében Hujber Ferenc, akinek nem munka a színház Fotó: Bánfalvy Stúdió/Agora

Kicsi koromban is biztos voltam benne, hogy csakis valami olyasmivel szeretnék foglalkozni, ami örömet szerez. Ez nekem a színészet. Ha már a kicsi kor , akkor nem hagyhatjuk ki, hogy ismét a szülővárosába tér vissza, bár csak egy este erejéig. Hujber Feri azt mondja, hogy az igazat megvallva a fájdalmas gyerekkori emlékeken túl már nem sok minden köti ide. De szívesen jön játszani. A Bánfalvy Stúdió legújabb szombathelyi vendégjátékában mindenre elszánt Elvis-rajongót alakít. És egyáltalán nem bánja - sőt kifejezetten örül neki -, hogy unterman lehet az előadásban. Mert szerinte csak látszólag az övé a főszerep, valójában a kollégáinak kell jó labdákat föladnia. De ha egyszer tényleg találna félmillió dollárt a bőröndjében, gondolkodás nélkül leadná .

Az Elvis, oltár, Miami című vígjátékban persze semmi nem ilyen egyszerű. Tom és Alice csalódottan hazatér a repülőtérről: a járatot a köd miatt törölték, az Elvis-estnek Miamiban annyi. Viszont kinyitják a bőröndöt.