Ismerni kell a szerző életét

2013-ban Junior Príma-díjjal jutalmazták. A magyar komolyzenei élet legjelentősebb személyiségei nyilatkoznak róla elismerően, a világ legnevesebb csellótanárai mesterkurzusain szívja magába a tudást. Szabó Ildikó pénteken adott telt házas koncertet a Savaria Szimfonikus Zenekarral. Pénteken délelőtt még javában zajlanak az utolsó simítások, Thomas Herzog karmester gőzerővel dolgozik Szabó Ildikóval és a Savaria Szimfonikus Zenekarral E. Elgar Csellóversenyén. A húszéves csellóművész sok éve nem járt Szombathelyen, pedig nagyapja, Szabó Csaba zeneszerző, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola egykori tanára életének utolsó szakaszában városunkban élt.

- Ha nincs a szombathelyi fellépés, lehet, hogy még évek telnek el úgy, hogy nem jövök a városba, ám nagyapám egykori szobájába belépve nagyon különleges érzés fogott el. Látni az ő emlékeit nagyon felemelő - mondja Szabó Ildikó. Zenészcsaládban nőtt fel, édesapja Szabó Péter, a Fesztiválzenekar szólócsellistája, édesanyja, Lénárt Ágota zongoraművész.

- Szerencsés vagyok, mert bár sok zenész családban tradíció, elvárás, hogy az utódok is zenészek legyenek, nálam ez nem így volt -kezdődik a történet. A cselló ugyanakkor nagyon megfogta a kis Szabó Ildikót, aki folyamatosan nyaggatta a papát, hogy tanulni szeretne.

- Ő különböző gyakorlatokat adott nekem hangszer nélkül, ami segített abban hogy a két agyféltekét elkülönítsem. Négyéves koromig vártam, akkor voltam akkora, hogy a legkisebb csellót megkaphassam - meséli, majd rögtön hozzá is teszi, hogy a hiedelmekkel ellentétben ő nem volt a szó klasszikus értelmében csodagyerek - olyan, aki soha nem törődik mással, csak a zenével. Szavalóversenyeken, tanulmányi versenyeken vesz részt, kipróbál különféle sportokat is, de mint mondja, ennek ellenére mindig a cselló volt a legbiztosabb pont az életében. Tizenegy évesen felvételt nyert a Zeneakadémia kivétel tehetségei közé Mező László osztályába, 2011 óta a Berlini Művészeti Egyetemen Jens Peter Maintz növendékeként.

- Előadás közbeni felhőtlen öröme és az a karakteres mód, ahogyan a közönséggel kommunikál a biztosíték arra, hogy a klasszikus művek a megfelelő kezekbe kerültek - így nyilatkozott Vásáry Tamás, a Savaria Szimfonikus Zenekar tiszteletbeli elnök-karnagya Szabó Ildikóról.

- A legfontosabb az érzelemátadás, hiszen a komolyzene valahogy kiment a divatból, a fiatalok úgy gondolják, hogy a hangverseny drága, elit szórakozás, ezért küldetésemnek tekintem, hogy segítsek közönséget nevelni a szó legnemesebb értelmében - mondja a csellóművész. - Hozzáteszi, ő is eljár a barátaival szórakozni, ennek ellenére nagyon fontos az értékteremtő muzsika. Szabó Ildikó egyébként kicsi kora óta részt vesz a Fesztiválzenekar Kakaó koncertsorozatában, ahol Fischer Iván karnagy vezetésével a legkisebbeket vezetik be a zene világába. Halkan tesszük hozzá, hogy az utánpótlásnevelés területén Szombathely sem áll rosszul, több, mint 1200 bérletese van a gyerekeknek szóló Zenemanók bérletnek. A fiatal lány nagy hangsúlyt fektet a szellemi frissességre. Mint mondja, fontos az elméleti tudás, az intelligencia, hiszen ezek mind hozzátesznek a játék minőségéhez.

- Elgar csellóversenyét játszom, el kell helyezni megfelelő történelmi kontextusba. Első világháború, pusztulás, meghalt a felesége - ezek mind olyan tényezők, amiket tudni kell egy darabról...

- Számomra elképzelhetetlen, hogy egy zenész elkezdjen úgy játszani egy művet, hogy ne ismerné a zeneszerző életét - mondja Szabó Ildikó.