Kultúra

2011.01.26. 05:39

Kercsmár Zsolt, a geolódus énekmondó

Mi volt a Földön 65 millió évvel ezelőtt, ezzel foglalkozik dr. Kercsmár Zsolt geológus, énekmondó, aki rendszeres vendége a Szombathelyen megrendezett Magyar Énekmondók Találkozójának. Itt járt a 2011-es kultúra napjához kapcsolódó fesztiválon is..

Merklin Tímea

A találkozó előtti napon, bejött a szerkesztőségbe egy idős szombathelyi úr, és azt kérte, hogy mutassuk be Kercsmár Zsoltot, mert bár Gödöllőn él, Vas megyei kötődésű.

- Kiderült, hogy rokonok, s az ön édesapja Hegyháthodászon született.

- Valóban, hiszen a nagyszüleim Hegyháthodászon éltek. Rengeteg időt töltöttem a nagyszüleimnél nyaranta az iskolai szünetekben. Onnan tudom, hogy mi a falusi élet, mi a falu. Megtanítottak nekem mindent, amit egy háztáji gazdaságban csinálni kell: kaszálni, betakarítani, lovat pucolni, befogni, már gyerekként haza tudtam vezetni egy szekeret. Érzelmileg is kötődöm Hegyháthodászhoz. Egyetemista voltam, mikor a család eladta a házat. Én Tatabányán születtem, 1970-ben. Természettudós lettem, az ELTE-n tanultam geológiát, ott is doktoráltam. A Földtani Intézet tudományos munkatársa vagyok.

- Valóban, hiszen a nagyszüleim Hegyháthodászon éltek. Rengeteg időt töltöttem a nagyszüleimnél nyaranta az iskolai szünetekben. Onnan tudom, hogy mi a falusi élet, mi a falu. Megtanítottak nekem mindent, amit egy háztáji gazdaságban csinálni kell: kaszálni, betakarítani, lovat pucolni, befogni, már gyerekként haza tudtam vezetni egy szekeret. Érzelmileg is kötődöm Hegyháthodászhoz. Egyetemista voltam, mikor a család eladta a házat. Én Tatabányán születtem, 1970-ben. Természettudós lettem, az ELTE-n tanultam geológiát, ott is doktoráltam. A Földtani Intézet tudományos munkatársa vagyok.

- Mi a szakterülete?

- Medence-fejlődési modellekkel foglalkozom, a földkéreg változásaival, annak is nem a fizikai, hanem az őslénytani részével, hiszen a kőzetek kialakulása az őslények miatt van. A szakterületem az, hogy mi történt 65 millió évvel ezelőtt. Ez a hivatásom. A küldetésem a zene.

- Mi történt a Földön 65 millió évvel ezelőtt?

- Akkor ütközött össze Afrika Európával. Ennek következtében jött létre az Alpok. Felgyűrődött a föld, pontosabban a takarók egymásra csúsztak. Ez a folyamat most is tart.

- Mi volt akkor a mai Magyarország területén?

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Mi a szakterülete?

- Medence-fejlődési modellekkel foglalkozom, a földkéreg változásaival, annak is nem a fizikai, hanem az őslénytani részével, hiszen a kőzetek kialakulása az őslények miatt van. A szakterületem az, hogy mi történt 65 millió évvel ezelőtt. Ez a hivatásom. A küldetésem a zene.

- Mi történt a Földön 65 millió évvel ezelőtt?

- Akkor ütközött össze Afrika Európával. Ennek következtében jött létre az Alpok. Felgyűrődött a föld, pontosabban a takarók egymásra csúsztak. Ez a folyamat most is tart.

- Mi volt akkor a mai Magyarország területén?

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Mi a szakterülete?

- Medence-fejlődési modellekkel foglalkozom, a földkéreg változásaival, annak is nem a fizikai, hanem az őslénytani részével, hiszen a kőzetek kialakulása az őslények miatt van. A szakterületem az, hogy mi történt 65 millió évvel ezelőtt. Ez a hivatásom. A küldetésem a zene.

- Mi történt a Földön 65 millió évvel ezelőtt?

- Akkor ütközött össze Afrika Európával. Ennek következtében jött létre az Alpok. Felgyűrődött a föld, pontosabban a takarók egymásra csúsztak. Ez a folyamat most is tart.

- Mi volt akkor a mai Magyarország területén?

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Mi a szakterülete?

- Medence-fejlődési modellekkel foglalkozom, a földkéreg változásaival, annak is nem a fizikai, hanem az őslénytani részével, hiszen a kőzetek kialakulása az őslények miatt van. A szakterületem az, hogy mi történt 65 millió évvel ezelőtt. Ez a hivatásom. A küldetésem a zene.

- Mi történt a Földön 65 millió évvel ezelőtt?

- Akkor ütközött össze Afrika Európával. Ennek következtében jött létre az Alpok. Felgyűrődött a föld, pontosabban a takarók egymásra csúsztak. Ez a folyamat most is tart.

- Mi volt akkor a mai Magyarország területén?

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Mi a szakterülete?

- Medence-fejlődési modellekkel foglalkozom, a földkéreg változásaival, annak is nem a fizikai, hanem az őslénytani részével, hiszen a kőzetek kialakulása az őslények miatt van. A szakterületem az, hogy mi történt 65 millió évvel ezelőtt. Ez a hivatásom. A küldetésem a zene.

- Mi történt a Földön 65 millió évvel ezelőtt?

- Akkor ütközött össze Afrika Európával. Ennek következtében jött létre az Alpok. Felgyűrődött a föld, pontosabban a takarók egymásra csúsztak. Ez a folyamat most is tart.

- Mi volt akkor a mai Magyarország területén?

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Medence-fejlődési modellekkel foglalkozom, a földkéreg változásaival, annak is nem a fizikai, hanem az őslénytani részével, hiszen a kőzetek kialakulása az őslények miatt van. A szakterületem az, hogy mi történt 65 millió évvel ezelőtt. Ez a hivatásom. A küldetésem a zene.

- Mi történt a Földön 65 millió évvel ezelőtt?

- Akkor ütközött össze Afrika Európával. Ennek következtében jött létre az Alpok. Felgyűrődött a föld, pontosabban a takarók egymásra csúsztak. Ez a folyamat most is tart.

- Mi volt akkor a mai Magyarország területén?

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Medence-fejlődési modellekkel foglalkozom, a földkéreg változásaival, annak is nem a fizikai, hanem az őslénytani részével, hiszen a kőzetek kialakulása az őslények miatt van. A szakterületem az, hogy mi történt 65 millió évvel ezelőtt. Ez a hivatásom. A küldetésem a zene.

- Mi történt a Földön 65 millió évvel ezelőtt?

- Akkor ütközött össze Afrika Európával. Ennek következtében jött létre az Alpok. Felgyűrődött a föld, pontosabban a takarók egymásra csúsztak. Ez a folyamat most is tart.

- Mi volt akkor a mai Magyarország területén?

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Mi történt a Földön 65 millió évvel ezelőtt?

- Akkor ütközött össze Afrika Európával. Ennek következtében jött létre az Alpok. Felgyűrődött a föld, pontosabban a takarók egymásra csúsztak. Ez a folyamat most is tart.

- Mi volt akkor a mai Magyarország területén?

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Mi történt a Földön 65 millió évvel ezelőtt?

- Akkor ütközött össze Afrika Európával. Ennek következtében jött létre az Alpok. Felgyűrődött a föld, pontosabban a takarók egymásra csúsztak. Ez a folyamat most is tart.

- Mi volt akkor a mai Magyarország területén?

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Mi történt a Földön 65 millió évvel ezelőtt?

- Akkor ütközött össze Afrika Európával. Ennek következtében jött létre az Alpok. Felgyűrődött a föld, pontosabban a takarók egymásra csúsztak. Ez a folyamat most is tart.

- Mi volt akkor a mai Magyarország területén?

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Mi történt a Földön 65 millió évvel ezelőtt?

- Akkor ütközött össze Afrika Európával. Ennek következtében jött létre az Alpok. Felgyűrődött a föld, pontosabban a takarók egymásra csúsztak. Ez a folyamat most is tart.

- Mi volt akkor a mai Magyarország területén?

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Akkor ütközött össze Afrika Európával. Ennek következtében jött létre az Alpok. Felgyűrődött a föld, pontosabban a takarók egymásra csúsztak. Ez a folyamat most is tart.

- Mi volt akkor a mai Magyarország területén?

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Akkor ütközött össze Afrika Európával. Ennek következtében jött létre az Alpok. Felgyűrődött a föld, pontosabban a takarók egymásra csúsztak. Ez a folyamat most is tart.

- Mi volt akkor a mai Magyarország területén?

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Mi volt akkor a mai Magyarország területén?

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Mi volt akkor a mai Magyarország területén?

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Mi volt akkor a mai Magyarország területén?

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Mi volt akkor a mai Magyarország területén?

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Kárpát-medence még nem létezett. Itt egy szárazulati síkság volt. A mostani közép-hegységek az Alpok területén voltak. A Kárpát-medence akkor kezdett kialakulni, mikor az Alpok közül a Dunántúli egység (kivéve a Mecseket) kivált, úgy 19-23 millió éve.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az életemben a geológia és a zene. Engem is meglep, hogy egyfelől itt lehetek a legjobbak között, másfelől geológiából doktoráltam. Már általános iskolás koromban felléptem és zenésítettem meg verseket. Középiskolásként versenyeket nyertem. Diny- nyés Jóska is zsűrizett engem. Kétszer nyertem meg a Kaláka dalnok-versenyét, zenéltem is együtt a Kalákával. Nyertem díjat a Szélkiáltótól Pécsett. Aztán felhagytam a versenyzéssel. Régi zenével, annak 4-500 éves történetével kezdtem foglalkozni, mert nagyon érdekes, hogy amit akkor gondoltak a költők, az a maiakéval párhuzamba állítható.

- Mindig ugyanazok az alapkérdések foglalkoztatják az embereket?

- Igen. És mert - szó szerint - örök értékekről van szó. Például az Úristen léte és kegyelme. Szerelem. Születés. Halál. Ratkó József mondja, hogy két fontos dolog történik az emberrel: megszületik és meghal. Ami közte van, az átmeneti. Az egyik zsoltárból pedig megtudjuk: már azelőtt a gondolatodban voltam, Uram, hogy megszülettem volna, és tudom, hogy Te fogadsz be, miután meghalok. Azt ígérted, hogy velem leszel a világ végezetéig.

- Az énekelt vers nehéz műfaj. Ön hogy talál közönségre?

- Répcelakon volt múlt héten egy csodálatos fellépésem 20-30 fős közönség előtt. 80 percet töltöttünk közös hullámhosszon. Jó érezni, hogy tudok adni valamit az embereknek. Nehéz ez a műfaj, de nem azért, mert nehéz megérteni. Hanem azért, mert meg kell nyílni, és őszintének kell lenni. Az előadónak is, meg a közönségnek is. Ez azért nehéz, mert a mai kor arra szólítja az embert, hogy rejtse el magát, pláne az érzelmeit. Az meg végképp nagyon nehéz, hogy valaki önmagába tekint, és ott mit lát. Az önmagunkkal - hibáinkkal, bűneinkkel - való szembesülés mindig nehéz. Meg kellene térni. A megtérés itt ember-Isten kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy az ember önmagához jusson, azt a valóságot kellene megismernie, ami már a születése előtt kigondolta őt. Ahhoz viszont le kéne vetnie minden gyolcsot, amit a születése óta magára tekert. Keresztelő Szent János is ezt gondolja, Aquinói Szent Tamás is. Akik ide eljönnek, már rajta vannak az úton. Nem feltétlenül Istenről, hitről van szó, persze arról is, hanem az emberről. Én református presbiter vagyok a szabadságtörekvések templomában. Az, hogy az ember nem süket és nem vak, az nem az ő érdeme. Ez egy nagy ajándék.

- Egy geológus hogyan lesz énekmondó?

- Mindig párhuzamos volt az élet

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!