Kultúra

2015.07.07. 15:18

Sosztarits Ottó régész, aki életre kelti az ókori szentélyt

Szombathely - Az Iseumban semmi nem történhet Sosztarits Ottó régész nélkül. Irigylésméltó - és példát adó - az a mélyről jövő lelkesedés, amellyel a tárgyban szerzett nagy tudását két kézzel szórja az érdeklődők közé: legyen szó előadásról, tárlatvezetésről vagy karneváli játékról. Ami talán nem is játék.

Ölbei Lívia

Nem véletlen, hogy az idén a szombathelyi önkormányzat az első, vagyis a legmagasabb fokozatú Kiemelkedő Kulturális Munkáért-díjjal tüntette ki. Mert Sosztarits Ottó több évtizede kutatja Szombathely római múltját. Mert számos ásatása Vas megyében és Szombathelyen pontosabbá tette ismereteinket Vas megyei római múltjáról. Mert legendás ásatásai közé tartozik Szombathely egyik legnagyobb, úgynevezett Fő téri ásatása , amely az ókori Savaria hétköznapi életéről is fontos adatokkal szolgált. De ha Sosztarits Ottó, akkor Iseum. A Szombathelyi történelmi-régészeti városrész kialakítása - az Iseum rekonstrukciója című projekt előkészítése lehetetlen lett volna az ő szakmai hozzájárulása nélkül. És most jön a dobpergés: Sosztarits Ottó elkötelezettsége kellett ahhoz, hogy az Iseum területén majdnem negyven év elteltével, Szentléleky Tihamér korszakos munkájának újra- és továbbgondolásával ismét elindulhassanak folytatódhassanak a régészeti kutatások. A szentély rekonstrukciója, a benne és körülötte fölhúzott múzeum megnyitása után, 2011-ben ő lett az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház szakmai vezetője, az ásatások során előkerült régészeti anyag feldolgozója. Ma már a kor vallástörténete iránt érdeklődik elsősorban: nála alaposabban Pannonia provincia, benne Savaria vallási szokásait, és ez a megállapítás nemzetközi összefüggésben is helytálló. Innen érthető, hogy miért volt olyan fontos számára, hogy a rekonstruált szentélyt visszadja Isisnek : amikor a szertartás alkalmával a feljövő nap megvilágította Isis képmását a domborművön, eljött ez a pillanat is.

Ókori módi. Sosztarits Ottó régész, amint  az iseumi kiállításban kalauzolja a közönséget
Fotó: Szendi Péter

De hogyan kezdődött? Mármint Sosztarits Ottó szenvedéllyé terebélyesedő kapcsolata a történelemmel, aztán az ókorral. Elsőként egészen rendkívüli középiskolai történelemtanárát, Kasznár Lászlót említi, aki kicsi volt, madárcsontú és kopasz, mindig öltönyben járt, mindenkivel magázódott, hatalmas tudása volt, így aztán pontosan tudta azt is, hogy nincsenek befejezett történetek. Alapmondata pedig így hangzott: Kérem, tanuljanak meg kételkedni. Aztán a szemléletformáló nagy régész-személyiségeket, mindenestül: Tóth Endrét és Tóth Istvánt. Közben mindig egy lépéssel közelebb került az Iseumhoz bár a dolgok mindig utólag, visszatekintve kerülnek a helyükre, úgy derül ki, hogy mind egy irányba mutattak. Sosztarits Ottó szakmai életében tehát a párját ritkító Iseum-rekonstrukcióhoz. Hiszen minden csak elmélet és fikció, amíg nincs bizonyíték. De a bizonyítékok megszerzéséhez ásni kell. Az ásáshoz pénz kell. Nemegyszer előfordul, hogy így zárulnak be a körök. De ez a történet happy end-del végződött, ráadásul az Iseum tavaly elnyerte az év múzeuma címet.

Ki tudja, talán tényleg kellett ehhez a nagyhatalmú egyiptomi istennő, Isis ereje is. Abba pedig bele se merünk gondolni, hogy Savaria alatt mi mindent rejthet még a föld.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!