Kultúra

2009.07.23. 02:29

Kevés alkotó jelentkezett a Hegyháti Képzőművészeti kiállításra

Vasvár - A napokban zsűrizték a 31. Hegyháti Képző- és Iparművészeti, Kézműves Kiállításra beérkezett műveket, melyek válogatása augusztus 7-től látható.

Balla Emőke

Mindezek a kérdések évről évre felmerülnek a zsűriben. Összességében azt a problémát kellene újragondolni, hogyan lehetne egy korábban jól menő kiállítást a jelenkorban is működtetni, hogy a 31 (!) év alatt kialakult hagyomány ne veszítse rangját folyamatos lefelé csúszással, hanem visszaemelkedjék oda, ahová eredetileg szánták: legyen minőséget mutató regionális fórum.

Meg kellene teremteni az idea és a realizálás mai lehetőségeinek találkozását, hogy a szakmai szempontok és a fenntartói szándék ne menjenek el egymás mellett. A hiányhelyzetben újra kell gondolni a motivációkat, meg kell vitatni, hogyan lehet e kiállításnak további perspektívát adni, hogyan lehet elérni, hogy teret és jelentőséget nyerjen a régióban, a régió művészei számára.

Feltétlenül szükséges volna katalógus létrehozása minden kiállítás után, egyrészt, hogy nyoma maradjon a résztvevők számára (nagyobb így a súlya), másrészt a katalógus olyan erejű reklámhordozó eszköz, ami napjaink promóció-orientált világában, az agresszív reklámkampányok között nélkülözhetetlen, hiszen csak az a projekt megy, ami a közfigyelem előterébe tud nyomulni. Kulturális marketing nélkül nem lehet tervezni és építeni, e nélkül nem maradhat életben egyetlen, mégoly nagy múltra visszatekintő program sem.

A tárlatot a festészeti és a grafikai anyag viszonylagos erőssége jellemzi. Az iparművészet megjelenése idén sovány : két mű van mindössze, egy patchwork és egy népi hímzés. Ez utóbbi kiviteli minősége, stílustisztasága emeli az összejött anyag művészeti nívóját. A szobrászat területén várható volna az alkotók részéről nagyobb bátorság, több ötlet, bővebb inspirációs kör, a technikában való elmélyülés (szakmaiság ). Fotó idén egyáltalán nincs, az egyetlen beküldött dokumentumfilm az egycsatornás televíziózás korát idézi, a helytörténeti munka maximálisan méltányolható, de a filmkészítés szemlélete megújulhatna.

Valamennyi pályázó használhatná ezt a kiállítást támpontként a továbbiakhoz: miben és milyen irányban kellene fejlődnie, mit kellene tanulnia még a nagyközönség előtti sikeres megnyilvánuláshoz. A zsűri által bent hagyott - kiállításra kerülő - alkotások az idei felhozatal legjavát mutatják meg. Jó alkalom lehet az összehasonlításra, hogy viszonyulhat ki-ki korábbi önmagához és pillanatnyilag másokhoz.

Elképzelhető ugyanazzal a címmel, egymás mellett egy profi (meghívásos) és egy amatőr (szabad) kiállítás, ami ugyan sok szempontból vitatható, de a viszonyítás miatt mégis nagyon tanulságos volna. Ezzel lehetne adni egy olyan szélesebb áttekintést, ami a közönség számára is csábítóbb lehet.

Sok alkotónak érdemes lenne az installációkon is elgondolkodni, hogy a műveket milyen közegben tálalják, hiszen nem mindegy, hogy a képek milyen keretben, paszpartuban jelenjenek meg. A kartonra hullámosan felragasztott grafika nem csak igénytelenséget tükröz, de a grafika esztétikai helyzetét is lerontja. A jó munkát leronthatja az installáció.

Mindezen tanulságok jegyében a zsűri kezdeményezte mindezek mielőbbi megbeszélését a fenntartóval, a pályázat kiíróival - még a következő pályázat meghirdetése előtt, akár a kiállítás megnyitóján, augusztus 7-én délután öt órakor.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!