Kulturális csemege : Sok feladatot adnak a túl nagyra nőtt városok

A főszervezővel, Palocz-Andresen Michael professzorral beszélgettünk, aki a szombathelyi gépészmérnökképzésnek otthont adó Savaria Műszaki Intézet Gépészeti tanszékének egyetemi tanára és kutató professzora.

A nyári egyetem fontos célja, hogy a jövő leendő mérnökei, műszaki szakemberei is pontos rálátást kapjanak a környezetünk védelméért és a klímaváltozásért való felelősség mértékéről, valamint leendő munkahelyükön is aktívan vegyenek részt a környezetvédelem és a zöld energia irányába tett fejlesztésekben.

- Mit nevezünk „zöld városnak”? Mitől „zöld” egy város? Mit jelent pontosan ez a megkülönböztetés?

- A „zöld város” történelmi előzménye, hogy az elmúlt évszázadokban a városi lakosság száma és aránya, a beépített területek nagysága, például az úthálózat által beborított terület kiterjedése is egyfolytában növekedett. A nem tervezett módokon történt településfejlődés nagy területű, széttagolt szerkezetű városokat hozott létre. Ezáltal megnőttek a környezeti ártalmakkal, a hulladék eltakarításával, így az általános higiéniával, sőt a biztonsággal, de a közlekedéssel, és így a széndioxid-kibocsátással együtt járó gondok. Zöldnek nevezzük azt a várost, amelyben a zöld felület aránya a beépített felülettel szemben elég magas. Például Hamburg nagysága 755 négyzetkilométer, lakosságának száma 1,8 millió, a felület 14-16 százaléka zöld. Ez Németországban a legmagasabb arány. Többek közt ezért is kapta meg 2011-ben az Európa Zöld Városa megtisztelő címet.

A nemzetközi nyári egyetemen a főszervezővel, Palocz-Andresen Michael professzorral beszélgettünk Fotó: Merklin Tímea

- A nyári egyetem diákjai mit tanulhattak, milyen iránymutatásokat kaptak ebben a témában egy hét alatt?

- Olyan előadásokat hallgathattak és olyan beszélgetéseket folytattak, amelyek megismertették a zöld felület növelésének legfőbb módszereit, és az ezeket befolyásoló legfőbb tényezőket. Foglalkoztunk a zöld felületek, azaz a települések területén belül található növényzettel fedett, benőtt, betelepített területek összességének növelési lehetőségeivel.

- Kik tanítottak a Nemzetközi Nyári Egyetemen?

- A Nyugat-magyarországi Egyetemről több kiváló professzor tartott előadást, kezdve a bioszféra állapotától a városi erdőségek szerepén át a zöld felületek vízgazdálkodásáig. De betekintettünk olyan témakörökbe is, mint például a városi fény, valamint a fényszennyezés szerepe és hatása a mindennapi életre, amely előadások nem csupán szakmai, hanem esztétikai élményt is nyújtottak. Hasonlóan a tavalyi évhez, híres külföldi egyetemekről is kapcsoltunk be vendégelőadókat Európából, Ázsiából, Afrikából és Amerikából. Több előadónk érkezett Budapestről, különböző egyetemekről és a Magyar Tudományos Akadémiáról. Volt egy napunk, amikor a fiatalok kaptak szót: mesterfokú hallgatók és doktoranduszok tartottak előadásokat az adott témakörről.

- A program nemcsak Szombathelyen zajlott, hanem - mint minden évben - szakmai kirándulások is voltak. Mi volt a célja az utazásaiknak?

- Egy napot Bécsben töltöttünk, az egyetemen a klímaváltozás hatásairól és a klímakutatás eredményeiről hallottunk előadásokat, az erőműben a városi energiaellátást tanulmányoztuk. Egy másik napon Budapestre látogattunk, ahol a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen három előadást hallgattunk meg. Vendégül láttak minket a Német Nagykövetségen is.

- Hogyan kapcsolódik a nyári egyetem tematikája az ön tanszéki munkájához, a duális gépészmérnökképzéshez?

- A zöld városok egy modern közlekedési rendszert kívánnak meg. Fő feladat a környezeti szennyezés és a klímagáz kibocsátás csökkentése a közúti közlekedésben. Ebben a NymE Savaria Egyetemi Központ járműipari cégekkel partnerségben folytatott duális gépészmérnöki oktatása vezető helyet foglal el hazánkban.