Lehet, hogy évtizedekig fordítva nézegettem a Sugár Andor-aktot?

A hat kölcsönkép között szintén melegében kicsomagolt Sugár Andor-akt valószínűleg tényleg most kerül a helyére, amikor annyi év után a feje tetejéről végre a talpára állítják. Lakatos András mutatja a festmény hátoldalát: ezek szerint rosszul, átellenben szerelték föl a fűrészfogas akasztót, amikor a képet bekeretezték. A Sugár Andorra jellemző, sejtelmesen, lágyan, izzón gomolygó formák mintha épp születőben mutatnák a félig fekvő helyzetben lévő mezítelen női testet. Ha nem nézzük meg alaposan, akár fordítva is elnézegethetjük ezt a gomolygást. Persze Gálig Zoltán művészettörténésznek, a Dési Huber István és Sugár Andor munkáiból válogatott kiállítás kurátorának nincsenek kétségei afelől, hogy honnan is kell szemügyre venni ezeket a képeket. A képtár értékes saját gyűjteményéből válogatta az alkalmi tárlat anyagát, és örömmel fogadta Lakatos András jelentkezését, hiszen abból indult ki, hogy az ismertebb képek mellé lehetőleg olyan munkák kerüljenek, amelyek meglepetést szerezhetnek a közönségnek. Úgyhogy a kiállítás megnyitójának kora délutánján adódik még a képtári folyosón némi üres falfelület, hogy gyorsan fölkerülhessenek a vendégségbe érkező Sugár Andor-képek a többi Dési Huber- és Sugár Andor-alkotás mellé. A tárlaton van egy kakukktojás is. Egy bizonyos X nevű olasz művész grafikája, amely hangulatában, hatásában a leginkább A negyedik rend című Dési-sorozathoz illeszkedik. A művészettörténetben is titokzatosnak számító, legendagyártásra okot adó X egyébként egy olasz férfi, aki anarchistaként polgári neve mellőzésével jelent meg a nyilvánosság előtt. Gálig Zoltán azt mondja, a külseje alapján anno többen összetévesztették Kassák Lajossal .

Dr. Lakatos András az interneten keresgélve talált rá a képtári kiállítás ajánlójára. Édesanyjával együtt azonnal úgy gondolta, hogy muszáj fölajánlania a birtokukban lévő Sugár Andor-képekből néhányat erre a szombathelyi tárlatra. Hiszen rendkívül fontos gesztusnak tartják, hogy a 20. század első felének e két kiváló, mostanában talán nem is valós értékén kezelt művészének emlékét igyekszik ébren tartani a képtár, amely ráadásul ma is a legkorszerűbb építménynek számít a maga nemében.

A képtári kiállítás apropóját a két művész halálának 70. évfordulója adta. Dési Huber Istvánnal tüdőbetegség végzett 1944 februárjában, Sugár Andor ugyanezen év májusában halt meg, valahol Sárvár és Auschwitz között. Utolsó levelét Sárvárról írta, nővérének, Sugár Stefániának Dési Huber István feleségének. A képtárban mindenki Stefi néniként emlegeti Dési Huber özvegyét, akinek a szombathelyi Dési Huber- és Sugár Andor-gyűjtemény köszönhető. A nem utolsósorban kortárs gyűjtemények elhelyezésére, bemutatására, hagyatékok kutatására alapított képtár örömmel fogadta az értékes ajándékot. Gálig Zoltán a földszinti képtári folyosón egymással szemben helyezte el Dési Huber-, illetve Sugár Andor alkotásait. Az egyik fal az egyiké, a másiké a másiké, jelezve, hogy Budapesten összetalálkozó pályájuk mindvégig szorosan egymás mellett haladt, több szempontból hatottak egymásra. Mindketten a modern művészetre esküdtek föl, művészi törekvéseikkel összefüggő baloldaliságukban is egyeztek. A családi kapcsolatokon túl barátok voltak (sőt: talán a feleségét szintén a barátjának köszönhette Dési Huber István), 1924-ben például együtt mentek ki Olaszországba, ahol elmélyítették grafikusi ismereteiket és kitanulták az ezüstművességet. Sugár Andor első felesége az a Kalmár Katalin, aki Sugár Kata néven lett elismert fotóművész. Gálig Zoltán azt mondja, a Sugár házaspár a II. világháború idején, a növekvő antiszemitizmus nyomására úgy döntött, hogy Amerikába emigrál, de végül meggondolták magukat, és hazajöttek . Sugár Kata 1943-ban öngyilkos lett, Sugár Andort 1944 áprilisában kommunista felforgatóként tartóztatták le, így került több munkaszolgálatos behívás után a sárvári internálótáborba, ahonnan aztán Auschwitzba indították tovább; halálának helye és időpontja ismeretlen.

Dr. Lakatos András Dési Huber és Sugár Andor története - és a kölcsönbe Szombathelyre hozott Sugár-képek - mellé odahelyezi a tragikusan fiatalon elhunyt festőművész, Kondor György történetét. Kondor György 24 évesen Dachauban halt meg 1945 januárjában: Az ő özvegye az én édesanyám, aki sajnálja, hogy most nem lehet itt, de 96 évesen már nehezen kerekedik föl, és Szombathely túl messze van Budapesttől. Pedig valójában az édesanyja, Judit asszony kérését teljesítette Lakatos András, amikor elhozta Szombathelyre a hat Sugár Andor-képet. Egyet jelenlegi római lakása faláról emelt le, a felesége révén most ott él. Különben maga is évtizedekig gyakorló diplomata volt, a kétezres évek második felében UNESCO-nagykövetként képviselte Magyarországot Párizsban. Mint mondja, kb. 80 országban megfordult, és mindig nagy gondot fordított a kulturális értékek megismerésére és megismertetésére. Mert politikai rendszerek jönnek-mennek, de ami értékes, az értékes, tapasztalataim szerint a minőség nem rendszerfüggő .

Gálig Zoltán művészettörténész, a képtár munkatársa úgy állította össze a kiállítást, hogy Dési Huber István és Sugár Andor alkotásai párbeszédbe elegyedhessenek egymással. Hiszen a két képzőművész a rokoni és baráti kapcsolatokon túl művészi egymásra hatások is felfedezhetők. Gálig Zoltán itt egy Sugár Andor-kép előtt áll éppen. A szicíliai tájat ábrázoló kompozíció középpontjában egy szűk alagút nyílása látható. Ahogy Gálig Zoltán mondja: a tragikus véget ért művész mintha megsejtette volna sorsát. A Dési Huber István és Sugár Andor műveiből válogatott kiállítás december 21-éig tart nyitva a Szombathelyi Képtárban

Kondor György Sugár Andornak is, Dési Huber Istvánnak is a kollégája volt, Dési Huberre egyenesen úgy tekintett, mint követendő példaképre. A művészetével agitált a háború ellen, 1942-ben az efféle törekvésekért eleve börtönbüntetés járt.

Lakatos András édesanyja igen jól ismerte Dési Huber és Sugár Andor özvegyét (Sugár Andor 1944-ben másodszor is megnősült, feleségül vette egy régi ismerősét, Mauther Zsuzsát), a birtokában lévő Dési Huber- és Sugár-képeket tőlük kapta. Ezekből vándorolt most hat a Szombathelyi Képtárba. Judit asszony a telefon túlsó végén mosolyog: Ha ezt Stefi megérhette volna. A képtár gyűjteményében egyébként Kondor Györgytől is van néhány alkotás. Lakatos András nagy tisztelettel emlegeti Gonda Györgyöt, az egykori vasi tanácselnököt, később környezetvédelmi államtitkárt, aki olyan sokat tett (a jövőre 30. születésnapját ünneplő) Szombathelyi Képtár megalapításáért. És mert a tárlatnyitóig van még egy kis idő, úgy dönt, hogy szétnéz egy kicsit a belvárosban, ahol hosszú évek óta nem járt. A temető messze van? Mert itt nyugszik egy nagyon jó barátom, Vukán György. Szeretném őt is meglátogatni.