Máthé Lajos, a mai Kőrösi-Csoma

A régi utat számos újabb követte, utóbbi Belső-Ázsia volt a cél. Kutatásairól, élményeiről tartott vetítéssel egybekötött előadást dr. Máthé Lajos életmód- és hagyománykutató, aki a Bulcsu Vezér Hagyományőrző Egyesület meghívására érkezett Szombathelyre.

- Tegeződjünk! - vág bele Máthé Lajos a mondandójába. Azonnal meg is indokolja: Belső-Ázsiában nem szeretik a tegeződést. De odáig még hosszú az út...

Előadását fogalom-tisztázással kezdi. Mi a hagyomány? Eszköz. Egy népcsoport több száz vagy ezer évének gyakorlati tapasztalatainak kvintesszenciája, eszköz a túlélés számára  - fogalmaz a kutató. És az eszközöket tudni kell használni... Kevés, ha gondolati síkon közelítünk a hagyományhoz. Ahogy lovagolni sem lehet könyvből megtanulni, úgy ez sem működik így. Érzelmileg is rá kell hangolódni, és hitre is szükség van - és mindez "kutyafülét nem ér", ha a cselekedeteinkben nem mutatkozik meg. Az ősműveltség minden gyerekkel vele születik, mindenki magával hozza az őstudást. Az emberiség minden tudása, illetve annak csírája benne van a gyerekben, nyelvtől, kultúrától, földrajzi és történelmi körülményektől függetlenül - vallja Máthé Lajos. És ez a tudás csak az egészen kicsiké: hét éves korunkban "le kell lépni isten tenyeréről".

Mindezt kutatja évtizedek óta dr. Máthé Lajos. Húszéves volt, amikor elindult a Közel-Keletre. Volt kaftánárus, segédkezett szülésnél, dolgozott idegenvezetőként, a túlélésre játszva. 24 évesen vette a nyakába - barátnőjével kettesben - a Góbi-sivatagot. Nem sokan hittek benne, hogy túlélik a túrát. A láma kolostorokban olyan benyomások érték, hogy tíz évre visszavonult: Afrikába... Itt kezdett el az ősművészettel foglalkozni, hogy az alapoktól induljon el. Hazatérte után tanult, majd bejárta a Kaukázust, Üzbegisztánt, Tadzsikisztánt.

Belső-ázsiai útjai ezután következtek. Ezek során Kőrösi Csoma Sándor útmutatását követte, aki a nagyenyedi kollégium professzoraihoz 1821. március 1-jén írt levelében így fogalmaz: "Kedves Hazánkfiai! Nemzetünk eredetének és régibb történetének felkeresésére és kifejtése végett ... indulok a mi Elejink legrégibb Hazájába, Nagy és Kis Bukáriába (ujgurok, jugurok földje), de ha én, Isten őrizzen, ollyan szerentsés nem lehetnék, hogy ezen utamat végre hajtsam, imé ezennel meghagyom, hogy aki ezen tzélban én utánam megindul ..egyenest az említett országokba menjen, és onnan kezdje további visgálódásait."

Dr. Máthé Lajos 2006 nyarán, saját költségén kutatta a magyarok rokonait Belső-Ázsiában. Négy évvel később ismét felkerekedett, s folytatta a dzsungár és kazah közösségekben. Az ujgurok és a jugurok vallják velünk a rokonságot. Életmódjuk és műveltségük kutatása, összehasonlítása népi műveltségünkkel, választ adhat népművészetünk eredetére és mintát adhat egyre inkább feledésbe merülő hagyományaink továbbéléséhez. Dr. Máthé Lajos szervezésében 2006-ban ujgur küldöttség érkezett a csíksomlyói búcsúra. A csángó mise megható percei voltak, amikor az egyik ujgur küldött arról beszélt: ahogy körülnéz a templomban, saját apját, anyját, családját látja...