Kultúra

2011.02.10. 13:15

Médiatörvény: alkotmányellenes a sajtó hatósági ellenőrzése (MÚOSZ-konfrencia)

Indokolatlannak nevezte a médiajogi eljárások és szankciók kiterjesztését a médiumok összességére Polyák Gábor médiajogász csütörtökön a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ konferenciáján.

MTI

A médiajogász - akit tavaly februárban Sólyom László köztársasági elnök és Bajnai Gordon miniszterelnök az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) élére jelölt - azt mondta: a nyomtatott sajtó hatósági ellenőrzés alá vonása alkotmányellenes, szemben áll az Alkotmánybíróság azon határozatával, amely kimondja, hogy a sajtószabadságot elsősorban az állami beavatkozás hiánya garantálja.
   
Hozzátette, hogy miközben világszerte a szabályozás szűkítése és a "társadalmi megoldások" erősítése a jellemző, Magyarországon ennek ellenkezője történik.
   
A Pécsi Tudományegyetem adjunktusa a médiatörvény hibájaként említette, hogy túlértékeli a jogi lehetőségeket, és a felelősségi rendszerek túlburjánzásához vezet. Példaként hozta fel, hogy egy valótlan és sértő tényállítás megjelentetése esetén a sajtó-helyreigazítás és a jó hírnév megsértése miatt indított kártérítési per, valamint a rágalmazás miatti büntetőeljárás mellett ezentúl médiajogi eljárás is indulhat a sajtótermékek ellen.
   
Polyák Gábor emlékeztetett arra, hogy az alkotmány a véleményeket érték- és igazságtartalmuktól függetlenül védi, a véleménynyilvánítást így csak másik alapjog sérelme miatt lehet korlátozni. Mint mondta, ebből következően a nyilvánosságban a bántó és a többségnek nem tetsző véleményeknek is helyük van, a rendteremtés szándéka ezért itt szerinte értelmezhetetlen. Ráadásul - folytatta - a médiatörvény akár "bármely többség" burkolt megsértése miatt is hatósági eljárást tesz lehetővé, ami rendkívül széles mérlegelési jogot biztosít, és önkényes jogalkalmazásra ad lehetőséget a médiahatóságnak.
   
Bayer Judit, a Zsigmond Király Főiskola docense a médiatörvény európai vonatkozásairól szólva kifejtette: az Európai Unió elsősorban gazdasági, és nem médiajogi megközelítésben vizsgálja a jogszabályt. Kiemelte, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv - amelyre Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos a vizsgálatát alapozta - csak a televíziókra és "tévészerű" online médiumokra vonatkozik, és a kiskorúak védelmén, valamint a gyűlöletbeszéd tilalmán kívül nem foglal magába tartalmi szabályokat.
   
Az Európai Bizottság és a magyar kormány levélváltásáról szólva úgy fogalmazott: az unió "überudvarias" stílusától eltérően Neelie Kroes "súlyos kételyeinek" adott hangot a médiatörvénnyel kapcsolatban.
   
Ugyanakkor elmondta, hogy a szólásszabadság nem uniós hatáskör, arra hivatkozva az EU nem indítványozhatja a jogszabály módosítását. Ha azonban úgy ítélik meg, hogy a szólásszabadságot az egyik tagállamban súlyos sérelem éri, kezdeményezhetik a tagsági jogok felfüggesztését - tette hozzá, megjegyezve: ez olyan súlyos szankció, amelyet még sohasem alkalmaztak. Ebből szerinte az következik, hogy a médiaszabályozással kapcsolatban az unió helyett a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz érdemes fordulni, attól lehet várni a fellépést.
   
Bayer Judit ugyancsak kitért arra, hogy meggyőződése szerint a médiatörvény számos ponton alkotmányellenes. Azt is mondta, hogy noha a kormány a jogszabály európaiságát hangsúlyozza, nincs olyan uniós tagállam, amelyben a médiahatóság összes tagját egyetlen párt jelölte volna.
   
Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke a Szabályozott szabadság - 303 paragrafus a médiáról című rendezvényen úgy vélekedett: a legfőbb probléma az új médiaszabályozással, hogy feladatokat ír elő a sajtónak, és ezzel a szabadságát korlátozza, noha a médiának nem feladata, hanem funkciója van. Hangsúlyozta, hogy a médiatörvény szellemisége nem a semmiből tört elő, előképe volt az a több mint két évvel ezelőtt a Fidesz és az MSZP szakértői által megalkotott jogszabálytervezet, amelyet a MÚOSZ akkor a rendszerváltás óta a sajtószabadságot ért legveszedelmesebb támadásnak nevezett.
   
Vincze Ildikó ügyvéd - aki a médiaszabályozásról 2008 és 2009 fordulóján folyó ötpárti tárgyalásokon az SZDSZ szakértőjeként vett részt - a többi között kifogásolta a médiatörvénynek a regisztrációval és az adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő szabályait, a bírságok összegét, valamint azt, hogy pontatlan fogalmakat használ.
   
Aggályosnak nevezte a médiahatóság "mindenhatóságát", így azt, hogy tulajdonosi és felügyeleti jogai mellett egyben a műsorokat is gyártó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kezelője.
   
Nehéz-Posony Márton, a MÚOSZ jogi képviselője az újságírók informátorainak védelméről szóló előadásában kifejtette, hogy az újságíró köteles információforrásának felfedésére a nemzetbiztonság és a közrend védelme, illetve a bűncselekmények felderítése vagy megelőzése céljából. A médiahatóság jogkörével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tényállás tisztázása érdekében iratok lemásolására jogosult, valamint adatszolgáltatásra - így üzleti titkok átadására is - kötelezheti a sajtótermékeket a médiatörvény alapján.

OLDALTÖRÉS: A magyar néppárti EP-képviselők politikai okokat látnak a magyar jogszabály elleni támadások mögött

A magyar néppárti EP-képviselők politikai okokat látnak a magyar jogszabály elleni támadások mögött

A magyar néppárti EP-képviselők politikai okokat látnak a magyar jogszabály elleni támadások mögött

A magyar néppárti EP-képviselők politikai okokat látnak a magyar jogszabály elleni támadások mögött

 A magyar néppárti európai parlamenti (EP-) képviselők szerint minden jogi és szakmai megalapozottságot nélkülöz, és ugyanakkor rávilágít a magyar médiatörvény elleni kampány politikai indíttatására az, hogy az EP szocialista, liberális, zöldpárti, valamint radikális baloldali frakciója vitát akar folytatni a törvényről a jövő heti strasbourgi plenáris EP-ülésen.

"A tény, hogy a liberális és baloldali frakciók a(z Európai) Bizottság értékelését figyelmen kívül hagyják, igazolja, hogy a médiatörvény elleni kampányuk politikai indíttatású, s célja a hisztériakeltés és a magyar kormány lejáratása. Sajnálatos, hogy ehhez a megalapozatlan és lejárató európai kampányhoz a szocialisták nyomdokain járva az LMP is csatlakozott" - olvasható a magyar néppárti EP-képviselőcsoport csütörtöki közleményében.
   
Előzőleg az EP szocialista frakciója részéről Maria Badia y Cuthchet és Hannes Swoboda újságírókkal azt közölte: frakciójuk
sürgeti az uniós végrehajtó testületet, hogy szabjon határidőt Magyarországnak a médiatörvénnyel kapcsolatos módosítási javaslatok elfogadására, és amennyiben a magyar fél ezt nem teljesíti, indítson szabálysértési eljárást. A szocialista frakciónak fenntartásai vannak a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban az alapvető emberi jogok szempontjából.
   
Előző nap az EP zöldpárti frakciója bejelentette: olyan határozattervezetet készített, amelyben a médiatörvény alkalmazásának felfüggesztését követeli.
   
A magyar néppárti EP-képviselők ugyanakkor emlékeztettek arra: a magyar kormány többször egyértelműen kinyilvánította, hogy amennyiben az Európai Bizottság a független jogi vizsgálat lefolytatását követően szükségesnek tartja, a kormány kész módosítani a törvényt. Az Európai Bizottság és a magyar kormány között konstruktív egyeztetés indult, melyek eredményeként a kormány meg fogja tenni a Bizottság által javasolt szükséges lépéseket - olvasható a magyar néppártiak közleményében.
   
Az egyeztetési folyamat keretében a magyar kormány erre a napra ígért szövegszerű válaszokat a brüsszeli bizottságnak a felmerült törvénymódosítási javaslatokra. Jonathan Todd, a médiaügyekért felelős Neelie Kroes EU-biztos szóvivője az MTI érdeklődésére csütörtök délután azt mondta: egyelőre nem kapták meg a magyar választ, de azt még a nap folyamán várják.
   
A magyar néppárti EP-képviselők szerint "a szocialisták, liberálisok, zöldek és kommunisták (...) nem képesek beletörődni, hogy a médiatörvénnyel szemben indított hadjáratuk megbukott". Sajnálatosnak nevezték, hogy "az Európai Bizottság értékelésétől és az eredményes egyeztetésektől függetlenül a liberálisok és a baloldal a Magyarország elleni további politikai hisztériakeltésen munkálkodik". Szerintük ennek a kampánynak a része a médiatörvényről a jövő heti strasbourgi plenáris ülésen megrendezésre kerülő vita és határozattervezetről történő szavazás is, "amely a liberálisok és a baloldal nyomására került napirendre".
   
"A néppárti frakció egységesen elutasít bármilyen határozathozatalt a kérdésben" - hangsúlyozták a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú európai pártcsaládhoz tartozó magyar EP-képviselők. Felhívták a figyelmet arra, hogy "a liberális, szocialista, zöld és kommunista frakciók együtt többséget alkotnak az Európai Parlamentben". Mint írták, bíznak abban, hogy  egy esetleges EP-határozat elfogadása a kérdésben nem fogja negatívan befolyásolni az Európai Bizottság és a magyar kormány között jó szellemben folyó tárgyalásokat.
   
A magyar néppárti közlemény kitért arra, hogy a zöldek határozattervezetét a zöld frakció és az LMP delegációja - többek között Schiffer András országgyűlési frakcióvezető részvételével - közösen ismertette egy szerdán rendezett sajtóreggelin Brüsszelben. "Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az LMP a szocialisták nyomdokain járva Brüsszelben lobbizik a magyar kormány ellen" - tették hozzá.

OLDALTÖRÉS: Határidő kijelölésére sürgetik az EP szocialistái az EU-bizottságot

 

 

 

Határidő kijelölésére sürgetik az EP szocialistái az EU-bizottságot

Arra sürgeti az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportja az Európai Bizottságot, hogy szabjon határidőt Magyarország számára a médiatörvénnyel kapcsolatos módosítási javaslatainak elfogadására, és amennyiben a magyar fél ezt nem teljesíti, indítson szabálysértési eljárást.

Ezt az EP-frakció tekintélyes tagjai, Maria Badia y Cuthchet és Hannes Swoboda mondták el újságíróknak csütörtökön Brüsszelben.
   
Megerősítették, hogy az uniós parlamenten belül jelenleg folyik az egyeztetés, szülessék-e határozat a médiatörvényről a jövő heti plenáris ülésen folytatandó vita nyomán vagy később. Hangoztatták, hogy a frakció olyan határozatban érdekelt, amelynek elegendő támogatottsága van ahhoz, hogy meg tudja szerezni a szükséges többséget.
   
Swoboda már előző nap nyilatkozott arról, hogy a határozat ügyében a döntést annak fényében kell meghozni, megfelelő lesz-e az Európai Bizottság kifogásaira készülő új magyar válasz. A válasz megfogalmazására a bizottság korábbi közlése szerint csütörtök a határidő.
   
A képviselők most jelezték, hogy a szocialista frakciónak változatlanul fenntartásai vannak a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban az alapvető emberi jogok szempontjából is. Elsősorban nem is politikai ügyként kezelik a témát - tették hozzá.
   
Előző nap az EP zöld frakciója bejelentette: olyan határozattervezetet készített, amelyben a médiatörvény alkalmazásának felfüggesztését követeli.
   
EP-források szerint azonban egy ilyen tartalmú szöveg aligha kaphat elegendő támogatottságot az uniós parlamentben, ahol a legnagyobb képviselőcsoport a magyar kormányerőket is tagjai közt tudó néppárti pártcsaládé.
   
Swobodáék most azt is jelezték, hogy szeretnék elérni az Európai Bizottságnál egy, a médiapluralizmusról szóló előterjesztés elkészítését. Erről a témáról a frakció néhány héten belül konferenciát szervez - tették hozzá. 

OLDALTÖRÉS: Megkapta az Európai Bizottság a magyar médiatörvény-módosítási tervezetet

 

 

 

Megkapta az Európai Bizottság a magyar médiatörvény-módosítási tervezetet


Megkapta az Európai Bizottság a magyar kormánytól a médiatörvény módosításának tervezetét - közölte csütörtökön Jonathan Todd, a médiaügyekben illetékes Neelie Kroes EU-biztos szóvivője az MTI-vel.

"Az Európai Bizottság gondosan tanulmányozza a tervezetet, és a lehető legrövidebb időn belül értékelést ad, hogy az minden vonatkozásban összhangban áll-e az EU-joggal" - közölte Todd.

A magyar törvénymódosítási tervezetet annak nyomán küldték el Brüsszelbe, hogy hétfőn szakértői egyeztetés volt a magyar kormány és az uniós végrehajtó testület között. Neelie Kroes előzőleg három ponton emelt kifogást a médiatörvény ellen. Egyfelől szóvá tette, hogy a magyar törvény - ellentétben az audiovizuális és médiaszolgáltatások uniós szabályozásának egyik alapelvével - más országokban bejegyzett médiavállalkozásokra is vonatkozik. Másfelől helytelenítette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének túl széles körre történő előírását, végül pedig aggályokat fogalmazott meg a regisztrációs kötelezettséggel kapcsolatban.

Eredetileg az Európai Bizottság "nehéz kérdésnek" nevezte a médiahatóság függetlenségének ügyét is, de utóbb arra jutottak Brüsszelben, hogy az érvényes uniós jogi előírások csak a függetlenség puszta követelményét fogalmazzák meg, a függetlenség tartalmi kritériumait nem, így "nincs jogi fogódzó" a magyar törvénnyel kapcsolatban az ezzel kapcsolatos ellenvetésekhez.

A hétfői brüsszeli szakértői egyeztetésen abban maradtak, hogy a magyar fél csütörtökig megküldi szövegszerű törvénymódosítási tervezetét, az Európai Bizottság pedig véleményezi azt. Ennek hivatalos határideje nincs, de Jonathan Todd szavaiból kiderül, hogy a brüsszeli értékelés rövidesen várható.

Eközben az Európai Parlamentben (EP), amely a jövő héten Strasbourgban tart plenáris ülést, csütörtökön a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és a radikális baloldaliak javaslatára - utóbbiak soraiban kommunista EP-képviselők is vannak - úgy döntöttek, hogy a plenáris vitán napirendre tűzik a magyar médiatörvény ügyét. A vita szerda délután várható. A szocialisták és a zöldpártiak saját határozattervezetet is készítettek. Ezek közt sok az átfedés, de különbségek is vannak. A vitát szorgalmazó pártok az elkövetkező napokban - a zöldek korábbi közlése szerint - igyekeznek közös szövegben megállapodni. 

A szocialista frakció határozattervezete felszólítja a magyar hatóságokat a médiatörvény nyitott és átlátható módon történő felülvizsgálatára, valamennyi érintett - nem kormányzati szervezetek és polgárok - bevonásával, fékek és egyensúlyok segítségével biztosítva a valódi médiaszabadságot. Szorgalmazza, hogy a magyar hatóságok vonják vissza és ne alkalmazzák a törvény azon elemeit, amelyek összeegyeztethetetlenek az EU-szerződés és az EU-jog betűjével vagy szellemével, különös tekintettel az alapvető jogok chartájára. A szocialista tervezet szerint az Európai Bizottságnak határidőt kellene kitűznie a törvény megváltoztatására, és e határidő be nem tartása esetén kötelezettségszegési eljárást kellene indítania Magyarország ellen.

Az EP zöldpárti frakciója olyan határozattervezetet készített, amelyben a médiatörvény alkalmazásának felfüggesztését követeli.

A magyar néppárti európai parlamenti (EP-) képviselők szerint minden jogi és szakmai megalapozottságot nélkülöz, és ugyanakkor rávilágít a magyar médiatörvény elleni kampány politikai indíttatására az, hogy az EP szocialista, liberális, zöldpárti, valamint radikális baloldali frakciója vitát akar folytatni a törvényről a plenáris EP-ülésen.

"A tény, hogy a liberális és baloldali frakciók a(z Európai) Bizottság értékelését figyelmen kívül hagyják, igazolja, hogy a médiatörvény elleni kampányuk politikai indíttatású, s célja a hisztériakeltés és a magyar kormány lejáratása. Sajnálatos, hogy ehhez a megalapozatlan és lejárató európai kampányhoz a szocialisták nyomdokain járva az LMP is csatlakozott" - olvasható a magyar néppárti EP-képviselőcsoport csütörtöki közleményében.

A magyar néppárti EP-képviselők emlékeztettek arra: a magyar kormány többször egyértelműen kinyilvánította, hogy amennyiben az Európai Bizottság a független jogi vizsgálat lefolytatását követően szükségesnek tartja, a kormány kész módosítani a törvényt. Az Európai Bizottság és a magyar kormány között konstruktív egyeztetés indult, melyek eredményeként a kormány meg fogja tenni a Bizottság által javasolt szükséges lépéseket - olvasható a magyar néppártiak közleményében.

"A néppárti frakció egységesen elutasít bármilyen határozathozatalt a kérdésben" - hangsúlyozták a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú európai pártcsaládhoz tartozó magyar EP-képviselők. 

A szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és a radikális baloldaliak együtt csekély többségben vannak az Európai Parlamentben a legnagyobb frakcióval, a néppártiakkal - és a jobbára az ő álláspontjukat osztó konzervatívokkal - szemben. Ha szavazni is fognak valamilyen határozattervezetről, akkor az a szerda délutáni vitát követő napon, csütörtök délben történhet meg.

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!