Csehov-újraírások

2018.09.16. 14:00

Mi van velünk, Anton Pavlovics? – Csehovhoz fordulunk

Mi lesz velünk, Anton Pavlovics? Ezzel a címmel már létezik magyar nyelvű elemzőkötet, valahonnan a múlt századból. Úgy látszik, ma is Csehovhoz fordulunk, ha tudni szeretnénk.

Tóth Róza

Orosz hangulat. Csehov Melihovóban

Fotó: Facebook

A debreceni Didakt Kiadónál jelent meg a Csehov-újraírások című kötet, amely olyan írásokat, elemzéseket, tanulmányokat gyűjt össze, amelyekben arról van szó, mai szerzők hogyan viszonyulnak Csehovhoz, hogyan lépnek párbeszédbe vele. Egész tendenciája van az irodalomban a Csehov-művek (drámák és prózák) szó szerinti újraírásának, továbbgondolásának, folytatásának.

Orosz hangulat. Csehov Melihovóban
Fotó: Facebook

Ha Csehovról gondolkodunk, nem hagyhatjuk ki a színházat, ahol értelemszerűen minden egyes újabb rendezés akár „Csehov-újraírásként” is értelmezhető. Arról nem beszélve, hogy időről időre Magyarországon is újrafordítják Csehov drámáit, amelyek magyar nyelven valószínűleg mostanában közelítik meg a leginkább azt a feszes, takarékos, sokértelmű nyelvi világot, amelyben Csehov utolérhetetlen és utánozhatatlan teljesítménye megnyilvánul. (Nemrég a szombathelyi Weöres Sándor Színházban lehettünk tanúi, részesei annak, hogy miképpen szólal meg például a Ványa bácsi – sőt: „Ványa bá”, Hamvai Kornél leleménye szerint – mai magyar nyelven.)

A Csehov-újraírások kötet igazi „unikumokat” is tartalmaz: két „kutyás hölgy-változatot”. A kutyás hölgy Csehov legismertebb novellái közé tartozik. A kortárs orosz szerzők közül Ljudmila Petrusevszkaja és Galina Scserbakova is megírta a saját, azonos című elbeszélését; mindkettőt Goretity József szólaltatja meg magyarul. A kutyás hölgy cím nyilván erős szignálként működik: a szerzők nem titkolják, ellenkezőleg: egyértelműen kinyilvánítják, hogy bizony magát Csehovot viszik táncba. Hogy könnyű-e táncba vinni? Döntsön az olvasó! Ljudmila Petrusevszkaját nemcsak a Csehov-próza foglalkoztatja, hanem a Csehov-dráma is. Három lány kékben című színdarabja – megint csak egyértelműen – a Három nővérrel lép kapcsolatba. Ljudmila Ulickaja megkapta néhányszor a „szoknyás Csehov” jelzőt – novellistaként. Aztán egyszer csak (valamikor az ezredfordulón) fogta, és megírta az Orosz lekvárt, amely több Csehov-dráma motívumait fölhasználva azzal a gondolattal játszik el, hogy mi lesz a Csehov-hősök utódaival a 21. században. Ha már egyszer annyit morfondíroznak a jövendőn. Körülbelül száz év telt el a Csehov-darabok megszületése óta, és még mindig őt kérdezzük a fontos dolgokról. Ő meg valószínűleg csak csöndesen mosolyog. Mi van velünk, Anton Pavlovics?

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában