Ott, ahol Babó lakik

Pedig a Babó és Bigyó nagyjából úgy kezdődik, mint egy átlagos gyerekelőadás: a kifeszített nagy, színes térkép előtt szinte túlzottan is gyerekeknek címzett (vagyis mórikáló) hang ismerteti meg velünk a Villámhát nevű - mondjuk ausztrál, de nem biztos - kisváros lökött lakóit, miközben egy biztató gesztussal egyenlőségjelet tesz közénk meg a városlakók közé (és ez jó). Az viszont még fölösleges nézőtornáztatás is lehetne, hogy a városismertető után föl kell állnunk a nézőtéren, hogy libasorban bevonuljunk a Kemenesaljai Művelődési Központ színpadán fölépített Csigaházba.

A Csigaház a Teleszterion Kulturális Egyesület egészen friss vállalkozása: tulajdonképpen nem más, mint egy bárhol felállítható, könnyűszerkezetű, drapériákkal határolt doboz (most éppen ékszerdoboz); utazó színház, amelynek titokzatos terében néző és játékos szinte összebújhat. (Ha kell, a drapéria is játszik. Például kirajzolja a kívülről nekifeszülő arcot.) A Babó és Bigyó az első előadás, amely kifejezetten a Csigaház terébe készült; sőt: sejthetően a gyermeki képzeletben, vagy a lélek tárnáiban, vagy valóságos tárnákban - vagy mindhárom helyen és egyiken sem - játszódó, szorongató és szorongásoldó történet is hozzásegítette a társulatot a Csigaház kialakításához. Lírai történet egy hétköznapi kisfiú tárgyilagos előadásában. Nagyon vicces és nagyon szép , írta Varró Dániel Ben Rice magyarul is megjelent meséjéhez; ebből készítette a Teleszterion a színpadi adaptációt. Ashmol - Csabai Csongor - tárgyilagos narrációja sok mindent eldönt (például meghatározza képzelet és realitás viszonyát), és a rendezésnek sikerül olyan öntörvényű, magáért helytálló világot teremtenie a színpadon, amelyben a gyermeki képzelet játékai és a felnőttes realitás - az érdes opálbányászok mindennapi harca az áttetsző, ritka drágakövekért - a világ legtermészetesebb módján kerülnek egyensúlyba egymással. A történet forrásai - vagy rokonai - valahol a Kincskereső kisködmön meg A kis herceg tájékán keresendők: a látható és a láthatatlan, az érték és az értéktelenség, az élet és a halál, a feledés és az emlékezet nagy kérdései vetődnek fel. A válasz az emlékezet megtartó erejében - és az élet meg a lököttség - igenlésében keresendő.

De hát már a neve is az izgalmat és a sokszínűséget idézi: az Ezerlátó a független társulatok közé tartozó, Nagy Gábor vezetésével működő, ráadásul az idén 30 éves celli Soltis Lajos Színház mesefesztiválja, amely most hatodik alkalommal kínál jobbnál jobb gyerekelőadásokból válogatott programot a közönségnek. Nem lehet elégszer elmondani, hogy milyen fontos a legfiatalabbak becserkészése : ha valakit gyerekkorában megérint a (jó) színház, biztos, hogy soha nem ereszti. Solténszky Tibor dramaturg, rendező (az MR Rádiószínházának vezetője) azt mondja, hogy az Ezerlátó Mesefesztivál külön érdeme, hogy több generációt is színre léptet: jó, hogy a kicsik figyelemmel kísérhetik, mit csinálnak, hogyan dolgoznak az idősebbek.

A Nagy Márta vezetésével működő celldömölki Tücsök Bábcsoportban például kisiskolások játszanak. Ezúttal a Punktum, elillant a pecsenye című előadással kaptak meghívást a fesztiválra. Mindjárt kétszer léptek színre tegnap: előbb a produkció magyar - aztán az angol nyelvű változatával. A csehimindszenti Pöttyös Hagyományőrző Gyermekcsoport - természetesen Horváth Barnabásné vezetésével - a Piperéstik vagy kakaska? című népi ihletésű játékot hozta el Celldömölkre, a Soltis Színház gyermekstúdiója a Szabályos szabálytalanságok című vizsgabemutatóval vesz részt az Ezerlátón (rendezte: Pilnay Sára). A pölöskei Ördögpalánták Weöres-mesével érkeztek (Csalóka Péter, Ganzerné Rabócsi Margit rendezése).

Budapestről jött a szintén különleges minőséget képviselő Radikális Szabadidő Színház - vagy az Apró Színház, Budakesziről.

Aki fesztivál-előadásokat néz: biztosan nyer. Ezerlátó lesz maga is.

Pedig a Babó és Bigyó nagyjából úgy kezdődik, mint egy átlagos gyerekelőadás: a kifeszített nagy, színes térkép előtt szinte túlzottan is gyerekeknek címzett (vagyis mórikáló) hang ismerteti meg velünk a Villámhát nevű - mondjuk ausztrál, de nem biztos - kisváros lökött lakóit, miközben egy biztató gesztussal egyenlőségjelet tesz közénk meg a városlakók közé (és ez jó). Az viszont még fölösleges nézőtornáztatás is lehetne, hogy a városismertető után föl kell állnunk a nézőtéren, hogy libasorban bevonuljunk a Kemenesaljai Művelődési Központ színpadán fölépített Csigaházba.

A Csigaház a Teleszterion Kulturális Egyesület egészen friss vállalkozása: tulajdonképpen nem más, mint egy bárhol felállítható, könnyűszerkezetű, drapériákkal határolt doboz (most éppen ékszerdoboz); utazó színház, amelynek titokzatos terében néző és játékos szinte összebújhat. (Ha kell, a drapéria is játszik. Például kirajzolja a kívülről nekifeszülő arcot.) A Babó és Bigyó az első előadás, amely kifejezetten a Csigaház terébe készült; sőt: sejthetően a gyermeki képzeletben, vagy a lélek tárnáiban, vagy valóságos tárnákban - vagy mindhárom helyen és egyiken sem - játszódó, szorongató és szorongásoldó történet is hozzásegítette a társulatot a Csigaház kialakításához. Lírai történet egy hétköznapi kisfiú tárgyilagos előadásában. Nagyon vicces és nagyon szép , írta Varró Dániel Ben Rice magyarul is megjelent meséjéhez; ebből készítette a Teleszterion a színpadi adaptációt. Ashmol - Csabai Csongor - tárgyilagos narrációja sok mindent eldönt (például meghatározza képzelet és realitás viszonyát), és a rendezésnek sikerül olyan öntörvényű, magáért helytálló világot teremtenie a színpadon, amelyben a gyermeki képzelet játékai és a felnőttes realitás - az érdes opálbányászok mindennapi harca az áttetsző, ritka drágakövekért - a világ legtermészetesebb módján kerülnek egyensúlyba egymással. A történet forrásai - vagy rokonai - valahol a Kincskereső kisködmön meg A kis herceg tájékán keresendők: a látható és a láthatatlan, az érték és az értéktelenség, az élet és a halál, a feledés és az emlékezet nagy kérdései vetődnek fel. A válasz az emlékezet megtartó erejében - és az élet meg a lököttség - igenlésében keresendő.

De hát már a neve is az izgalmat és a sokszínűséget idézi: az Ezerlátó a független társulatok közé tartozó, Nagy Gábor vezetésével működő, ráadásul az idén 30 éves celli Soltis Lajos Színház mesefesztiválja, amely most hatodik alkalommal kínál jobbnál jobb gyerekelőadásokból válogatott programot a közönségnek. Nem lehet elégszer elmondani, hogy milyen fontos a legfiatalabbak becserkészése : ha valakit gyerekkorában megérint a (jó) színház, biztos, hogy soha nem ereszti. Solténszky Tibor dramaturg, rendező (az MR Rádiószínházának vezetője) azt mondja, hogy az Ezerlátó Mesefesztivál külön érdeme, hogy több generációt is színre léptet: jó, hogy a kicsik figyelemmel kísérhetik, mit csinálnak, hogyan dolgoznak az idősebbek.

A Nagy Márta vezetésével működő celldömölki Tücsök Bábcsoportban például kisiskolások játszanak. Ezúttal a Punktum, elillant a pecsenye című előadással kaptak meghívást a fesztiválra. Mindjárt kétszer léptek színre tegnap: előbb a produkció magyar - aztán az angol nyelvű változatával. A csehimindszenti Pöttyös Hagyományőrző Gyermekcsoport - természetesen Horváth Barnabásné vezetésével - a Piperéstik vagy kakaska? című népi ihletésű játékot hozta el Celldömölkre, a Soltis Színház gyermekstúdiója a Szabályos szabálytalanságok című vizsgabemutatóval vesz részt az Ezerlátón (rendezte: Pilnay Sára). A pölöskei Ördögpalánták Weöres-mesével érkeztek (Csalóka Péter, Ganzerné Rabócsi Margit rendezése).

Budapestről jött a szintén különleges minőséget képviselő Radikális Szabadidő Színház - vagy az Apró Színház, Budakesziről.

Aki fesztivál-előadásokat néz: biztosan nyer. Ezerlátó lesz maga is.

A Csigaház a Teleszterion Kulturális Egyesület egészen friss vállalkozása: tulajdonképpen nem más, mint egy bárhol felállítható, könnyűszerkezetű, drapériákkal határolt doboz (most éppen ékszerdoboz); utazó színház, amelynek titokzatos terében néző és játékos szinte összebújhat. (Ha kell, a drapéria is játszik. Például kirajzolja a kívülről nekifeszülő arcot.) A Babó és Bigyó az első előadás, amely kifejezetten a Csigaház terébe készült; sőt: sejthetően a gyermeki képzeletben, vagy a lélek tárnáiban, vagy valóságos tárnákban - vagy mindhárom helyen és egyiken sem - játszódó, szorongató és szorongásoldó történet is hozzásegítette a társulatot a Csigaház kialakításához. Lírai történet egy hétköznapi kisfiú tárgyilagos előadásában. Nagyon vicces és nagyon szép , írta Varró Dániel Ben Rice magyarul is megjelent meséjéhez; ebből készítette a Teleszterion a színpadi adaptációt. Ashmol - Csabai Csongor - tárgyilagos narrációja sok mindent eldönt (például meghatározza képzelet és realitás viszonyát), és a rendezésnek sikerül olyan öntörvényű, magáért helytálló világot teremtenie a színpadon, amelyben a gyermeki képzelet játékai és a felnőttes realitás - az érdes opálbányászok mindennapi harca az áttetsző, ritka drágakövekért - a világ legtermészetesebb módján kerülnek egyensúlyba egymással. A történet forrásai - vagy rokonai - valahol a Kincskereső kisködmön meg A kis herceg tájékán keresendők: a látható és a láthatatlan, az érték és az értéktelenség, az élet és a halál, a feledés és az emlékezet nagy kérdései vetődnek fel. A válasz az emlékezet megtartó erejében - és az élet meg a lököttség - igenlésében keresendő.

De hát már a neve is az izgalmat és a sokszínűséget idézi: az Ezerlátó a független társulatok közé tartozó, Nagy Gábor vezetésével működő, ráadásul az idén 30 éves celli Soltis Lajos Színház mesefesztiválja, amely most hatodik alkalommal kínál jobbnál jobb gyerekelőadásokból válogatott programot a közönségnek. Nem lehet elégszer elmondani, hogy milyen fontos a legfiatalabbak becserkészése : ha valakit gyerekkorában megérint a (jó) színház, biztos, hogy soha nem ereszti. Solténszky Tibor dramaturg, rendező (az MR Rádiószínházának vezetője) azt mondja, hogy az Ezerlátó Mesefesztivál külön érdeme, hogy több generációt is színre léptet: jó, hogy a kicsik figyelemmel kísérhetik, mit csinálnak, hogyan dolgoznak az idősebbek.

A Nagy Márta vezetésével működő celldömölki Tücsök Bábcsoportban például kisiskolások játszanak. Ezúttal a Punktum, elillant a pecsenye című előadással kaptak meghívást a fesztiválra. Mindjárt kétszer léptek színre tegnap: előbb a produkció magyar - aztán az angol nyelvű változatával. A csehimindszenti Pöttyös Hagyományőrző Gyermekcsoport - természetesen Horváth Barnabásné vezetésével - a Piperéstik vagy kakaska? című népi ihletésű játékot hozta el Celldömölkre, a Soltis Színház gyermekstúdiója a Szabályos szabálytalanságok című vizsgabemutatóval vesz részt az Ezerlátón (rendezte: Pilnay Sára). A pölöskei Ördögpalánták Weöres-mesével érkeztek (Csalóka Péter, Ganzerné Rabócsi Margit rendezése).

Budapestről jött a szintén különleges minőséget képviselő Radikális Szabadidő Színház - vagy az Apró Színház, Budakesziről.

Aki fesztivál-előadásokat néz: biztosan nyer. Ezerlátó lesz maga is.

A Csigaház a Teleszterion Kulturális Egyesület egészen friss vállalkozása: tulajdonképpen nem más, mint egy bárhol felállítható, könnyűszerkezetű, drapériákkal határolt doboz (most éppen ékszerdoboz); utazó színház, amelynek titokzatos terében néző és játékos szinte összebújhat. (Ha kell, a drapéria is játszik. Például kirajzolja a kívülről nekifeszülő arcot.) A Babó és Bigyó az első előadás, amely kifejezetten a Csigaház terébe készült; sőt: sejthetően a gyermeki képzeletben, vagy a lélek tárnáiban, vagy valóságos tárnákban - vagy mindhárom helyen és egyiken sem - játszódó, szorongató és szorongásoldó történet is hozzásegítette a társulatot a Csigaház kialakításához. Lírai történet egy hétköznapi kisfiú tárgyilagos előadásában. Nagyon vicces és nagyon szép , írta Varró Dániel Ben Rice magyarul is megjelent meséjéhez; ebből készítette a Teleszterion a színpadi adaptációt. Ashmol - Csabai Csongor - tárgyilagos narrációja sok mindent eldönt (például meghatározza képzelet és realitás viszonyát), és a rendezésnek sikerül olyan öntörvényű, magáért helytálló világot teremtenie a színpadon, amelyben a gyermeki képzelet játékai és a felnőttes realitás - az érdes opálbányászok mindennapi harca az áttetsző, ritka drágakövekért - a világ legtermészetesebb módján kerülnek egyensúlyba egymással. A történet forrásai - vagy rokonai - valahol a Kincskereső kisködmön meg A kis herceg tájékán keresendők: a látható és a láthatatlan, az érték és az értéktelenség, az élet és a halál, a feledés és az emlékezet nagy kérdései vetődnek fel. A válasz az emlékezet megtartó erejében - és az élet meg a lököttség - igenlésében keresendő.

De hát már a neve is az izgalmat és a sokszínűséget idézi: az Ezerlátó a független társulatok közé tartozó, Nagy Gábor vezetésével működő, ráadásul az idén 30 éves celli Soltis Lajos Színház mesefesztiválja, amely most hatodik alkalommal kínál jobbnál jobb gyerekelőadásokból válogatott programot a közönségnek. Nem lehet elégszer elmondani, hogy milyen fontos a legfiatalabbak becserkészése : ha valakit gyerekkorában megérint a (jó) színház, biztos, hogy soha nem ereszti. Solténszky Tibor dramaturg, rendező (az MR Rádiószínházának vezetője) azt mondja, hogy az Ezerlátó Mesefesztivál külön érdeme, hogy több generációt is színre léptet: jó, hogy a kicsik figyelemmel kísérhetik, mit csinálnak, hogyan dolgoznak az idősebbek.

A Nagy Márta vezetésével működő celldömölki Tücsök Bábcsoportban például kisiskolások játszanak. Ezúttal a Punktum, elillant a pecsenye című előadással kaptak meghívást a fesztiválra. Mindjárt kétszer léptek színre tegnap: előbb a produkció magyar - aztán az angol nyelvű változatával. A csehimindszenti Pöttyös Hagyományőrző Gyermekcsoport - természetesen Horváth Barnabásné vezetésével - a Piperéstik vagy kakaska? című népi ihletésű játékot hozta el Celldömölkre, a Soltis Színház gyermekstúdiója a Szabályos szabálytalanságok című vizsgabemutatóval vesz részt az Ezerlátón (rendezte: Pilnay Sára). A pölöskei Ördögpalánták Weöres-mesével érkeztek (Csalóka Péter, Ganzerné Rabócsi Margit rendezése).

Budapestről jött a szintén különleges minőséget képviselő Radikális Szabadidő Színház - vagy az Apró Színház, Budakesziről.

Aki fesztivál-előadásokat néz: biztosan nyer. Ezerlátó lesz maga is.

De hát már a neve is az izgalmat és a sokszínűséget idézi: az Ezerlátó a független társulatok közé tartozó, Nagy Gábor vezetésével működő, ráadásul az idén 30 éves celli Soltis Lajos Színház mesefesztiválja, amely most hatodik alkalommal kínál jobbnál jobb gyerekelőadásokból válogatott programot a közönségnek. Nem lehet elégszer elmondani, hogy milyen fontos a legfiatalabbak becserkészése : ha valakit gyerekkorában megérint a (jó) színház, biztos, hogy soha nem ereszti. Solténszky Tibor dramaturg, rendező (az MR Rádiószínházának vezetője) azt mondja, hogy az Ezerlátó Mesefesztivál külön érdeme, hogy több generációt is színre léptet: jó, hogy a kicsik figyelemmel kísérhetik, mit csinálnak, hogyan dolgoznak az idősebbek.

A Nagy Márta vezetésével működő celldömölki Tücsök Bábcsoportban például kisiskolások játszanak. Ezúttal a Punktum, elillant a pecsenye című előadással kaptak meghívást a fesztiválra. Mindjárt kétszer léptek színre tegnap: előbb a produkció magyar - aztán az angol nyelvű változatával. A csehimindszenti Pöttyös Hagyományőrző Gyermekcsoport - természetesen Horváth Barnabásné vezetésével - a Piperéstik vagy kakaska? című népi ihletésű játékot hozta el Celldömölkre, a Soltis Színház gyermekstúdiója a Szabályos szabálytalanságok című vizsgabemutatóval vesz részt az Ezerlátón (rendezte: Pilnay Sára). A pölöskei Ördögpalánták Weöres-mesével érkeztek (Csalóka Péter, Ganzerné Rabócsi Margit rendezése).

Budapestről jött a szintén különleges minőséget képviselő Radikális Szabadidő Színház - vagy az Apró Színház, Budakesziről.

Aki fesztivál-előadásokat néz: biztosan nyer. Ezerlátó lesz maga is.

De hát már a neve is az izgalmat és a sokszínűséget idézi: az Ezerlátó a független társulatok közé tartozó, Nagy Gábor vezetésével működő, ráadásul az idén 30 éves celli Soltis Lajos Színház mesefesztiválja, amely most hatodik alkalommal kínál jobbnál jobb gyerekelőadásokból válogatott programot a közönségnek. Nem lehet elégszer elmondani, hogy milyen fontos a legfiatalabbak becserkészése : ha valakit gyerekkorában megérint a (jó) színház, biztos, hogy soha nem ereszti. Solténszky Tibor dramaturg, rendező (az MR Rádiószínházának vezetője) azt mondja, hogy az Ezerlátó Mesefesztivál külön érdeme, hogy több generációt is színre léptet: jó, hogy a kicsik figyelemmel kísérhetik, mit csinálnak, hogyan dolgoznak az idősebbek.

A Nagy Márta vezetésével működő celldömölki Tücsök Bábcsoportban például kisiskolások játszanak. Ezúttal a Punktum, elillant a pecsenye című előadással kaptak meghívást a fesztiválra. Mindjárt kétszer léptek színre tegnap: előbb a produkció magyar - aztán az angol nyelvű változatával. A csehimindszenti Pöttyös Hagyományőrző Gyermekcsoport - természetesen Horváth Barnabásné vezetésével - a Piperéstik vagy kakaska? című népi ihletésű játékot hozta el Celldömölkre, a Soltis Színház gyermekstúdiója a Szabályos szabálytalanságok című vizsgabemutatóval vesz részt az Ezerlátón (rendezte: Pilnay Sára). A pölöskei Ördögpalánták Weöres-mesével érkeztek (Csalóka Péter, Ganzerné Rabócsi Margit rendezése).

Budapestről jött a szintén különleges minőséget képviselő Radikális Szabadidő Színház - vagy az Apró Színház, Budakesziről.

Aki fesztivál-előadásokat néz: biztosan nyer. Ezerlátó lesz maga is.

A Nagy Márta vezetésével működő celldömölki Tücsök Bábcsoportban például kisiskolások játszanak. Ezúttal a Punktum, elillant a pecsenye című előadással kaptak meghívást a fesztiválra. Mindjárt kétszer léptek színre tegnap: előbb a produkció magyar - aztán az angol nyelvű változatával. A csehimindszenti Pöttyös Hagyományőrző Gyermekcsoport - természetesen Horváth Barnabásné vezetésével - a Piperéstik vagy kakaska? című népi ihletésű játékot hozta el Celldömölkre, a Soltis Színház gyermekstúdiója a Szabályos szabálytalanságok című vizsgabemutatóval vesz részt az Ezerlátón (rendezte: Pilnay Sára). A pölöskei Ördögpalánták Weöres-mesével érkeztek (Csalóka Péter, Ganzerné Rabócsi Margit rendezése).

Budapestről jött a szintén különleges minőséget képviselő Radikális Szabadidő Színház - vagy az Apró Színház, Budakesziről.

Aki fesztivál-előadásokat néz: biztosan nyer. Ezerlátó lesz maga is.

A Nagy Márta vezetésével működő celldömölki Tücsök Bábcsoportban például kisiskolások játszanak. Ezúttal a Punktum, elillant a pecsenye című előadással kaptak meghívást a fesztiválra. Mindjárt kétszer léptek színre tegnap: előbb a produkció magyar - aztán az angol nyelvű változatával. A csehimindszenti Pöttyös Hagyományőrző Gyermekcsoport - természetesen Horváth Barnabásné vezetésével - a Piperéstik vagy kakaska? című népi ihletésű játékot hozta el Celldömölkre, a Soltis Színház gyermekstúdiója a Szabályos szabálytalanságok című vizsgabemutatóval vesz részt az Ezerlátón (rendezte: Pilnay Sára). A pölöskei Ördögpalánták Weöres-mesével érkeztek (Csalóka Péter, Ganzerné Rabócsi Margit rendezése).

Budapestről jött a szintén különleges minőséget képviselő Radikális Szabadidő Színház - vagy az Apró Színház, Budakesziről.

Aki fesztivál-előadásokat néz: biztosan nyer. Ezerlátó lesz maga is.

Budapestről jött a szintén különleges minőséget képviselő Radikális Szabadidő Színház - vagy az Apró Színház, Budakesziről.

Aki fesztivál-előadásokat néz: biztosan nyer. Ezerlátó lesz maga is.

Budapestről jött a szintén különleges minőséget képviselő Radikális Szabadidő Színház - vagy az Apró Színház, Budakesziről.

Aki fesztivál-előadásokat néz: biztosan nyer. Ezerlátó lesz maga is.

Aki fesztivál-előadásokat néz: biztosan nyer. Ezerlátó lesz maga is.

Aki fesztivál-előadásokat néz: biztosan nyer. Ezerlátó lesz maga is.