SEK: egy nap a Szláv Filológiai Intézetben

Ezekben a hetekben több ünnepélyes akció, esemény adta hírül, hogy jubilál a szombathelyi felsőoktatás: ötven éve jött létre a Nyugat-magyarországi Egyetem - Savaria Egyetemi Központ jogelődje. Az évforduló adott alkalmat a Szláv Filológiai Intézet történetének áttekintésére: az egész napos programon nemcsak az intézet jelenlegi oktatói és hallgatói vettek részt szombaton; jöttek régi tanárok és diákok is.

Az orosz, a szlovén és a horvát tanszéket egybefogó Szláv Filológiai Intézet történetét Márcziné Nyíri Márta (orosz tanszék) tekintette át: a vetített képes előadás 1971-től egészen a jelenig vezette el a népes hallgatóságot. 1971 azért fontos dátum, mert a Szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző Intézet ekkor vált a Pécsi Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozatává, lehetővé téve a tanárképzés elindítását, például orosz-matematika szakon. Az orosz tanszék - az ünnepségen jelen lévő dr. Erdei Mihály vezetésével - 1973-ban jött létre; az alapítók között ott volt dr. Gadányi Károly, a SEK jelenlegi vezetője. 1980-ban az ő vezetésével kezdte meg a munkát a szlovén tanszéki csoport (még egy kerek évforduló!), amely az 1982/83-as tanévben kapta meg a tanszéki rangot. 1991-ben a horvát tanszék megalapításával vált teljessé a kínálat. A három tanszék 2006-tól működik Szláv Filológiai Intézetként, amelynek élén 2009-ig prof. dr. Gadányi Károly állt. A jelenlegi intézetigazgató dr. Jankovics Mária (aki annak idején Erdei Mihály tanári figyelmétől kíséreve nyert országos diáköri konferenciát).

A 2008 óta MA-akkreditációval is rendelkező intézet történetét feldolgozó emlékezés komolyságát, az eltűnt idő nyomában járó - sok érzelmet kiváltó - emlékezést a tanszékek könnyed műsorszámai oldották. A teljesség igénye nélkül: Joós Tamás gitárkísérettel és Török Verával Jeszenyin-verseket énekelt, a szlovének kisfilmet készítettek, a horvátok pedig valóságos divatbemutatóval rukkoltak elő: a tanszék oktatói és hallgatói a Magyarországon honos horvát népviseletekben vonultak föl, dr. Horváth Sándor néprajzkutató szakszerű magyarázatától, zenétől - és a közönség teljes elismerésétől kísérve.

Az orosz tanszék meghívására érkezett a szláv intézetbe Ivan Boytsov, a budapesti Orosz Kulturális Központ vezető munkatársa, aki érdekfeszítő előadásában többek között arról beszélt, hogy a rendszerváltás után (amikor, mint tudjuk, az orosz nyelv kötelező oktatása is megszűnt) bekövetkező tökéletes csönd oldódni látszik: az elmúlt négy évben például az ötszörösére növekedett a kulturális központ által szervezett orosz tanfolyamok hallgatóinak száma.

Szociológiai felmérések készültek arról, hogy - mondjuk Magyarországon - milyen okok vezetik-vezethetik el az embereket az orosz nyelvhez. Az első mindenképpen a gazdasági érdek - a kulturális értékek iránti érdeklődés a háttérbe szorult. Az is kiderült, hogy erősen sztereotípiákban gondolkodunk. A 25-40 éves korosztály képviselőinek a Gazprom, a medve, Putyin, Abramovics, a totalitárius hatalom, a terrorizmus, esetleg a szép orosz lányok jutnak eszébe Oroszországról. Ja, és a szamovár. Úgy látszik, a szamovár örök, mondta Ivan Boytsov, hiszen ez a szó a 40-50 éveseknek is beugrik , ha Oroszországról kérdezik. Igaz, ennek a generációnak még a kultúrára is van füle: itt felbukkan Csehov, Dosztojevszkij, Ulickaja, Politkovszkaja (a politikai okokból meggyilkolt újságíró) is. És persze a pirog. Boytsov a média felelősségét hangoztatta: mint mondta, a magyarországi híradásokból úgy tűnhet, Oroszországban mostanában nem is történik más, mint repülőgép-szerencsétlenség és metrórobbantás.

Pedig Oroszország izgalmas hely, pezsgő kultúrával; az egy-egy félévet Moszkvában, Péterváron vagy Volgográdban eltöltő szombathelyi orosz szakos hallgatók bizonyíthatják. A program végén Nyomárkay István akadémikus emelte poharát (lásd az orosz tószt-kultúrát) a szombathelyi Szláv Filológiai Intézet egészségére.