Kultúra

2017.09.05. 19:25

Szent László király lovas szobra Szombathelyen

SZOMBATHELY Tóth István szobrászművész alkotásával, a Nagyváradra tervezett Szent László-szobor makettjével folytatjuk a Savaria Múzeum kincseit bemutató sorozatunkat.

Mészáros Irén

940 évvel ezelőtt, 1077-ben lépett trónra Szent László király, 825 évvel ezelőtt, 1192-ben avatták szentté. Nagy és szent király volt, aki megvédte az országot, meg-teremtette a belső rendet, törvényeket hozott a magántulajdon védelmére, egyház-megyéket alapított, és elérte István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatását. A Szent László-hagyomány, a nevéhez kapcsolódó ősi magyar emlékek, legendák, mondák, krónikák újabb és újabb tulajdonságát emelték ki: kegyes, gyógyító, hős, rendteremtő, békehozó, Krisztus katonája, csodatévő, lovagkirály. Alakja a későbbi századokban is kedvelt maradt, s miután a barokk idején megszilárdult a szentek kultusza, a szobrászok is ábrázolni kezdték.

A szombathelyi születésű Tóth István szobrászművész (1861-1934) tizennyolc évesen álmodta meg és faragta ki fából első szobrait, és választotta a szobrászatot élete hivatásának. Alkotásai díszítik a Parlamentet, a Halászbástyát, a Magyar Nemzeti Bankot. Az egyházi szobrászművészet mestere, Szegeden a Fogadalmi dómban 140 domborműve és szobra látható. Stróbl Alajossal, Fadrusz Jánossal dolgozott együtt. Első jelentős megrendelését Schlauch Lőrinc bíboros, nagyváradi püspöktől kapta, aki a városalapító Szent László király álló bronzszobrának kivitelezésére kérte fel. Két évtizeddel később gróf Széchényi Miklós nagyváradi megyés püspök bízta meg Szent László király lovas szobrának megmintázásával. A terv és a makett két változatban készült el. Egyiket a Savaria Múzeum őrzi, a másik a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont része.

A művész a lovas Szent László királyt vitézi öltözetben, fején koronával alkotta meg. Erőteljes, délceg alak, határozott tekintet, jobb keze felemelve, a benne tartott fegyvernek csak a csonkja maradt meg. Bal kezével ágaskodó lova kantárját tartja. A ló alatt ellenséges harcos fekszik, bal kezében pajzsot tart maga fölé védekezőn. A bronzos áthúzással készült gipszszobor 46 cm magas, hossza 42 cm. Az 1927-ben (?) kiadott Jubiláris Emlékalbum Tóth Istvánról és szombathelyi szobrairól is ír: "az első püspök szobra, Horváth Boldizsár pompás
ércalakja és Szent Márton ereklyetartója. Párjukat ritkító szép művek ezek, örök emléket alkotott velük magának a művész. Széleskörű művészi munkássága több elismerést hozott számára, így 1922-ben megnyerte az állami aranyérmet és egy művel a Wolfner-féle díjat [...]. Negyvenöt éve került el hazulról a művész, de szülőhazáját nem felejtette el, [...] szeretettel keresi fel szülővárosát, melynek ő sok-sok dicsőséget szerzett."

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!