Kultúra

2014.01.09. 15:05

Zajmese a családi kapcsolatokról a Mesebolt Bábszínházban

„Szerelmükből születtem én” címmel mutatja be új pöttöm színházi előadását a Mesebolt Bábszínház január 11-én, szombaton délelőtt 10 órától.

Merklin Tímea

A mese egyetlen szép gondolatsor: miként lesz a férfi és a nő találkozásából szerelem, szövetség és család, amikor megszületik a kisgyerek. A darabot már tesztelték bölcsődei közegben, gondozónőkkel konzultálva, mert kíváncsiak voltak arra, hogy működik, hol tudják követni a picurkák, hol nem, és a rendező Khaled-Abdo Szaida a szükséges helyeken módosított. A zeneszerző Dés András, aki a család, az együvé tartozás jól követhető, magával ragadó ritmikáját komponálta meg, izgalmas akusztika világot hozott létre.

A színészek – Balogh János mv., Dénes Emőke, Lehőcz Zsuzsa – szép festett háttér előtt játszanak, a tervező egy kortárs képzőművész Fajgerné Dudás Andrea.

– Az előadás nagyon bátor kísérlet, nem a gügyögés szintjén. Az apa-anya-gyerek kapcsolatát gondolati, érzelmi, zenés szinteken és eszközökkel mutatja be, minden eddigi pöttömszínházi előadásnál mélyebb és sokrétűbb – fogalmazott Kovács Géza, a Mesebolt Bábszínház igazgatója.

– Nincs bebetonozva, kőbe vésve minden mozzanata, úgy alakul az előadás, ahogy a gyerekek reagálnak. Nagyon fontos benne a színészi aktivitás, de a szülőké is. Reméljük, hogy őket is együttműködésre tudjuk bírni, és a gyerekeikkel együtt újra átélik, mit éltek át egymás között.

Kovács Géza elmondta, eleinte nem hitt a pöttöm színházi előadásokban, mert úgy látta, hogy sok közülük nem más, mint a nagyszínpadi előadások lebutításai 20 percben. De amióta a Mesebolt Bábszínház is hoz létre ilyen előadásokat, az alkotófolyamatok során közvetlenül megtapasztalhatta, miként lehet ezeket egyre működőképesebbé tenni, hogy valóban „éljenek” a négy éves kor alatti gyerekek közegében.

A csecsemőszínház skandináv példa alapján érkezett Magyarországra, a Kolibri Színház és Novák János közvetítésével. Khaled-Abdo Szaida rendezőtől megtudtuk: ő maga két éve látott először ilyen típusú előadásokat egy párizsi fesztiválon, ahol interjúkat is készített külföldi rendezőkkel. Egy nemzetközi mozgalomnak is mondható, amint néhány művész összefog és bebizonyítják, hogy magas művészi színvonalú előadásokat is lehet készíteni a legkisebbek számára. Az alkotóművészek is kihívásként élik meg, hiszen ez egy szavak nélküli világ, a verbalitáson kívüli eszköztárukat kell kibővíteni, amit később más előadásokban is jól tudnak hasznosítani.

– Amikor a bölcsődében teszteltük az előadást, láttuk, hogy azokat a részeket a kicsik jól tudták követni, amelyek számukra ismerős érzelmi helyzetek, itt együtt tudtak lenni a játék energiáival. Ahol éreztem, hogy „nem tudnak jönni vele”, ott változtattunk – mesélte a premier előtti „szondázásról” Khaled-Abdo Szaida.

– Eddig dramaturgként dolgoztam, másféle felelősséget jelent a rendezői szerepkör, az ezzel járó feszültségek kezelése. Szerencsére jól ismerem a színészeket, és szép találkozás volt a zeneszerző Dés Andrással illetve a tervező Fajgerné Dudás Andreával is. Hamar megértettük egymást, mi az, amit együtt ki tudunk hozni ebből a játékból. Andrea furcsa-szép képeket fest, erős nőiséggel, az apa-anya-gyerek hármasság képe olyan, mint egy oltárkép.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!