Szobrot avattak Kresznerics Ferenc születésének 250. évfordulóján

Celldömölkön már több mint 50 éve utca viseli a nevét, a város önkormányzata 2008-ban megalapította és azóta évente két, föltétlenül Kemenesaljához kapcsolódó személynek ítéli oda a kulturális Kresznerics-díjat - és néhány hónapja már szobra is van a tudós-plébánosnak 20 éves szolgálata helyszínén, egy rövid utcányira a nyughelyétől, amely a Nemzeti Sírkert része: az alsósági római katolikus templomhoz kapcsolódó parkban.

Mindig rajtunk a tekintete: Kresznerics Alsóságon Fotó: Gyuricza Imre

Diénes Attila bronz mellszobra a kortársak leírására hagyatkozva készült, Kresznerics Ferencről nem maradt fönn semmiféle képmás. Tudjuk viszont, hogy szerény volt, fáradhatatlan, nagy műveltségű, széles látókörű. A magyar nyelv sok nyelven beszélő szerelmese. A pici település plébánosaként (a szombathelyi líceum Széchenyit, a későbbi legnagyobb magyart érettségiztető tudós-tanáraként került ide, a kemenesaljai Tomiba ) nemcsak a hívek lelkével, hanem a tudománnyal is a kor kimagasló színvonalán foglalkozott: szótárához jártában-keltében, az alsóságiakat hallgatva-kérdezve szerzett muníciót. Az alsósági katolikus templomnál álló Kresznerics-szobor az ideális tudós-papot ábrázolja: ha közel megyünk hozzá, föl kell rá néznünk, de bármerre lépünk, magunkon érezzük komoly, szelíden szigorú tekintetét.

Jobbra, elöl: a celldömölki Dörnyei házaspár a tárlatnyitón. Mindketten megkapták a Kresznerics Ferenc-díjatFotó: Gyuricza Imre

A Kresznerics-emlékév végéhez közeledve kiállítást és emlékülést rendezett a celli önkormányzat és a Kemenes-aljai Művelődési Központ és Könyvtár Hazánk tudósai! Utat törtem, kövessetek! címmel. A konferencián köszöntőt mondott Császár István kormányzó (Szombathelyi Egyházmegye). Majthényi Lászó, a Vas megyei közgyűlés elnöke méltatta Kresznerics munkásságát. Az emlékülést Fehér László polgármester nyitotta meg, számot adva arról, hogy mi mindent tett a város az elmúlt években a Kresznerics-hagyományért.

Németh Tibor, Koltai Jenő és Fehér László a tárlatnyitón Fotó: Gyuricza Imre

Az emlékülésen dr. Németh S. Katalin irodalomtörténész-könyvtáros, az irodalomtudomány kanditátusa elnökölt. Dr. Koltai Jenő alsósági esperes-plébános - Kresznerics Ferenc hatodik utóda - mélyen ismeri Kresznerics életútját és munkásságát. Ezúttal nem a kiváló pedagógiai érzékkel is bíró paptanár szótárírói tevékenységére fókuszált - megtette már többször -, hanem Kresznerics Szily püspökkel támadt konfliktusát idézte föl. Bár a konfliktus végül elsimult, Kresznericsnek 1812-ben távoznia kellett Szombathelyről, a líceumból (ahol felszólalt a pusztán tekintélyelvű szabályok ellen): az alsósági kinevezés büntetésként indult, de egy új életmű lett belőle .

Az emlékülés meghívott előadója volt még Csörsz Rumen István PhD irodalomtörténész (Budapest), Lőcsei Péter irodalomtörténész (Szombathely) és Ittzés Nóra PhD nyelvész, az MTA Szótári Munkabizottságának titkára.