Judit és Julika is közbeavatkozik

2019.04.26. 07:00

Születéstörténetek: Kárpáti Péter és Tótferi a mindjárt 40 éves Soltis-színházban

Celldömölk A Soltis Lajos Színház 40. születésnapjára készül, ilyenkor muszáj elmesélni a nagy története(ke)t. Születéstörténet a Tótferi is: Kárpáti Péter archaikus szövegrétegeket egymáshoz, egymásra illesztő misztériumjátékát Szokol Judit rendezőhallgató vizsgaelő­adásként állította színpadra a celli társulattal. Rendező születik.

Ölbei Lívia

A várakozás. Lenn: Temesi Zsolt, Szlúka Brigitta, Nagy Gábor, Bruckner Roland Fotó: Benkő Sándor

Mintha most lett volna – vagy az idők mélyéről (de mindenképpen a múlt századból, ezredből) bányásznánk elő azt a misztériumjátékot, amelyet Katona Imre rendezett meg – még a Sitkei Színkörrel. A Misztérium a Szent Születésről (a szöveg és a sitkei előadás) nemcsak a középkori misztériumokra támaszkodott forrásként, hanem a legendás Universitas Együttes bemutatójára is. Tél volt, a sitkei művelődési ház nagytermében petróleumlámpák lobogtak. Az előadás végén a játékosok ledobták jelmezeiket (mint a betlehemesek), a szerencsés nézők kaptak egy darabot a megszegett kenyérből (az ige testté lett). Így vagy úgy, de talán ezek a régi lángok világítanak ma is: a Sitkei Színkör (annyiszor fölmondtuk már a leckét) az ezredfordulón Celldömölkre költözött: a három életet követelő baleset után új szakasz kezdődött a társulat életében. Nemcsak a név változott meg – ez itt már a Soltis Lajos Színház –, hanem sok más is, mégis működik a folytonosság; elsősorban Nagy Gábor által, de nem csak általa. Nagy Gábor a Kárpáti Péter-előadásban különben Atyám Teremtőmet játssza: nyugodalmas, talányos, komótos figurája egyrészt összetartja, másrészt megtartja a virgonc előadást. A mesék mélyén a mítoszok laknak, és viszont: itt sokszor újramondott, sokszor megízlelt, ízesen továbbadott, talán inkább mesévé oldott mítoszok játszódnak le a szemünk előtt (ez meg a színház ereje: az örökös lejátszódás). Az irtózatosan szegény asszony befogadja a koldusokat: Atyám Teremtőm mellett Temesi Zsolt Szempétör, a megszületni készülő Tótferi keresztanyja (nem tévedés!). Olyan itt minden, mint a regény megszületésének idején (ahogyan Kundera írja): minden megtörténhet, semmin nem csodálkozunk, viszont mindenütt bugyborékol a komoly játék, az igazság nem a hétköznapi realitásban, hanem azon túl van. A szabályokat a történetmesélés, a csodavárás logikája és a színpadi létezés határozza meg.

A várakozás. Lenn: Temesi Zsolt, Szlúka Brigitta, Nagy Gábor, Bruckner Roland Fotó: Benkő Sándor

A Tótferi alkalmas arra is, hogy általa megmutatkozzon a Soltis Lajos Színház társulatának ereje: a képesség a bravúros összjátékra, akár zenei értelemben is. Ezt a képességet a Sitkei Színkörben alapozta meg – és adja tovább generációról generációra – a társulat: mint a lassan mítosszá változó mesét. Soltis Lajost a társulatot ma meghatározó emberek közül többen már nem ismerték személyesen, ami nem jelenti azt, hogy nem viszik tovább azt a csomagot, amelyet Lajos hagyott rájuk. Ebben a csomagban nemcsak a közösségi színházcsinálás (persze mindig jó rendezőkkel!) van benne, hanem a folytonos keresés is. Lajos sitkei idejében csírázott ki az a mesebeli-paradicsomi fa, amelynek ágain ma olyan sokféle gyümölcs terem (egyik jobb, mint a másik). Évek óta próbálkozunk azzal, hogy pontosan megnevezzük, voltaképpen micsoda a Soltis Lajos Színház: innen nézve kőszínházi üzemmód van, onnan nézve alternatív kísérletezés, amonnan jókedvű komédiázás, eminnen gyerek­előadásból évenkénti bérlet. Ha még egyet arrébb lépünk, láthatóvá válik a fesztiválszervezés, utánpótlás-nevelés. Ja, és a turnézó vándorszínház. Úgyhogy a legjobb, ha annyit mondunk, hogy Soltis Lajos Színház, Koptik Odó utca 2. De aki keresi, rendszeresen találkozhat a celli előadásokkal mondjuk Budapesten. És keresik, sokan. A Tótferi budapesti bemutatóján a színházi szakma meghatározó személyiségei tették tiszteletüket.

 

Jövőre 40. születésnapját ünnepli a celldömölki Soltis Lajos Színház, természetesen beleértve a sitkei éveket is. A definíciók keresése helyett maradjunk annyiban, hogy a Soltis Lajos Színház története – folyamatos születéstörténet. A Tótferi-előadásban például a dünnyügő Atyám Teremtőm figyelme mellett, a néha megregulázott Szempétör játékmesterségével a rettenetesen jó és rettenetesen szegény asszony (Szlúka Brigitta) a világvége szürreális éjszakáján végül csak világra hozza a hőst. Igaz, kiderül, hogy nem is Tótferi az. Hanem Julika. Pont azért lehet a világ megmentője.

A fenti program az EFOP Transznacionális együttműködések keretében valósult meg EFOP-5.2.2-17

(Soltis Színház vidéki sokszínű kultúra hálózat modelljének kidolgozása nemzetközi együttműködés segítségével)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában