Kultúra

2009.11.02. 03:29

Útkereső irodalomtanítás - Van igény rá?

Egy új irodalomkönyv, ami iránt matematika-, fizika-, biológiatanárok is érdeklődnek. Olvassák, újraolvassák az egykor tanultakat új köntösben tálalva, élményszerűen, gazdagon.

Merklin Tímea

- Nagyváradon voltam májusban a 12. osztályos könyvvel, szakmai közönség előtt. A 70 résztvevőből ötvenen megvették a könyvet - meséli Fűzfa Balázs. - A múlt évben jártam vele Miskolcon, Debrecenben, Veszprémben, Szolnokon, Pécsen, Jászberényben, Nyíregyházán is. Azt kérdeztem magamtól, mitől lehet az, hogy Erdélyben ilyen érdeklődés van az útkereső irodalomtanítás iránt? Kiderült, hogy az erdélyi irodalomtanítás már évekkel ezelőtt szakított a Magyarországon honos irodalomtörténet- központú és lineáris tanítással. Vannak új szemléletű könyveik, tanáraik, diákjaik. Az irodalom nem tananyag. Mi pedig akként tanítjuk. Az erdélyiek azért innovatívabbak, mert Láng Gusztáv tanította a pályán lévő tanárok nagy részét, a mai 40-60 év közötti tanárokat.

Fűzfa Balázs erdélyi és hazai élményei nyomán szembeállítja a zárt és nyi-tott, a korlátozó és megengedő irodalomtanítást, az öröm- és a muszájolvasást. Minden könyve elején (már kész a 10. osztályosoknak szóló is, csak még nem adták ki) Láng Gusztávtól van egy mottó. A most megjelent elején például ez: ...az irodalom állandó feladatként kénytelen vállalni az őrködő lepillantást abba a szakadékba, amely az erkölcsi harmónia vágya és a diszharmóniában vonagló valóság között tátong.

A tankönyv célja, hogy hasonlítson arra, amiről az irodalom szól. Legyen sokszí- nű, nyitott. Tanulhatatlan legyen. Esszéisztikus. Olvasható. Hogy a diák élvezze az irodalmat. Fűzfa Balázs könyve vizuálisan is sokszínű, harmonikus. A Szép Magyar Könyv oklevelet kapta. Jelképrendszere összetett.

- Nem a dolgokat magukat szeretném megmutatni. Hanem a dolgok egymáshoz való viszonyát. A posztmodern szövegek is így működnek. Varró Dani verse utal Babitsra, de saját magára is azzal, hogy alá van téve ugyanaz a szöveg. Betettem a kötetbe a Halálfiai című Babits-regény első oldalának képét: hogyan dedikálta szüleinek. Egy tanítványom leírta egy lapra Babits Jónás könyvét, amint Esterházy Ottlik regényét. Ez is bekerült a könyvbe. Időben és térben is lehet összekapcsolni embereket - ezért szerepelnek a közveítés jelképei, a hidak. Az esztergomi Má- ria Valéria híd és a mostari Öreg híd, amit Csontváry is lefestett.

Az utóbbi rekonstrukciója kapcsán egy kis keretes szöveget olvashatunk: Az építési folyamat a kőtömböket összekötő habarcs kidolgozásakor akadt el. A mérnököknek nem sikerült olyan szilárdságú kötőanyagot kidolgozniuk, mint amilyet az eredeti híd-építők használtak. Két évig próbálkoztak, de a tudomá-nyuk nem hozott sok sikert. Végül a török kőfaragók nyomására kipróbálták az ősi recepten alapuló habarcsot. Ennek az alapelemei: citrom, kecskeszőr, csontpor és tojássárgája (akkoriban még nem ismerték a cementet). A mérnökök nem akartak hinni a szemüknek, amikor kiderült, hogy a szakácskönyvbe illő ősi habarcs hozza azokat az eredményeket, ami a híd összetartásához szükséges. Ezzel az ősi habarccsal készült el az új mostari Öreg híd.

Fűzfa Balázs hozzáteszi: Az irodalom szerepe annyi, mint a tojássárgájáé a hídépítésnél.

- Most októberben megint Nagyváradon jártam. Vittem a 11. osztályos könyvet. Matematika-, fizika-, biológiatanárok is vásárolták. Egyrészt, ők maguk olvassák, másrészt, viszik az iskolájukba, magyartanár kollégáiknak. Magyarországon kényelem van. Erdélyben jobban fel vannak készülve, hogy változtassanak - a megmaradásért.

 

- Nagyváradon voltam májusban a 12. osztályos könyvvel, szakmai közönség előtt. A 70 résztvevőből ötvenen megvették a könyvet - meséli Fűzfa Balázs. - A múlt évben jártam vele Miskolcon, Debrecenben, Veszprémben, Szolnokon, Pécsen, Jászberényben, Nyíregyházán is. Azt kérdeztem magamtól, mitől lehet az, hogy Erdélyben ilyen érdeklődés van az útkereső irodalomtanítás iránt? Kiderült, hogy az erdélyi irodalomtanítás már évekkel ezelőtt szakított a Magyarországon honos irodalomtörténet- központú és lineáris tanítással. Vannak új szemléletű könyveik, tanáraik, diákjaik. Az irodalom nem tananyag. Mi pedig akként tanítjuk. Az erdélyiek azért innovatívabbak, mert Láng Gusztáv tanította a pályán lévő tanárok nagy részét, a mai 40-60 év közötti tanárokat.

Fűzfa Balázs erdélyi és hazai élményei nyomán szembeállítja a zárt és nyi-tott, a korlátozó és megengedő irodalomtanítást, az öröm- és a muszájolvasást. Minden könyve elején (már kész a 10. osztályosoknak szóló is, csak még nem adták ki) Láng Gusztávtól van egy mottó. A most megjelent elején például ez: ...az irodalom állandó feladatként kénytelen vállalni az őrködő lepillantást abba a szakadékba, amely az erkölcsi harmónia vágya és a diszharmóniában vonagló valóság között tátong.

A tankönyv célja, hogy hasonlítson arra, amiről az irodalom szól. Legyen sokszí- nű, nyitott. Tanulhatatlan legyen. Esszéisztikus. Olvasható. Hogy a diák élvezze az irodalmat. Fűzfa Balázs könyve vizuálisan is sokszínű, harmonikus. A Szép Magyar Könyv oklevelet kapta. Jelképrendszere összetett.

- Nem a dolgokat magukat szeretném megmutatni. Hanem a dolgok egymáshoz való viszonyát. A posztmodern szövegek is így működnek. Varró Dani verse utal Babitsra, de saját magára is azzal, hogy alá van téve ugyanaz a szöveg. Betettem a kötetbe a Halálfiai című Babits-regény első oldalának képét: hogyan dedikálta szüleinek. Egy tanítványom leírta egy lapra Babits Jónás könyvét, amint Esterházy Ottlik regényét. Ez is bekerült a könyvbe. Időben és térben is lehet összekapcsolni embereket - ezért szerepelnek a közveítés jelképei, a hidak. Az esztergomi Má- ria Valéria híd és a mostari Öreg híd, amit Csontváry is lefestett.

Az utóbbi rekonstrukciója kapcsán egy kis keretes szöveget olvashatunk: Az építési folyamat a kőtömböket összekötő habarcs kidolgozásakor akadt el. A mérnököknek nem sikerült olyan szilárdságú kötőanyagot kidolgozniuk, mint amilyet az eredeti híd-építők használtak. Két évig próbálkoztak, de a tudomá-nyuk nem hozott sok sikert. Végül a török kőfaragók nyomására kipróbálták az ősi recepten alapuló habarcsot. Ennek az alapelemei: citrom, kecskeszőr, csontpor és tojássárgája (akkoriban még nem ismerték a cementet). A mérnökök nem akartak hinni a szemüknek, amikor kiderült, hogy a szakácskönyvbe illő ősi habarcs hozza azokat az eredményeket, ami a híd összetartásához szükséges. Ezzel az ősi habarccsal készült el az új mostari Öreg híd.

Fűzfa Balázs hozzáteszi: Az irodalom szerepe annyi, mint a tojássárgájáé a hídépítésnél.

- Most októberben megint Nagyváradon jártam. Vittem a 11. osztályos könyvet. Matematika-, fizika-, biológiatanárok is vásárolták. Egyrészt, ők maguk olvassák, másrészt, viszik az iskolájukba, magyartanár kollégáiknak. Magyarországon kényelem van. Erdélyben jobban fel vannak készülve, hogy változtassanak - a megmaradásért.

 

Fűzfa Balázs erdélyi és hazai élményei nyomán szembeállítja a zárt és nyi-tott, a korlátozó és megengedő irodalomtanítást, az öröm- és a muszájolvasást. Minden könyve elején (már kész a 10. osztályosoknak szóló is, csak még nem adták ki) Láng Gusztávtól van egy mottó. A most megjelent elején például ez: ...az irodalom állandó feladatként kénytelen vállalni az őrködő lepillantást abba a szakadékba, amely az erkölcsi harmónia vágya és a diszharmóniában vonagló valóság között tátong.

A tankönyv célja, hogy hasonlítson arra, amiről az irodalom szól. Legyen sokszí- nű, nyitott. Tanulhatatlan legyen. Esszéisztikus. Olvasható. Hogy a diák élvezze az irodalmat. Fűzfa Balázs könyve vizuálisan is sokszínű, harmonikus. A Szép Magyar Könyv oklevelet kapta. Jelképrendszere összetett.

- Nem a dolgokat magukat szeretném megmutatni. Hanem a dolgok egymáshoz való viszonyát. A posztmodern szövegek is így működnek. Varró Dani verse utal Babitsra, de saját magára is azzal, hogy alá van téve ugyanaz a szöveg. Betettem a kötetbe a Halálfiai című Babits-regény első oldalának képét: hogyan dedikálta szüleinek. Egy tanítványom leírta egy lapra Babits Jónás könyvét, amint Esterházy Ottlik regényét. Ez is bekerült a könyvbe. Időben és térben is lehet összekapcsolni embereket - ezért szerepelnek a közveítés jelképei, a hidak. Az esztergomi Má- ria Valéria híd és a mostari Öreg híd, amit Csontváry is lefestett.

Az utóbbi rekonstrukciója kapcsán egy kis keretes szöveget olvashatunk: Az építési folyamat a kőtömböket összekötő habarcs kidolgozásakor akadt el. A mérnököknek nem sikerült olyan szilárdságú kötőanyagot kidolgozniuk, mint amilyet az eredeti híd-építők használtak. Két évig próbálkoztak, de a tudomá-nyuk nem hozott sok sikert. Végül a török kőfaragók nyomására kipróbálták az ősi recepten alapuló habarcsot. Ennek az alapelemei: citrom, kecskeszőr, csontpor és tojássárgája (akkoriban még nem ismerték a cementet). A mérnökök nem akartak hinni a szemüknek, amikor kiderült, hogy a szakácskönyvbe illő ősi habarcs hozza azokat az eredményeket, ami a híd összetartásához szükséges. Ezzel az ősi habarccsal készült el az új mostari Öreg híd.

Fűzfa Balázs hozzáteszi: Az irodalom szerepe annyi, mint a tojássárgájáé a hídépítésnél.

- Most októberben megint Nagyváradon jártam. Vittem a 11. osztályos könyvet. Matematika-, fizika-, biológiatanárok is vásárolták. Egyrészt, ők maguk olvassák, másrészt, viszik az iskolájukba, magyartanár kollégáiknak. Magyarországon kényelem van. Erdélyben jobban fel vannak készülve, hogy változtassanak - a megmaradásért.

 

Fűzfa Balázs erdélyi és hazai élményei nyomán szembeállítja a zárt és nyi-tott, a korlátozó és megengedő irodalomtanítást, az öröm- és a muszájolvasást. Minden könyve elején (már kész a 10. osztályosoknak szóló is, csak még nem adták ki) Láng Gusztávtól van egy mottó. A most megjelent elején például ez: ...az irodalom állandó feladatként kénytelen vállalni az őrködő lepillantást abba a szakadékba, amely az erkölcsi harmónia vágya és a diszharmóniában vonagló valóság között tátong.

A tankönyv célja, hogy hasonlítson arra, amiről az irodalom szól. Legyen sokszí- nű, nyitott. Tanulhatatlan legyen. Esszéisztikus. Olvasható. Hogy a diák élvezze az irodalmat. Fűzfa Balázs könyve vizuálisan is sokszínű, harmonikus. A Szép Magyar Könyv oklevelet kapta. Jelképrendszere összetett.

- Nem a dolgokat magukat szeretném megmutatni. Hanem a dolgok egymáshoz való viszonyát. A posztmodern szövegek is így működnek. Varró Dani verse utal Babitsra, de saját magára is azzal, hogy alá van téve ugyanaz a szöveg. Betettem a kötetbe a Halálfiai című Babits-regény első oldalának képét: hogyan dedikálta szüleinek. Egy tanítványom leírta egy lapra Babits Jónás könyvét, amint Esterházy Ottlik regényét. Ez is bekerült a könyvbe. Időben és térben is lehet összekapcsolni embereket - ezért szerepelnek a közveítés jelképei, a hidak. Az esztergomi Má- ria Valéria híd és a mostari Öreg híd, amit Csontváry is lefestett.

Az utóbbi rekonstrukciója kapcsán egy kis keretes szöveget olvashatunk: Az építési folyamat a kőtömböket összekötő habarcs kidolgozásakor akadt el. A mérnököknek nem sikerült olyan szilárdságú kötőanyagot kidolgozniuk, mint amilyet az eredeti híd-építők használtak. Két évig próbálkoztak, de a tudomá-nyuk nem hozott sok sikert. Végül a török kőfaragók nyomására kipróbálták az ősi recepten alapuló habarcsot. Ennek az alapelemei: citrom, kecskeszőr, csontpor és tojássárgája (akkoriban még nem ismerték a cementet). A mérnökök nem akartak hinni a szemüknek, amikor kiderült, hogy a szakácskönyvbe illő ősi habarcs hozza azokat az eredményeket, ami a híd összetartásához szükséges. Ezzel az ősi habarccsal készült el az új mostari Öreg híd.

Fűzfa Balázs hozzáteszi: Az irodalom szerepe annyi, mint a tojássárgájáé a hídépítésnél.

- Most októberben megint Nagyváradon jártam. Vittem a 11. osztályos könyvet. Matematika-, fizika-, biológiatanárok is vásárolták. Egyrészt, ők maguk olvassák, másrészt, viszik az iskolájukba, magyartanár kollégáiknak. Magyarországon kényelem van. Erdélyben jobban fel vannak készülve, hogy változtassanak - a megmaradásért.

 

A tankönyv célja, hogy hasonlítson arra, amiről az irodalom szól. Legyen sokszí- nű, nyitott. Tanulhatatlan legyen. Esszéisztikus. Olvasható. Hogy a diák élvezze az irodalmat. Fűzfa Balázs könyve vizuálisan is sokszínű, harmonikus. A Szép Magyar Könyv oklevelet kapta. Jelképrendszere összetett.

- Nem a dolgokat magukat szeretném megmutatni. Hanem a dolgok egymáshoz való viszonyát. A posztmodern szövegek is így működnek. Varró Dani verse utal Babitsra, de saját magára is azzal, hogy alá van téve ugyanaz a szöveg. Betettem a kötetbe a Halálfiai című Babits-regény első oldalának képét: hogyan dedikálta szüleinek. Egy tanítványom leírta egy lapra Babits Jónás könyvét, amint Esterházy Ottlik regényét. Ez is bekerült a könyvbe. Időben és térben is lehet összekapcsolni embereket - ezért szerepelnek a közveítés jelképei, a hidak. Az esztergomi Má- ria Valéria híd és a mostari Öreg híd, amit Csontváry is lefestett.

Az utóbbi rekonstrukciója kapcsán egy kis keretes szöveget olvashatunk: Az építési folyamat a kőtömböket összekötő habarcs kidolgozásakor akadt el. A mérnököknek nem sikerült olyan szilárdságú kötőanyagot kidolgozniuk, mint amilyet az eredeti híd-építők használtak. Két évig próbálkoztak, de a tudomá-nyuk nem hozott sok sikert. Végül a török kőfaragók nyomására kipróbálták az ősi recepten alapuló habarcsot. Ennek az alapelemei: citrom, kecskeszőr, csontpor és tojássárgája (akkoriban még nem ismerték a cementet). A mérnökök nem akartak hinni a szemüknek, amikor kiderült, hogy a szakácskönyvbe illő ősi habarcs hozza azokat az eredményeket, ami a híd összetartásához szükséges. Ezzel az ősi habarccsal készült el az új mostari Öreg híd.

Fűzfa Balázs hozzáteszi: Az irodalom szerepe annyi, mint a tojássárgájáé a hídépítésnél.

- Most októberben megint Nagyváradon jártam. Vittem a 11. osztályos könyvet. Matematika-, fizika-, biológiatanárok is vásárolták. Egyrészt, ők maguk olvassák, másrészt, viszik az iskolájukba, magyartanár kollégáiknak. Magyarországon kényelem van. Erdélyben jobban fel vannak készülve, hogy változtassanak - a megmaradásért.

 

A tankönyv célja, hogy hasonlítson arra, amiről az irodalom szól. Legyen sokszí- nű, nyitott. Tanulhatatlan legyen. Esszéisztikus. Olvasható. Hogy a diák élvezze az irodalmat. Fűzfa Balázs könyve vizuálisan is sokszínű, harmonikus. A Szép Magyar Könyv oklevelet kapta. Jelképrendszere összetett.

- Nem a dolgokat magukat szeretném megmutatni. Hanem a dolgok egymáshoz való viszonyát. A posztmodern szövegek is így működnek. Varró Dani verse utal Babitsra, de saját magára is azzal, hogy alá van téve ugyanaz a szöveg. Betettem a kötetbe a Halálfiai című Babits-regény első oldalának képét: hogyan dedikálta szüleinek. Egy tanítványom leírta egy lapra Babits Jónás könyvét, amint Esterházy Ottlik regényét. Ez is bekerült a könyvbe. Időben és térben is lehet összekapcsolni embereket - ezért szerepelnek a közveítés jelképei, a hidak. Az esztergomi Má- ria Valéria híd és a mostari Öreg híd, amit Csontváry is lefestett.

Az utóbbi rekonstrukciója kapcsán egy kis keretes szöveget olvashatunk: Az építési folyamat a kőtömböket összekötő habarcs kidolgozásakor akadt el. A mérnököknek nem sikerült olyan szilárdságú kötőanyagot kidolgozniuk, mint amilyet az eredeti híd-építők használtak. Két évig próbálkoztak, de a tudomá-nyuk nem hozott sok sikert. Végül a török kőfaragók nyomására kipróbálták az ősi recepten alapuló habarcsot. Ennek az alapelemei: citrom, kecskeszőr, csontpor és tojássárgája (akkoriban még nem ismerték a cementet). A mérnökök nem akartak hinni a szemüknek, amikor kiderült, hogy a szakácskönyvbe illő ősi habarcs hozza azokat az eredményeket, ami a híd összetartásához szükséges. Ezzel az ősi habarccsal készült el az új mostari Öreg híd.

Fűzfa Balázs hozzáteszi: Az irodalom szerepe annyi, mint a tojássárgájáé a hídépítésnél.

- Most októberben megint Nagyváradon jártam. Vittem a 11. osztályos könyvet. Matematika-, fizika-, biológiatanárok is vásárolták. Egyrészt, ők maguk olvassák, másrészt, viszik az iskolájukba, magyartanár kollégáiknak. Magyarországon kényelem van. Erdélyben jobban fel vannak készülve, hogy változtassanak - a megmaradásért.

 

- Nem a dolgokat magukat szeretném megmutatni. Hanem a dolgok egymáshoz való viszonyát. A posztmodern szövegek is így működnek. Varró Dani verse utal Babitsra, de saját magára is azzal, hogy alá van téve ugyanaz a szöveg. Betettem a kötetbe a Halálfiai című Babits-regény első oldalának képét: hogyan dedikálta szüleinek. Egy tanítványom leírta egy lapra Babits Jónás könyvét, amint Esterházy Ottlik regényét. Ez is bekerült a könyvbe. Időben és térben is lehet összekapcsolni embereket - ezért szerepelnek a közveítés jelképei, a hidak. Az esztergomi Má- ria Valéria híd és a mostari Öreg híd, amit Csontváry is lefestett.

Az utóbbi rekonstrukciója kapcsán egy kis keretes szöveget olvashatunk: Az építési folyamat a kőtömböket összekötő habarcs kidolgozásakor akadt el. A mérnököknek nem sikerült olyan szilárdságú kötőanyagot kidolgozniuk, mint amilyet az eredeti híd-építők használtak. Két évig próbálkoztak, de a tudomá-nyuk nem hozott sok sikert. Végül a török kőfaragók nyomására kipróbálták az ősi recepten alapuló habarcsot. Ennek az alapelemei: citrom, kecskeszőr, csontpor és tojássárgája (akkoriban még nem ismerték a cementet). A mérnökök nem akartak hinni a szemüknek, amikor kiderült, hogy a szakácskönyvbe illő ősi habarcs hozza azokat az eredményeket, ami a híd összetartásához szükséges. Ezzel az ősi habarccsal készült el az új mostari Öreg híd.

Fűzfa Balázs hozzáteszi: Az irodalom szerepe annyi, mint a tojássárgájáé a hídépítésnél.

- Most októberben megint Nagyváradon jártam. Vittem a 11. osztályos könyvet. Matematika-, fizika-, biológiatanárok is vásárolták. Egyrészt, ők maguk olvassák, másrészt, viszik az iskolájukba, magyartanár kollégáiknak. Magyarországon kényelem van. Erdélyben jobban fel vannak készülve, hogy változtassanak - a megmaradásért.

 

- Nem a dolgokat magukat szeretném megmutatni. Hanem a dolgok egymáshoz való viszonyát. A posztmodern szövegek is így működnek. Varró Dani verse utal Babitsra, de saját magára is azzal, hogy alá van téve ugyanaz a szöveg. Betettem a kötetbe a Halálfiai című Babits-regény első oldalának képét: hogyan dedikálta szüleinek. Egy tanítványom leírta egy lapra Babits Jónás könyvét, amint Esterházy Ottlik regényét. Ez is bekerült a könyvbe. Időben és térben is lehet összekapcsolni embereket - ezért szerepelnek a közveítés jelképei, a hidak. Az esztergomi Má- ria Valéria híd és a mostari Öreg híd, amit Csontváry is lefestett.

Az utóbbi rekonstrukciója kapcsán egy kis keretes szöveget olvashatunk: Az építési folyamat a kőtömböket összekötő habarcs kidolgozásakor akadt el. A mérnököknek nem sikerült olyan szilárdságú kötőanyagot kidolgozniuk, mint amilyet az eredeti híd-építők használtak. Két évig próbálkoztak, de a tudomá-nyuk nem hozott sok sikert. Végül a török kőfaragók nyomására kipróbálták az ősi recepten alapuló habarcsot. Ennek az alapelemei: citrom, kecskeszőr, csontpor és tojássárgája (akkoriban még nem ismerték a cementet). A mérnökök nem akartak hinni a szemüknek, amikor kiderült, hogy a szakácskönyvbe illő ősi habarcs hozza azokat az eredményeket, ami a híd összetartásához szükséges. Ezzel az ősi habarccsal készült el az új mostari Öreg híd.

Fűzfa Balázs hozzáteszi: Az irodalom szerepe annyi, mint a tojássárgájáé a hídépítésnél.

- Most októberben megint Nagyváradon jártam. Vittem a 11. osztályos könyvet. Matematika-, fizika-, biológiatanárok is vásárolták. Egyrészt, ők maguk olvassák, másrészt, viszik az iskolájukba, magyartanár kollégáiknak. Magyarországon kényelem van. Erdélyben jobban fel vannak készülve, hogy változtassanak - a megmaradásért.

 

Az utóbbi rekonstrukciója kapcsán egy kis keretes szöveget olvashatunk: Az építési folyamat a kőtömböket összekötő habarcs kidolgozásakor akadt el. A mérnököknek nem sikerült olyan szilárdságú kötőanyagot kidolgozniuk, mint amilyet az eredeti híd-építők használtak. Két évig próbálkoztak, de a tudomá-nyuk nem hozott sok sikert. Végül a török kőfaragók nyomására kipróbálták az ősi recepten alapuló habarcsot. Ennek az alapelemei: citrom, kecskeszőr, csontpor és tojássárgája (akkoriban még nem ismerték a cementet). A mérnökök nem akartak hinni a szemüknek, amikor kiderült, hogy a szakácskönyvbe illő ősi habarcs hozza azokat az eredményeket, ami a híd összetartásához szükséges. Ezzel az ősi habarccsal készült el az új mostari Öreg híd.

Fűzfa Balázs hozzáteszi: Az irodalom szerepe annyi, mint a tojássárgájáé a hídépítésnél.

- Most októberben megint Nagyváradon jártam. Vittem a 11. osztályos könyvet. Matematika-, fizika-, biológiatanárok is vásárolták. Egyrészt, ők maguk olvassák, másrészt, viszik az iskolájukba, magyartanár kollégáiknak. Magyarországon kényelem van. Erdélyben jobban fel vannak készülve, hogy változtassanak - a megmaradásért.

 

Az utóbbi rekonstrukciója kapcsán egy kis keretes szöveget olvashatunk: Az építési folyamat a kőtömböket összekötő habarcs kidolgozásakor akadt el. A mérnököknek nem sikerült olyan szilárdságú kötőanyagot kidolgozniuk, mint amilyet az eredeti híd-építők használtak. Két évig próbálkoztak, de a tudomá-nyuk nem hozott sok sikert. Végül a török kőfaragók nyomására kipróbálták az ősi recepten alapuló habarcsot. Ennek az alapelemei: citrom, kecskeszőr, csontpor és tojássárgája (akkoriban még nem ismerték a cementet). A mérnökök nem akartak hinni a szemüknek, amikor kiderült, hogy a szakácskönyvbe illő ősi habarcs hozza azokat az eredményeket, ami a híd összetartásához szükséges. Ezzel az ősi habarccsal készült el az új mostari Öreg híd.

Fűzfa Balázs hozzáteszi: Az irodalom szerepe annyi, mint a tojássárgájáé a hídépítésnél.

- Most októberben megint Nagyváradon jártam. Vittem a 11. osztályos könyvet. Matematika-, fizika-, biológiatanárok is vásárolták. Egyrészt, ők maguk olvassák, másrészt, viszik az iskolájukba, magyartanár kollégáiknak. Magyarországon kényelem van. Erdélyben jobban fel vannak készülve, hogy változtassanak - a megmaradásért.

 

Fűzfa Balázs hozzáteszi: Az irodalom szerepe annyi, mint a tojássárgájáé a hídépítésnél.

- Most októberben megint Nagyváradon jártam. Vittem a 11. osztályos könyvet. Matematika-, fizika-, biológiatanárok is vásárolták. Egyrészt, ők maguk olvassák, másrészt, viszik az iskolájukba, magyartanár kollégáiknak. Magyarországon kényelem van. Erdélyben jobban fel vannak készülve, hogy változtassanak - a megmaradásért.

 

Fűzfa Balázs hozzáteszi: Az irodalom szerepe annyi, mint a tojássárgájáé a hídépítésnél.

- Most októberben megint Nagyváradon jártam. Vittem a 11. osztályos könyvet. Matematika-, fizika-, biológiatanárok is vásárolták. Egyrészt, ők maguk olvassák, másrészt, viszik az iskolájukba, magyartanár kollégáiknak. Magyarországon kényelem van. Erdélyben jobban fel vannak készülve, hogy változtassanak - a megmaradásért.

 

- Most októberben megint Nagyváradon jártam. Vittem a 11. osztályos könyvet. Matematika-, fizika-, biológiatanárok is vásárolták. Egyrészt, ők maguk olvassák, másrészt, viszik az iskolájukba, magyartanár kollégáiknak. Magyarországon kényelem van. Erdélyben jobban fel vannak készülve, hogy változtassanak - a megmaradásért.

 

- Most októberben megint Nagyváradon jártam. Vittem a 11. osztályos könyvet. Matematika-, fizika-, biológiatanárok is vásárolták. Egyrészt, ők maguk olvassák, másrészt, viszik az iskolájukba, magyartanár kollégáiknak. Magyarországon kényelem van. Erdélyben jobban fel vannak készülve, hogy változtassanak - a megmaradásért.

 

 

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!