Világnak Virága

De nem elég, hogy a Leopold Bloom, azaz Virág Lipót James Joyce Ulysses című művében szombathelyi származású, a fikciót megerősíti a valóság: valóban lakott városunk fő terén Blum család a 19. század közepén.

A Bloomsday Fő téri megnyitóján - ahol ma már emléktábla is van a Blum-házon - Takátsné dr. Tenki Mária, a város kulturális tanácsnoka és Maurice O donnell köszöntötte a Joyce-rajongókat. A színpad az ír író falból kilépő alakja előtt állt, de nem tudta eltakarni, hogy a szobrot valaki fülön lőtte egy paint ball patronnal. Nem igazi szoborrongálás, de a kártételt kiszúrtuk. Szúrta a szemünket, a fejünkbe pedig szöget ütött a Savaria Egyetemi Központ Művészeti Intézete hallgatóinak, Nagy Csaba képzőművész által Sartre-idézettel megspékelt szöges projektje: Az ember elveszik azért, hogy önmaga okaként létezhessen ...

Hiába, a Bloomsday a kortás művészet napja is, meg persze a hagyományé is: Zsinagóga udvarban Orbán Róbert helytörténésszel is koccintottunk (jóféle ír sörrel), aki már az 1990-es években kikutatta, hogy Blum Sándor fakereskedő a Fő tér 40. szám alatt lakott, s a Mátyás király utcában volt lerakata (neki szól az emléktábla). A fia, Edmund fogorvos lett, mellette pedig könyvkiadót működtetett Bécsben, és maga is legalább két tucat könyvet írt. Edmundra a Magyar Joyce Társaság tagján, Goldmann Mártán keresztül egy Blum unoka hívta fel a kutatók figyelmét...

A szövevényes szálak mind egy pontban érnek össze: a város kultuszt épít Blum-Bloomra - mondjuk el a rétegprogramok létjogosultágában kétkedőknek - , azért, hogy benne tartsa magát a világirodalmi érdeklődésben, ha már valamivel nemzetközi porondra tudott lépni.

Sági Józseftől, a kulturális bizottság elnökétől megtudtuk: szabad koccintani sörrel - ír sörrel meg pláne - , mert az osztrák tábornokok magyarok kivégzése fölötti 1849-es kárörvendezése egy Kádár-korszakban gyártott legenda.

W. Farkas László Bloom-kutató a Múzsám, Adria képtári kiállításon játékos huncutságnak nevezte, mikor a történelem fintoraiból az utókor képzettársításokat épít, sőt a mítoszokkal még a történelmet is megtámogatja. Joyce egy interjúban azt mondhatta volna Triesztben a 20. század elején: Múzsám, Szombathely .