Kiváló úton halad Vas megye

A hazai útállományt közutak és magánutak alkotják. A közutak vagy az állam tulajdonában lévő országos közutak, vagy önkormányzatok tulajdonában lévő helyi közutak. Az országos közúthálózat hossza 2011. december 31-én 31 698 kilométert tett ki, a helyi közutaké 169 263 kilométert.

Az országos közúthálózat fő- és mellékhálózati szintekre bontható. A 23 358 kilométeres mellékhálózat vagy alsóbbrendű közúthálózat lényegében a korábbi szekérutak nyomvonalán alakult ki. Ezek az utak nagy sűrűségben és egyenletes lefedettséggel borítják az országot. A mellékhálózat centrumnélkülisége hazánk egész területén érvényesül. A településsűrűséggel szoros összefüggésben különbség van az aprófalvas, és a ritkább településhálózatú megyék úthálózata között. Ilyen tekintetben a 100 négyzetkilométerre jutó mellékutak hossza Vas megyében a leghosszabb 36,9 kilométerrel. Megyénket Zala és Baranya követi. A legkevesebb mellékúttal Vács-Kiskun és jász-Nagykun-Szolnok megyék rendelkeznek.

Ami az utak hullámosságát és nyomvályúságát jelenti: Vas megyében a legalacsonyabb a súlyos felületi egyenetlenségek aránya. Grafika: Kelemen Attila

A rendszerváltás kezdetéig körülbelül 350 kilométer autópálya és autóút épült meg. Az azóta eltelt mintegy huszonöt év során majd ezer kilométer készült el, így 2011 végén Magyarország 1304 kilométer hosszú gyorsforgalmi úthálózattal rendelkezett. Autópályák és autóutak 2011 végén négy megyét (Vas, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Békés megye) nem érintettek.

Az önkormányzatok tulajdonában lévő helyi úthálózat teljes hossza 2011 végén mintegy ötszöröse – 169 263 kilométer – volt az országos közutakénak. Ugyanakkor a helyi utak mindössze negyede volt kiépített. Baranya és Zala mellet Vas megye rendelkezik kiterjedt helyi úthálózattal elsősorban magas településsűrűségüknek köszönhető.

A térségek elérhetőségének, valamint a gyors és biztonságos közlekedés biztosításának alapvető feltétele az ország úthálózatának megfelelő állapota. Az országos közúthálózat jellemzően kiépített, vagyis rendelkezik szilárd burkolattal. A kiépítetlen szakaszok (földutak) aránya 2011-ben nem érte el az 1%-ot. A megyék közül Komárom-Esztergomban, Győr-Moson-Sopronban, Vasban és Baranyában 100 százalékos a kiépítettség, Bács-Kiskun megyében ugyanakkor a közúthálózat 3,4 százalékát jelentik a földutak.

Az egyenetlenség osztályzatok az utak hullámosságát, nyomvályússágát minősítik. Ebből a szempontból a közúthálózat valamelyest kedvezőbb képet mutat, mint a felületépség tekintetében. Az osztályzatok átlaga megyénként a 2,4–3,2 közötti intervallumban, vagyis a közepes (tűrhető) kategória körül szóródott. A baleseti szempontból kiemelten veszélyes, 17 mm-es vagy annál mélyebb nyomvályús szakaszok hossza közel 2000 kilométer volt 2012-ben, ez a Magyar Közút kezelésében lévő teljes hálózat 7 százaléka. Az ilyen súlyos felületi egyenetlenségek aránya Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye közútjain a legmagasabb, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Nógrád megyében pedig a legalacsonyabb.

A pályaszerkezet teherbírása a közutak 43 százalékán, ezen belül a főutak 72 százalékán jó vagy megfelelő minősítésű volt 2012-ben.

Sűrű a magyar közúthálózat?

Az Európai Unió 27 tagállama között Magyarország – ha a teljes közúthálózat hosszát az ország területéhez viszonyítjuk – a negyedik legsűrűbb úthálózattal rendelkezett 2009-ben. Az első három helyen területileg kisebb országok (Málta, Belgium, Hollandia) találhatók. Az autópályák, autóutak sűrűsége kissé árnyalja a képet. A legjobb értékekkel a Benelux államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg) rendelkeznek. Hazánk e mutatója az 1,4-es értékével a középmezőnyben helyezkedik el, de a szomszédos országok közül megelőzi Szlovákiát és Romániát is.