Tiszta vizet öntünk a pohárba: mi minősül robogónak, és mi az, ami végképp nem?

Azaz kell-e a hajtásához jogosítvány, avagy sem? Megannyi megkeresés érkezett már ez ügyben. Molnár László közlekedésbiztonsági szakértőt kértük meg a különféle kategóriák szétválasztására.

– A KRESZ előírásai értelmében kerékpár egy olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. Alapvetően tehát az adott jármű közúti közlekedésre való alkalmassága e teljesítmény határ figyelembe vételével történik. Ugyanis ha párhuzamba állítjuk a következő járműkategória, azaz a segédmotor kerékpárokra vonatkozó előírásokat, akkor ott azt látjuk: hengerűrtartalma szikragyújtású motor esetén legfeljebb 50 cm3, vagy a legnagyobb hasznos teljesítménye belsőégésű motor esetében legfeljebb 4 kW, a legnagyobb névleges teljesítménye elektromos motor esetén szintén legfeljebb 4 kW.

Az elektromos rollerrel a közúti forgalomban tilos közlekedni.

A közúti járművekkel kapcsolatos műszaki életben jártasabbak tudják, hogy az összes két-, vagy háromkerekű, iker, vagy bármilyen más kerékelrendezésű gépjármű típusjóváhagyására vonatkozó szabályozás alól van kivétel. Többek között az a pedálos rásegítéssel rendelkező kerékpár, amely külső, folyamatos 0,25 kW névleges teljesítményű elektromos motorral rendelkezik, amelynek teljesítmény-leadása fokozatosan csökken és megszűnik, amint a jármű eléri a 25 km/óra sebességet, vagy előbb, ha a kerékpáros abbahagyja a pedál hajtását – tudtuk meg Molnár Lászlótól.

A fentiek alapján tehát akkor nevezhetjük kerékpárnak a járművünket, ha van rajta pedál, amivel hajthatjuk azt, és a villanymotor teljesítménye kisebb, mint 300W. A robogókra hasonlító villanybringák, amelyekre alapból nem szerelik fel a hajtókarokat és a pedálokat, nem hajthatók emberi erővel. Így, ha egy ilyennel igazoltat a rendőr, akkor akár jogosan kérheti is a jogosítványt, mivel járművünk emberi erővel nem hajtható, tehát nem esik bele a KRESZ kerékpár fogalom meghatározásába.

Az elektromos scootert használó gyalogosnak minősül. Fotó: Internet

– A gyakorlatban azonban az elektromos kerékpárok küllemére, megjelenésére nincs egyértelmű szabályozás, így a „kerékpárabb" kinézetű elektromos kerékpárok mellett létezik olyan elektromos kerékpár, amit az avatatlan szemlélő robogóként azonosíthat – de mégis kerékpár. Az azonban elmondható, hogy az elektromos kerékpárok motorjai többnyire 240 wattosak, ugyanis a legtöbb országban 250 W a határvonal. A motorteljesítmény pedig meghatározza az elérhető maximális sebesség értékét. Természetesen ember legyen a talpán, aki egy hub-motorra ránézve megmondja, hogy hány wattos, már csak azért is, mert kimondott igazolási kötelem nincs rá előírva. A műszaki paraméterek betartási kötelezettségét ékesen példázza azonban, hogy esetleges baleseteknél az adatok minden esetben ellenőrzésre kerülnek.

A közlekedésbiztonsági szakértő még két műszaki érdekességet emelt ki az elektromos kerékpárokkal kapcsolatban: – Az egyik a pedálrásegítés. Ez azt jelenti, hogy egyes kerékpárokat olyan elektronikával szerelnek fel, ami érzékeli, ha az ember fárad, és annyira pörgeti a motort, hogy a sebesség állandó maradjon. Ez gyakorlatilag egy tempomat: beállítom, hogy mondjuk 25 km/h sebességgel szeretnék menni, és ha nem tekerek eléggé, akkor a motor adja a hiányzó teljesítményt. Emlékeztetőül pl. a KRESZ szerint lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot visel, és utast nem szállít 50 km/óra a megengedett sebesség. A másik érdekesség az, hogy kaphatók olyan „átalakító készletek", amelyekkel egy közönséges kerékpár e-kerékpárrá alakítható. Egy ilyen készlet tartalmaz egy hub motoros első kereket, egy „gázkart", egy vezérlő elektronikát, akkumulátorokat, és a szükséges kábeleket. Azonban azt ne felejtsük el, hogy ekkor viszont a hajtásmód változik/bővül, így elvileg átalakítási engedély köteles lenne.

És akkor még nem beszéltünk a hasonló kategóriába sorolható kétkerekű egyéb elektromos meghajtású járművekről, úgymint az elektromos rollerről, illetve az elektromos robogóról.

– Az elektromos roller tulajdonképpen egy gyermekjáték motorizált változata. Leginkább abban tükröződik, hogy nincs olyan civilizált ország, amely megengedné, hogy ezeket a járműveket a közúti forgalomban használják. Hiszen ki engedné meg, hogy mondjuk a hat éves gyereke az úttesten közlekedjen a rollerével az esti csúcsforgalomban? Nyilván senki, és ezen a megítélésen az sem változtat, hogy az elektromos rollerek nem pontosan ugyanazok, mint a gyerekek játékrollerei. Ne feledjük, hogy van már közöttük például olyan is, amelyiknek a kerékpárokhoz hasonló nyerge van a nagyobb utazási komfort miatt. Sőt van olyan is, amelyeknek szabályos „műszerfala" van, sebességmérővel és töltésjelzővel. Gyártanak rollert 350, sőt 500 wattos motorral is (jogilag ezek a járművek már segédmotoros kerékpárnak számítanának – vezetői engedély, forgalmi bukósisak, stb.), amelyeknél a motorok többnyire 36 Voltosak. Ezek a rollerek általában gyorsabbak is, velük akár a 30 km/h lélektani határt is átléphetjük. Ezek az extrák sem változtatnak azonban a jogi megítélésen, mely szerint a roller nem vehet részt a közúti forgalomban. Nyitott kérdések persze akadnak, például közlekedhetünk-e a rollerünkkel kerékpárúton, vagy járdán, valamint az, hogy minek minősíti egy adott rendőr az általunk vezetett járművet?

Azt, hogy egy elektromos robogó segédmotoros kerékpárnak vagy motorkerékpárnak minősül, szintén a KRESZ határozza meg:

– Mivel a 4 kilowattos határt az átlagos hub-motorok nem érik el, így a tervezési végsebesség a döntő: a vízválasztó a 45 km/h érték. Ami ez alatt van, az segédmotoros kerékpár, ami e fölött, az motorkerékpár – ennek összes adminisztratív következményével együtt.

Fel kell hívni a figyelmet arra is, – hisz a témában jelentősen érintettek – hogy a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló gépi meghajtású kerekes szék (ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes) – nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek a KRESZ szerint.

E-scooter, e-bicycle, e-bike, e-moped

Az e-biciklik, a kétkerekű, elektromos motorral meghajtott járművek különböző fajtáira az interneten többféle angol kifejezés létezik: e-roller, e-scooter, e-bicycle, e-bike, e-moped. Ráadásul ezeket a különböző kultúrákban (USA, Európa, Távol-Kelet) nem azonos értelemben használják. Van például olyan elektromotorral hajtott, robogónak látszó, de a magyar jogszabályok szerint kerékpárnak minősülő jármű, amit az egyik kultúrkör scooter-nek, a másik e-bicycle-nek, a harmadik e-mopednek nevez.