Fényszórótippek nappali világításhoz

Halogénlámpa

Egyszerű, olcsó darab a halogénlámpa, de aránylag helyigényes és nem örök életű. A halogénizzó a „mezei társától” abban különbözik, hogy a búrát halogénvegyületekkel töltik fel, amelyek késleltetik a volfrámszál öregedését, az elpárolgott volfrám az izzószál legmelegebb, tehát legvékonyabb helyére rakódik vissza – így mintegy befoltozza a kialakulóban lévő szakadást, ezzel duplájára növeli az élettartamot. Emellett az izzószál hőmérséklete magasabb, amivel párhuzamosan a maximális fényerő is nagyobb.

Xenonlámpa

Pár másodperc alatt éri el teljes fényerejét a xenonlámpa. A halogén barátságos fényénél jóval ridegebb a xenonlámpáé, de színhőmérséklete már közelebb áll a nappali fény hőmérsékletéhez. A működés közben nagy nyomású búra és a működéséhez szükséges magas feszültség miatt igen bonyolult és kényes szerkezet. Izzószál nincs benne, a két egyenáramú elektróda közötti gázkisülés adja a fényt. Hátránya a relatíve lassú bemelegedés.

LED-es fényszóró

A LED villámgyors és takarékos, hosszú élettartamú fényforrás. A LED félvezető anyagból készült, a dióda által kibocsátott fény színe a félvezető anyag összetételétől, ötvözőitől függ. A LED-fény spektruma az infravöröstől az ultraibolyáig terjedhet.

LED-ekkel sokáig csak az autók irányjelzőiben, illetve féklámpáiban találkozhattunk, de ahogy várható volt, szép lassan beköltöztek a fényszórókba is. A LED-es lámpák egyre több autógyártó kínálatában megtalálhatók, és itt nem csak a nappali menetfényre gondolhatunk. Bár a fénymérő adatai szerint az egyszerű, olcsó halogén világítja be a legfényesebb foltot, a fénynyaláb homogén képe és a rafinált fénymódosító képességek miatt LED-lámpák mögött autózni mégis sokkal élvezetesebb. Az emberi szem a kékesfehér fényt jóval világosabbnak látja, mint a hasonló erejű, de narancsosabb árnyalatú fényt.

A LED-es fényszórót hűteni kell a fényforrás körül, ezt részben hűtőbordákkal, részben ventilátorokkal oldják meg. Ám egy H7-es halogénizzóhoz képest a LED olyan kevés hőt termel, hogy a lámpára ráfagyhatna a pára vagy a hó. Ezt elkerülendő a fényszóróbúrához vezetik a fényszóró belsejéből kiszívott meleget. Tűző napon viszont rettenetes a forróság a lámpán belül. Az alkatrészeknek -40 és +105 Celsius-fok közötti hőmérséklet-tartományban kell működniük.

LED-mátrix

Világítótestenként több LED-szegmensből épül fel az a fényszóró, amely vakításmentes reflektorként üzemel. Mindemellett egy kameraszenzor érzékeli a szembejövő autók fényét, ezáltal automatikusan kapcsolja ki azokat a mezőket, amelyeket vakítanak. A többi szegmens viszont továbbra is világít.

Lézerlámpa

Ez egyelőre még inkább csak a jövő, mint a jelen. A lézerekhez olyan foszfortartalmú anyagot találtak, amely ragyogó fényt termel. Az autókban bevetett lézerfény eredetileg kék – ez a fényszóróból semmiképp nem engedhető ki. A kék lézerfény foszforlemezen áthaladva válik fehér fénnyé. A szériaautók fényszórórendszere sokszorosan túlbiztosított, hogy az örök vakságot okozó kék lézerfény ne juthasson ki. Ha a foszforlap bármilyen okból nem töltené be szerepét, a lézert deaktiválja az elektronika. A lámpák ilyenkor a sima LED-ekkel világítanak tovább.

OLED

„Szerves fénykibocsátó dióda”, azaz OLED (Organic Light-Emitting Diode). Olyan LED, amelyben a fénykibocsátásért felelős réteg elektromos áram hatására világító szerves vegyület. Egészen új megoldásokat hozhat, ha egyszer fóliaként elhelyezhető OLED-ek világítanak majd az autókon. Ez azonban – úgy tűnik – az elég távoli jövő, mert tartóssági okokból a szerves fénydiódák autóipari felhasználása még messze van. ka