KENNEDY LINCOLNJA ÉS A MUSTANG VITTE A PRÍMET

2020.04.18. 12:00

Az ötvenes, hatvanas évek kultikus amerikai kocsijai

Az automobilok históriája ugyan Európában kezdődött, de számos technikai újítással járultak hozzá az amerikai gyártók az iparág fejlődéséhez. A második világháború után Amerika autóipara újabb virágzásnak indult, látványos külsejű autók milliói özönlöttek az utakra. Íme néhány kultikus típus.

Káldor András

 

CADILLAC COUPE DE VILLE 1954

Gyártási időszak: 1954

Motor: orr, 5425 cm³-es, V8-as DOHC

Végsebesség: 169 km/h

Teljesítmény: 215 LE

Az ötvenes évek elejére Amerika vált a világ vezető ipari hatalmává, határain belül öldöklő küzdelmet vívtak az elsőségért és a profitért gigászi autógyárai. A General Motors luxusdivíziója a Cadillac, 1954-ben teljesen megújította impozáns 62-es szériáját, közte a full size méretű Coupe de Ville-t is. A Cadillac full size méretű 62-es szériájának harmadik generációját 1948 és 1953 között gyártották. E sorozat tagjaként az 1949-es Motorama Autoshow-n mutatták be Amerika első B oszloppal nem rendelkező kétajtós luxuskupéinak egyikét, a Cadillac Coupe de Ville-t. A jól felszerelt személyautó csak kicsivel volt olcsóbb a méregdrága nyitott változatnál, és minden példányhoz járt elektromos ablak és bőrkárpitozás, nem sokkal később alapfelszereltség lett a négysebességes, automata váltó. A negyedik generációs 62-esekkel egy időben, 1954-ben forradalmasított Coupe de Ville is alacsonyra húzott, sportosabb karosszériát, íves lökhárító kapott, a kipufogókat a hátsó lökhárítóba integrálták, az első lökhárítók rakétákra emlékeztető kúpos kiképzésű elemekkel gazdagodtak.

CORVETTE C2

STRINGRAY

Gyártási időszak: 1963–1967

Motor: orr, 5354 cm³ V8

Végsebesség: 185 km/h

Teljesítmény: 250 LE

A General Motors alelnöke, Bill Mitchell utasítására Larry Shinoda alkotta meg a második szériás Corvette-karosszériát, a technika pedig egyenesen a versenypályáról jött. Az Amerikai Autógyártók Szövetsége ugyanis megtiltotta tagjainak, hogy versenyautókat készítsenek, így a 24 órás Le Mans-i futamra szánt Chevrolet Corvette SS megoldásainak többsége az 1963-ban bemutatott utcai autóban élt tovább. A Chevrolet vezető tervezője Zora-Arkus Duntov az európai sportautóknál gyakori, csövekből kialakított merev vázat épített, amelyet műanyag panelekkel borított be. A Corvette új generációját rejtett fényszóró, továbbá számos hajlítás, légbeömlő és éles határvonal tette karakteressé. A General Motors első, négy független felfüggesztéssel rendelkező utcai autója eleinte az L88 típusjelzésű, 5354 cm³ lökettérfogatú V8-ast használta, amely karburátortól függően 250, vagy akár 365 lóerőt adott le. A nagy blokkos erőforrások lökettérfogata 6489, illetve 6997 cm³ lehetett, általuk már 390-435 lóerőt nyerhettek.

CADILLAC COUPE DE VILLE 1960

Gyártási időszak: 1959–1963

Motor: orr, 6384 cm³-es, V8

Végsebesség: 197 km/h

Teljesítmény: 304 LE

Cadillac Coupe de Ville: igazi luxuskivitel az ötvenes évekből
Fotó: shutterstock

Az önmagában is a luxust jelentő Cadillac márka legfelsőbb osztálya 1960-ban megújult, az autórajongók egy elődjénél visszafogottabb, ám minden létező extrával felszerelt kétajtós luxuskupét köszönthettek az újdonsült ­De Ville kupé személyében.

Az ötvenes évek túldíszítettségétől, dús krómjaitól és feltűnő szárnyaitól egy lényegesen visszafogottabb autóval vett búcsút a Cadillac. Bár az 1960-as De Ville kupé kevesebb krómdíszt kapott, eltűntek róla a kettős légbeömlőket imitáló lökhárítódudorok is, felszereltségét tekintve nem hozott szégyent elődjére, magas vételáráért cserébe extrák sorát kínálta. Rásegítővel ellátott fékeket, valamint szervokormányt kapott, a vezetőt és az utasokat több fokozatban működő ablaktörlővel, négyfokozatú automata váltóval, elektromos ablakokkal, elektromosan állítható, plüssel bevont vagy félbőr ülésekkel kényeztette.

LINCOLN CONTINENTAL CONVERTIBLE

Gyártási időszak: 1961–1969

Motor: orr, 7044 cm³-es, OHV V8

Végsebesség: 169 km/h

Teljesítmény: 300 LE

A Lincoln Continental hatvanas években gyártott változata „Kennedy Lincoln” néven is ismert, hiszen egy ilyen gépkocsi nyitott és nyújtott változatában ült John Fitzgerald Kennedy a tragikus dallasi merénylet alkalmával. A típus nem érdemtelenül jutott el egészen a Fehér Házig, a Ford ugyanis a kor legjobb, szinte tökéletes tömeg­gyártású autóját készítette el.

Lincoln Continental: Kennedy egy ilyenben ült a merénylet idején

A Ford elit márkájának számító Lincoln 1961-ben drasztikus, ám indokolt elhatározás eredményeként mindössze egyetlen típust, a Continentalt gyártotta, ezzel ellensúlyozva az elmúlt évek bevételkieséseit. A gépkocsit négyajtós Sedan, illetve nyitott Convertible formájában árulták, nagyon erősre és biztonságosra tervezték őket. Az 1961-es Continental a kortárs Thunderbird önhordó karosszériájának nyújtott változatára épült, a gépkocsi mozgatására pedig egyetlen motort használtak. Az eleinte csupán hétliteres MEL V8-ast 1966-ban váltotta le a 7570 cm³-es motor, a legnagyobb erőforrás, amelyet a Ford Motor Company valaha személygépkocsiban alkalmazott. Míg a motorok változtak, a háromsebességes automata váltó maradt. Érdekes módon ismét alkalmazták az úgynevezett öngyilkos hátsó ajtót, amelyet a B oszlopnál egy vákuumos központi zár rögzített.

FORD MUSTANG

CONVERTIBLE

Gyártási időszak: 1965–1973

Motor: orr, 2785 cm³

Végsebesség: 154 km/h

Teljesítmény: 101 LE

Amerika ifjai a hatvanas években autót akartak vásárolni maguknak, lehetőleg olyat, ami nem hasonlít semmilyen korábbi modellre, sportos menettulajdonságokkal és formával rendelkezik, a mindennapokban is használható, és nem kell érte egy vagyont fizetni. Lee Iacocca, a Ford ­fiatal márkaigazgatója az elsők között, már 1961-ben meglátta a hatalmas piaci lehetőséget a huszonéves korosztály autós vágyaiban, ezért titokban egy csapatot szervezett és kitalálta a Mustangot.

A huszonéves amerikaiak vágya volt a Ford Mustang
Fotó: shutterstock

A tervezők a fejlesztés költségeit igyekeztek minimálisra szorítani, a takarékoskodás jegyében pedig egy meglévő modell, a Ford Falcon konstrukcióját használták fel a fiatalok autójához. Gyors ütemű munka kezdődött, az újdonságot már az 1964 tavaszán rendezendő New York-i Világkiállításon be akarták mutatni. Mivel nagyon fontos volt a gépkocsi megjelenése, körültekintően, hosszas mérlegelés alapján döntöttek David Ash formaterve mellett. Az első Mustang 1964. március 9-én gördült le a szerelőszalagról, a típus pedig szinte azonnal példátlan sikert aratott. A Ford nem spórolt a reklámköltségen sem, de a sportkocsi relatív alacsony ára és a kedvező gazdasági körülmények fokozták népszerűségét. Jól jelzi az elképzelhetetlen érdeklődést, hogy tizenkét hónappal a bemutató után az eladások már meghaladták a négyszázezer darabot.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!