A büntetőfékezés a legveszélyesebb!

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. az agresszív közlekedéssel kapcsolatban készített online felmérést, a kérdőívet két hét alatt több mint 1300-an töltötték ki. A nem reprezentatív felmérésben részt vevők több mint kétharmada (67 százalék) állította, hogy napi rendszerességgel találkozik erőszakos autóssal. Az életkorral egyenes arányban nő azok száma, akik agresszivitást tapasztalnak: a fiatalok 56, a középkorúak 72, az idősebbeknek pedig már a 76 százaléka naponta tapasztalja az autóvezetői erőszakosságot.

A felmérésből kiderül, hogy másokat erőszakosabbnak látunk magunknál, hiszen kisebbségben voltak azok (47 százalék), akik úgy nyilatkoztak: viselkedtek már durván egy-egy közlekedési helyzetben, a nőknél ez az arány mindössze 27 százalékos volt. A válaszadók 14 százaléka szerint inkább településen belül, 22 százalékuk válasza alapján inkább azon kívül, 64 százalékuk szerint mindkét helyen találkozhatunk erőszakosan közlekedőkkel.

Arra a kérdésre, hogy a gyorsabb autók vezetői agresszívebbek-e, 55 százalékban volt igen a válasz. Hasonló a helyzet a drágább kocsik esetében is: a válaszadók 62 százaléka szerint az ilyen autókat vezetők erőszakosabbak. A kutatás visszaigazolta azt a sztereotípiát is, mely szerint a drágább és gyorsabb autók erőszakos vezetői fizikálisan inkább képesek kimagasló teljesítményre, mint műveltségüket tekintve.

A saját szóhasználaton alapuló, önkéntes válaszadás szerint az agresszív közlekedés hallatán egyébként a legtöbbször a veszély, a baleset és a BMW szavak jutnak a kérdőívet kitöltők eszébe. Az agresszív közlekedés kiváltó okai közül pedig a türelmetlenséget, a fölényeskedést, mások viselkedését, illetve a stresszt jelölték meg a legtöbben. Amíg a válaszadók enyhe többsége (52 százalék) erőszakosabbnak látja a magyar autósokat a külföldieknél, addig a nagy többség (69 százalék) úgy véli, régebben kulturáltabban vezettek az emberek, mint manapság.

A válaszadók a különböző közlekedési szituációk közül a büntetőfékezést gondolták a legveszélyesebbnek: 95 százalékuk érezte nagyon veszélyesnek az ilyen manővert. Sorrendben ezt követte a valaki elé történő bevágás (86 százalék), a másikra történő rátapadás, vagyis a nem megfelelő követési távolság (67 százalék), a leállósáv indokolatlan használata (61 százalék), valamint az indexelés nélküli közlekedés (58 százalék) nagyon veszélyesnek értékelése. Az indokolatlanul lassú haladást (38 százalék), a jobbra tartás figyelmen kívül hagyását (23 százalék), a levillogást és ledudálást (22 százalék) és a buszsáv elfoglalását (17 százalék) már csak a kisebbség gondolta veszélyesnek.

A büntetőfékezés jelenségéről Unger József közlekedésbiztonsági szakértőt kérdeztük. Mint elmondta, ő is tapasztalja, hogy sokan nagyon agresszívan vezetnek, és néha bizony akad olyan, aki úgy érzi, hogy valamilyen vélt vagy valós sérelem érte, ezért – más eszköz híján – megelőzi az ellenfélnek tekintett autóstársát, hogy aztán hirtelen befékezzen előtte, így adva át az üzenetet. A legtöbbször a büntetőfékezések oka, hogy az illető autós úgy érzi, indokolatlanul feltartották.

Ezek az esetek nemegyszer koccanásos balesetben végződnek, de akár tragédia is lehet a vége egy-egy ilyen autós nevelésnek, arról nem is beszélve, hogy baleset esetén a fékező autója is megsérül, ráadásul a felelősséget is neki kell vállalnia. Semmiképpen nem szabad tehát fékezéssel büntetni, igaz – tette hozzá a szakértő –, az autósok ráadásul nem is tartják a megfelelő követési távolságot, holott városi közlekedésben egy, míg országúti közlekedésben a két másodperc lenne az ideális. Ennél kisebb távolságot tartva váratlan helyzetben – a büntetőfékezés is ilyen – egy átlagos sofőr biztosan nem tud jó döntést hozni – fogalmazott.