2021.06.13. 07:00
A vízen futás elkerülhető – Felhőszakadások után összefüggő vízréteg képződhet az úton
Az elmúlt hetekben nem volt hiány az esős napokból. Ám ami jót tesz a mezőgazdaságnak, annak nem biztos, hogy örülnek az úton lévők. Ilyenkor eleve többen ülnek autóba, rosszabbak a látási viszonyok és ott van az alattomos aquaplaning jelenség is, amit jobb elkerülni. De hogyan? A HTA szakembereinek tanácsait gyűjtöttük össze.
Van, hogy az abroncs futófelületén lévő profilok nem tudják elvezetni a vizet
Fotó: VN-archív
Az aquaplaning, más néven „vízen futás” – vagy „felfutás” – számos baleset előidézője. Nagy esőzések után összefüggő vízréteg képződik az úton, amely megakadályozza az abroncsok úthoz tapadását. Az autó „felúszik”, bármit is teszünk, a kormányzási és fékezési erők csak a vízrétegre hatnak, az útra nem. Ennek következtében az autó ellenőrizetlenül sodródik, elveszíti a tapadását.
A statisztikák szerint az aquaplaning gyakoribb az autópályákon, mint a vidéki utakon és a városokban.
Ennek oka azonban nem az útburkolat minősége, hanem az a tény, hogy itt gyorsabban vezetünk. Az egyenetlen felület és az enyhe lejtés is hozzájárul az aquaplaninghez. A fő veszély a mélyedésekben, a kanyarokban, az aluljárókban és nyomvályúkban leselkedik ránk, vagyis szinte mindenhol, ahol a csapadékvíz nem tud gyorsan elfolyni – vagy ha nagy mennyiség esett, és időbe telik, míg elszivárog.
Hogyan viselkednek az autó abroncsai aquaplaning esetén?
A gumiabroncs futófelületén lévő profilok a víz elvezetésére szolgálnak. A gumiabroncs futófelületének többi része az úthoz tapad. Ha a gumiabroncs profilja kisebb 4 mm-nél, előfordulhat, hogy nem lesz elég hely a víz elvezetésére, az autó egyszerűen felfut a vízre. Minél szélesebb a gumiabroncs, annál több vizet kell kiszorítania. Ezért a széles gumiabroncsoknak természetesen nagyobb a hajlandósága az aquaplaningra. Néhány gyártó speciális profilokat fejlesztett ki, amelyek mérséklik a veszélyt, de a kockázat továbbra is magasabb, mint egy hagyományos abroncsnál. Minél alacsonyabb a gumiabroncs nyomása, annál nagyobb az aquaplaning veszélye. Ilyenkor ugyanis az abroncs szétterül, szélesebb és lazább lesz.
Milyen figyelmeztető jelei lehetnek?
Először is kapcsoljuk ki a rádiót, ha erősen esik: a sárvédő felől érkező hangos zaj egyértelmű figyelmeztetés. A feltűnően sima kormányzás vagy a kormánykerék „kopogása” is azt jelzi, hogy valami történik. Az egyik fontos figyelmeztető jel, ha az elektronikus stabilitási program (ESP) jelzőfénye villogni kezd. Ha a fordulatszám felpörög, miközben az autó sebessége nem nő, az azt jelenti, hogy a gumiabroncsok nem tapadnak megfelelően. Az ESP-re és az ABS-re nem hagyatkozhatunk, ugyanis ezek a segédrendszerek csak akkor működnek, ha még van tapadás.
A vízen futásnál pedig nincs, így stabilizáló hatásukat sem tudják kifejteni. Ám van egy kivétel: ha az aquaplaning csak egyetlen kereket érint, az ESP kontrollálhatja a másik 3 kereket, és így stabilizálhatja a járművet.
Hogyan viselkedjünk aquaplaning esetén?
Az ellenőrizetlenül csúszó autó maga a horror, minden autós rémálma. Ilyen pillanatokban a reflexek erősebben működnek, mint a tudatos parancsok. De van néhány szabály, amelyeket, ha fejben tartunk, kézben tarthatjuk a helyzetet. Ne akarjunk hirtelen kormánymozdulatokkal korrigálni! Miért? Ha a gépkocsi pár másodperccel később ismét „talajt fog”, végre fogja hajtani a kívánt manővert: azaz kanyarodni akar, elránt bennünket oldalra.
Ugyanez érvényes a fékre is: finoman lassítsunk, ne fékezzünk hirtelen! A kormányt mindkét kézzel tartsuk, és a gázról lassan, óvatosan vegyük le a lábunkat, a sebességet fokozatosan csökkentsük!
A Magyar Gumiabroncs Szövetség szerint a biztonságos autózáshoz, így az aquaplaning elkerüléséhez nagymértékben hozzájárul a rendszeresen ellenőrzött, jó minőségű, megfelelő nyomásra pumpált abroncsok használata, és a teljes értékű, a felszerelttel megegyező méretű és mintázatú pótabroncs, amely defekt esetén kompromisszummentes megoldást nyújt.