Lesz-e győzelme idén a Ferrarinak?

Már a szezon első felét lezáró nyári szünetüket töltik a csapatok, ám nem kellett eddig várnunk ahhoz, hogy megválaszoljuk a fent feltett kérdést. Elég volt ehhez 4-5 futam is: a Mercedes gyenge előszezonja megtévesztő volt, a Ferrari húzta a rövidebbet.

A MÚLTRA ÉPÍTKEZTEK

Maranellóban nagy hangsúlyt fektettek a 2017-es, illetve a 2018-as hibák kiköszörülésére, valamint az erősségük tökélyre fejlesztésére. Amivel önmagában nincs gond, ám időközben teljesen megváltozott a biztos győzelmi recept. Tudniillik az elmúlt években a biztos sikert a minél erősebb motor és a minél kisebb légellenállású autó eredményezte. A Ferrarinál talán úgy vélték, hogy az átmeneti szabályváltoztatások nem fordítják feje tetejére az F1-es tervezési csapásirányt; és így a kevés leszorítóerőt generáló, a levegőt kifelé terelő első szárnyuk a világbajnoki címig fogja repíteni őket. Az elképzelésüket sikerült kivitelezniük: a korábban a motorrészleg irányításáért felelős új csapatfőnökük, Mattia Binotto vezérletével már az övék a legtöbb lóerőt generáló erőforrás. Ám utólag kijelenthető, hogy ezzel egy szezonnyit késtek.

MÁS ÚTON A RIVÁLIS

Az idei autó tervezésénél a mercedesesek nem ragadtak le a „múltban”, és nem azzal voltak elfoglalva, hogy az igencsak pályaspecifikus autójukat javítgassák, hanem tiszta lappal nyitottak. A mérnökeik figyelmét nem vonta el a lassabb pályákon (Monaco, Hungaroring, Szingapúr) alulteljesítő 2018-as autójuk kielemzése, felülvizsgálata. Helyette inkább a minél nagyobb leszorítóerő elérését célozták meg. Már csak azért is, mivel a vékonyabb futófelületű abroncsok ezt kívánják meg. Ugyan a téli tesztek alatt még úgy tűnt, hogy nem igazán működik az elgondolásuk, ám az utolsó pillanatban bevetett aerodinamikai fejlesztési csomagjukkal minden hiányosságukat pótolták. Pár futam után egyértelművé vált, hogy idén csak az nyerheti meg a bajnoki címet, aki a lassú és közepesen gyors kanyarokban brillírozik, hiszen ezekből van több a naptárban szereplő versenypályákon. Összességében megállapítható, hogy a Ferrari az ilyen íveken összegyűjtött lemaradását nem tudja kompenzálni az egyenesekben mindenkinél jobb szektoridőivel. Azaz fordult a kocka: a Ferrari lett a pályaspecifikus, a Mercedes pedig a jobban alkalmazkodó autó. Ez az irányelv a ferrarisoknak a tavalyi abroncsokkal még működött volna, idén viszont már nem.

MONZÁBAN A REMÉNY

Mit tehetnek Vettelék? Ugyan a bajnoki cím egyre távolabbinak tűnik, ám elcsüggedni így sem lehet idejük. Ezt a luxust nem engedhetik meg maguknak. Egyrészt a koncepciójuk egyes pályákon még működhet (Spa, Monza, Mexikó), másrészt minél előbb meg kell fejteniük, hogy egyes pályákon miért érzékeny a csomagjuk. Enélkül ugyanis 2020-ra eláshatják magukat. A legfőbb problémájuk abban keresendő, hogy mi okozza futamról futamra az erőteljes teljesítményhullámzást. Furcsán hangzik, de autójukat a pályafüggőségből kell kigyógyítaniuk; mint ahogy tette azt tavaly a Mercedes. Az idény első felében már próbálkoztak a leszorítóerő növelésével. Az időmérőn még javultak is vele, ám hosszú távon csúszkálni kezdtek. Fejvakarásuknak legfőbb oka, hogy az így módosított SF90-essel olyan mértékű kompromisszumokra kényszerültek, amivel rontottak az autó vezethetőségén.

2020-RA FÓKUSZÁLNI

A bajt tetézi, hogy nem csak a bajnoki arany-, de már-már az ezüstérem is veszélybe került: a Red Bull egyre jobban kiismeri idei versenygépét, ráadásul szeptemberben jön a Honda új erőforrása, amely 15-20 lóerővel is többet tudhat. Azaz itt az újabb kérdés: mi legyen a Ferrari figyelmének középpontjában: a második hely megszerzése, vagy az átállás a 2020-as autó fejlesztésére. A Scuderia válasza egyik sem, hanem mindkettő. Már jelezték, hogy az idei modell fejlesztésével nem állnak le, hiszen 2020-ban nem változnak alapvetően a szabályok, azaz a jelenkori tapasztalataikkal is előbbre lesznek jövőre. Más szóval: a hátralévő kilenc futam legrosszabb esetben is felér egy-egy komolyabb teszttel. Egy biztos, a nekik kedvező helyszíneken – mint a soron következő Spa és Monza – biztosan beleadnak apait-anyait, hogy megszerezzék idei első győzelmüket. Talán most a szerencse is melléjük áll, nem úgy, mint Bahreinben, vagy éppen Németországban.