XIV. Lajos és az omnibusz

2018.09.15. 19:00

Pascal kitalálta, a Napkirály engedélyezte

Az köztudott, hogy az egykori francia király a mai napig a leghosszabb ideig trónon lévő európai uralkodó, ráadásul éppen 380 éve született. Ám az kevésbé ismert, hogy XIV. Lajos adta ki az első omnibuszengedélyt.

Kelemen Attila

Így nézett ki az omnibusz Budapesten, a Blaha Lujza téren 1957-ben. Akkoriban már inkább kuriózumnak számított, mint tömegközlekedési eszköznek

Fotó: FSZEK Budapest, Sándor György/Fortepan.hu

Kalocsai Péter hívta fel erre a figyelmünket, sőt: a Városi tömegközlekedés a Nyugat-Dunántúlon – 1867–1914 című művében is már kitért a történelmi jelentőségű eseményre. Ennek alapján közöljük az omnibusz történetét – és vasi vonatkozásait.

Így nézett ki az omnibusz Budapesten, a Blaha Lujza téren 1957-ben. Akkoriban már inkább kuriózumnak számított, mint tömegközlekedési eszköznek
Fotó: FSZEK Budapest, Sándor György/Fortepan.hu

A legelső tömegközlekedési eszköz/jármű ezek szerint az omnibusz volt. Feltalálója Blaise Pascal francia matematikus és filozófus. Az első közkocsik/omnibuszok (utóbbi elnevezés csak a 19. században vált használatossá) 1662-ben indultak meg Párizs utcáin. Pascal ötletére az engedélyokiratot a Napkirály néven ismert XIV. Lajos adta ki, aki maga is kipróbálta az új közlekedési eszközt, utazott rajta Párizs utcáin. A vállalkozás mintegy húsz évig szolgálta a francia főváros utazóközönségét, aztán feledésbe merült.

Az omnibusz-közlekedést 1819-ben fedezték fel újra, ismét Párizsban. Az omnibusz elnevezés is Franciaországból származik. A XIX. század elején Nantes-ban nyílt meg egy elővárosi omnibuszvonal, amelynek belső végállomása egy Omnès nevű kereskedő szatócsüzleténél volt. Omnès elérte, hogy reklám céljából a kocsira az „Omnès omnibus”, vagyis az „Omnès mindenkinek” feliratot fessék. E szójátékból terjedt el az első tömegközlekedési eszköz megnevezése. Magyar megfelelője: társaskocsi. Magyarországon 1832-ben Pesten, majd vidéki városaink közül először – a közlekedéstörténeti kutatások jelenlegi állása szerint –, vagyis 1847 és 1851 között Sopronban járt a társaskocsi. Esztergomban 1854-ben, Szegeden 1857-ben, Miskolcon 1863-ban, Szombathelyen 1865-ben, Nagykanizsán is még 1866 előtt, Marosvásárhelyen 1870-ben indult meg az omnibusz. A következő évtizedekben fokozatosan megjelent Magyarország legtöbb városának utcáin. A kétfogatú társaskocsik lehettek egy-, de kétszintesek is („Éjjel az omnibusz tetején…”), vidéken az előbbiek voltak jellemzők, s nagyságuktól függően 6–24 személyesek. Az omnibusz-közlekedés megindítása nagy beruházást nem igényelt. Kezdetben megállóhelyeket sem kellett létesíteni. Az utasok menet közben bárhol megállíthatták a menetrend szerint közlekedő járműveket, ha fel- vagy leszállni kívántak. Kezdetben sokan szégyellték az omnibuszon való utazást, társadalmi rangjukhoz méltatlannak tartották. Az omnibuszok hosszú ideig meghatározó szerepet játszottak a helyi tömegközlekedésben. 1908-ban még csaknem 40 vidéki városban jártak. A szombathelyi omnibusz-közlekedés/tömegközlekedés megindulásának 150. évfordulójára emléktáblát avattak 2015-ben a Fő tér 15. számú ház falán.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!