Multidéző

2015.05.19. 12:32

1985. május 17-én nyílhatott meg a felújított Nagyszálló

Szombathely - Az 1990-es Vas Népét lapozva bukkantunk rá arra a cikkre, amelyben arról írtunk, hogy nyolc év kihagyás után ismét kinyitott a Nagyszálló. Milyen szép is lenne, ha hasonló cikkel jelenhetne meg napjainkban a megyei napilap.

Kelemen Attila

Repül az idő suhannak az évek. Csodálkozva kapjuk fel a fejünket a hírre: jé, már öt-éves a megújult Savaria Szálló? 1977 decemberében zárták be, sokáig kétséges volt a sorsa. Lebontják vagy sem – talán még emlékeznek olvasóink a vitára. Végül győzött a többség akarata és 1985. május 17-én megnyílhatott ez a tősgyökeres, bizonyos mértékig „a szombathelyi polgárosulás jelképeként" is felfogható szálloda.

A Savaria a szombathelyieknek jóval több, mint egy szálló. Alkalom a közösségi összejövetelekre. Az első bálozók, ifjú szerelmek, házassági lakomák színtere. Igaz, a megugrott árak visszaszorították a meghitt kávéházi jelleget, de a szálló hírneve nem kopott. A városban ma is „a Savaria" számít az első szállónak – patinája, rangja van.

A bal oldali képen egy korabeli dokumentum: „A szombathelyi polgárosulás jelképeként is felfogható." Jobbra az étterem: „Tükrös, a kor stílusának és ízlésének megfelelően. Fotó: VN-archív

Nem véletlenül. A századforduló után Szombathely óriási iramban fejlődött. Éhen Gyula polgármester és kaszinóbeli társai modern európai várossá tették az egykori „nagyfalut". Dőlt a pénz, megtelepedett az ipar, gazdagodott a térség. Egyre több kereskedő vette errefelé az útját. A pénzes embereknek koszt és kvártély kellett. Jól ismerte ezt fel a jáki Kovács Jakab, aki amúgy is remek vendéglős hírében állt. 1911-ben megalakítja a Kovács Szálló Rt.-t feleségével és Schönfeld Nándorral. Három évvel később építési engedélyt kér, de nem kapja meg. Fellebbez és végre zöld az út. Vida Artúr tervei alapján látnak munkához, a háború azonban késlelteti a gyors befejezést. Mégis, 1915-ben már áll a kávéház! Rá egy évre átadják az első szállodai szintet, majd 1917-ben elnyeri végleges formáját. Szinte azonnal a város polgárainak kedvelt találkahelyévé válik. Jó konyha, diszkrét hangulat. Impozáns, tükrös étterem, a kor stílusában és ízlésének megfelelően. Mondják, a tervező Pesten tájékozódott az építés előtt és alaposan megnézte az Emkét. Kovács Jakab az 1939-es, második zsidótörvény megjelenésekor Esterházy Tamás grófnak adja el a már bejáratott épületet. Időközben az éttermet egy Millecker nevű férfi, utána a neves vendéglős, Grastyán Jenő bérli. A gróftól a badacsonytomaji bazaltbánya tulajdonosa veszi meg a „Kovácsot".

A háború nem kíméli a szecesszió minden szépségét ötvöző szállót: kifosztják és tönkreteszik. Kovács Jakab eltűnt a világégésben. 1948-ban államosítják egykori tulajdonát. Előbb Nagyszálló, majd Savaria névre keresztelik. 1977-ig a megyei vendéglátó üzemelteti, majd átveszi a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat. Azonnal bezárják a leromlott épületet, megkezdődik a takarítása. Negyven teherautónyi szemetet távolítanak el. Kiderül, hogy a szálló életveszélyes, statikailag egy blöff. Kezdődik az időhúzás, taktikázás. Majd nagy nehezen összejön a 120 millió forint és tervezhet Sellyei Gábor, valamint Mátis Lajos. Öt évvel ezelőtt, nagy tömeg ovációjától kísérve kinyílnak a kapuk, a polgárok háza újjá-éled. Nyolcvannégy kétágyas szoba és hat lakosztály, valamint több terem szolgálja a vendégek kényelmét és marad a híres bálozó hely, a Télikert.

A szálló ma is meghatározó Szombathelyen. Szakmai munkája nívós, a kollektíva az egykori „pincérgyár" legjobb hagyományait követi. Rangos vendégek szólnak elismerően a Savariáról, köztük Thyssen Bornemissza báró, Habsburg Ottó, Fred Sinowatz. A tradíciók köteleznek, Kovács Jakab öröksége megőrzésre méltó. A szálló múltjában egy kicsit ott a városé is. A városé, amely elindulhatott az újkori polgárosodás felé.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!