2018.02.17. 10:00
A templomban tartották a közgyűlést Meszlen községben
Vas-, és Sopron vármegye középkori határán álló, XVI. század közepén mezővárosként is említett Meszlen község rendszeresen adott helyet a két vármegye nemessége által közösen tartott közgyűléseknek.
A meszleni templom középkori építéstörténetét az 1997-ben befejeződött régészeti és műemléki helyreállítás tárta fel Fotó: Unger Tamás
A vármegyék intenzív együttműködését a tizenöt éves háború kitörése tette szükségessé, amely a Murád szultán által Rudolf császárnak 1593-ban küldött hadüzenettel vette kezdetét.
A Székesfehérvárt, Tatát és Veszprémet ostromló török hadak előretörését a Rába vonalának megerősítésével próbálták megakadályozni. A hadi készülődés és a védelmet ellátó vallon zsoldosok ellátásának megszervezése volt Sopron-, és Vas vármegyék együttes üléseinek napirendjén. Külön figyelmet fordítottak a töröknek alkalmanként élelmet szállító kalmárok ellenőrzésére és megbüntetésére is. A meszleni közgyűlések színhelye a község centrumában álló Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemplom volt. Az 1599. januári ülésen Nádasdy Ferenc, a fekete bég országos főkapitány is képviseltette magát, akitől a megyék sürgős intézkedést kértek, mondván: „a Kőszegre télire beszállásolt vallon katonák a környék falvaiban lakók ellen napról napra súlyosnál súlyosabb zaklatásokat és gonosztetteket hajtanak végre”. A résztvevők azonban kisebb súlyú ügyekkel is foglalkoztak. Birtokperekben hoztak határozatokat, és egyebek között ítéletlevelet bocsátottak ki a Meszlenben lakó Szelestei Bálint ellen aki „nyilvánosan sok alkalommal legutóbb Szent Miklós vértanú ünnepén, tiltott káromló énekekkel botránkoztatta meg a hívőket”. A meszleni templom középkori építéstörténetét az 1997-ben befejeződött régészeti és műemléki helyreállítás tárta fel. Rekonstruálták a templomhajó déli falának díszes, bélletes kapuját, amely egyértelmű rokonságot mutat a magyarszecsődi és vasaljai román kori templomokkal.
A szentély északi kápolnájában Kazó főesperes 1697-ben még látta, és leírta azokat a középkori falfestményeket, amelyek ma már sajnos nincsenek meg. A reformátusoktól a XVIII. század közepén visszakapott templomot katolikus kegyurak bővítették és barokk stílusban jelentősen átalakították. A régészek úgy vélik, hogy „az Üdvözítő képét és a négy evangélista jelvényeit ábrázoló” középkori falfestmények akkor semmisültek meg.
