Az ifjúsági fogászatot először Szombathelyen hozták létre, 1981-ben, bevált

Dr. Halasi Sándor fogorvos azt kívánta ezzel tudatosítani a fiatalokban, hogy az iskolafogászattól eltérően ide nem volt kötelező menni, a „berendeléses” kezelés is önkéntes volt. Így írt minderről a Vas Népe 1988-ban.

A cél az, hogy a felnövekvő ifjú érezze, tanulja meg: fogainak rendben tartása a saját érdeke elsősorban.

Az országban először hét évvel ezelőtt Szombathelyen hozták létre az ifjúsági fogászatot azzal a céllal, hogy az általános iskolából kikerülő fiatalok a szervezett fogászati alapellátásba ne közvetlenül kerüljenek, hanem az életkoruknak jobban megfelelő, az iskola segítségét is felhasználó ellátást kapjanak.

Először ügyeleti rendszerben, váltva dolgoztak ifjúsági fogorvosként a megyeszékhely fogorvosai, hat éve dr. Halasi Sándor egyedül gondoskodik a Szombathelyen tanuló középiskolások, szakmunkástanulók fogairól. A rendelő jó körülmények között van, a tavaly elkészült Kiskar utcai körzeti rendelőben.

Távol lehettek az iskolától

- Tizenegy középfokú intézmény diákjai tartoznak ide – tájékoztat az ifjúsági fogorvos -, a létszám nő, 1983-ban 6700, ma nyolcezer fiatal keresheti fel a rendelőt. Sürgős esetben mehetnek a felnőttfogászatra, az ügyeletre, de például fogtömésre már hozzám küldik a diákokat a felnőttrendelőkből.

- Segítenek az iskolák, az iskolaorvosok?

- Elmentem az iskola-igazgatókhoz, főleg azért, hogyan lehet egyeztetni a rendelés idejét a tanórákkal. Az ifjúsági orvosokkal pedig úgy állapodtunk meg, hogy szűréskor a rossz fogú diákokat hozzám küldik. A délelőtti rendelésre is jönnek fiatalok – noha iskola van -. de szabály az, hogy egy osztályból legfeljebb két gyerek lehet távol fogászati kezelés miatt. Őket az ifjúsági orvosok küldhetik csak be, első alkalommal. Én újabb kezelésre már csak délutánra rendelek vissza, sürgős esetben természetesen délelőtt is jöhet bárki. Készítettem egy statisztikát: öt év alatt 15 810 esetünk volt, 12 ezer fogat tömtem be, hétszáz volt ezek közül a gyökértömés. Átlag tizenöt beteg jön egy nap, de délutáni rendeléseken előfordul 25-30 páciens is.

A vidékiek foga rosszabb?

- Milyenek a fiatalok fogai?

- Én csak a rossz fogú gyerekeket látom, elhamarkodott lenne kemény ítéletet mondani az iskolafogászat hatékonyságáról -

különben magam is ott dolgoztam 16 évig – vagy az életmódról, a szájápolási szokásokról. Az mindenesetre tény, hogy inkább a vidékről Szombathelyre került fiataloknak van rosszabb állapotban a fogazata. Ez a helyi ellátás hiányosságait vetheti fel. S biztos, hogy nem lenne ennyi lyukas fog, ha mindenki rendesen mosna fogat.

- Mennyire igényesek a fiatalok?

- Középiskolás korban

előbb-utóbb megjön az igény, hogy rendezni kell a „kirakatot”. Nemegyszer a hiúság hozza el ide a gyerekeket, még a srácok is kényesek arra, ha például elöl letörik a foguk. Szalagavatók előtt mindig megnő a forgalom. Megpróbálom nevelni őket arra, hogy érezzék a saját felelősségüket az egészségükkel kapcsolatban. Tudják, hogy önként jönnek, ez pszichikailag jobb módszer, mint a kényszer.

- Milyen a légkör a rendelésen?

- Könyveket írtak a betegekkel való bánásmódról, de ha ezeket mechanikusan alkalmazza valaki, nagy hiba lenne. Sokfélék a gyerekek, „improvizálni” kell. Aki tisztelettudó, azzal felszabadultabb vagyok, aki nyegle, azzal kimértebb.

Harminc évvel ezelőtt, 1988-ban háromezer fiatal fordult meg évente a szombathelyi ifjúsági fogászaton. Az önmagunkkal szembeni igényesség megteremtésében nagy szerepe volt a „testre szabott” rendelésnek, annak, hogy a fiatalok itt maguk között voltak, mindig ugyanahhoz az orvoshoz mentek vissza. S nem vesztek el a felnőttellátás intézményeiben.

Kérdés, hogy az igényesség miért csökkent később, miért volt lyukas foga a felnőttek kilencven százalékának? kt