1986-ra már tizenkétmillió tégla volt a kőszegi üzem kötelezettsége

A megye első korszerű téglagyára volt ez. Éppen 35 éve egyelőre még próbagyártás folyt, rá egy hétre próbálták ki, hogy mekkora teljesítményre képes a gyár, lényegében ekkortól kezdődhetett a nagyüzem.

Az 1985-ös begyakorlás során az üzemben dolgozók megtanulták az új technikát. Érthetően több lett a gépkezelők és a szerelők feladata, hiszen még kezdetben több volt a hiba. A 85-ös kötelezettség 4,2 millió tégla volt, 1986-ban pedig már 12 millió.De nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is javult. Ugyan a kőszegi nyersanyagból készülő tégla érzékeny volt a száradásra, de mivel a szárító független lett az időjárás szélsőségeitől, így kiküszöbölhették ezt a gondot is.

Kétségtelenül javult a minőség, minden termék első osztályúvá vált. Az új üzem mellett még állt a régi is, ám ritkán dolgoztak benne.

A fejlesztés a jövőbe vetett hitet hozta meg Kőszegre, ugyanis akkoriban pillanatnyi értékesítési gondjaik voltak. 1983-ban a kisméretű téglára mutatkozott nagy kereslet, éppen ezért országszerte az ilyen jellegű termék gyártásához igazított rekonstrukcióba kezdtek a gyárak. A kisméretű téglát még 1984-ban is keresték, ám ’85-re megváltozni látszott a piaci igény. Kőszegen 300 ezer állt belőle eladatlanul. Másfajta tégláért a megyén kívülre jártak az építkezők, hiszen még nem ismerték az új kőszegi gyárat.

A nyolcvanas évek közepén nem egy, hagyományos módszerrel dolgozó téglagyár működését veszélyeztette a krónikus létszámhiány. Ilyen volt a kőszegi is. Az automatizálás eredményeképpen enyhültek a munkaerőgondok.