A magyar nyelv korai művelője

2020.11.14. 07:00

Jövőre lesz 480 éves Sylvester János sárvári Új Testamentuma

Sylvester János neve Nádasdy Tamás jóvoltából fonódott össze Sárvárral. A könyvnyomtatás fejlesztése, a sárvári nyomda felügyelete, valamint a helyi iskolában való oktatás volt a feladata. Itt nyomtatta ki a Grammatica hungaro-latina című könyvét, valamint az Új Testamentumát. Ez utóbbi jövőre lesz 480 éves.

Kelemen Attila

Sylvester János az 1500-as évek elején született Szinérváralján. Eredeti családneve Erdősi volt, és a kor humanista-reneszánsz szokása szerint latinosította Sylvesterre. Mielőtt Sárvárra került volna, 1526-tól Krakkóban tanult. Igyekezett elsajátítani a három szent nyelvet, ahogy a reneszánsz együtt nevezte a latint, a görögöt és a hébert. A latinhoz kimagasló adottsággal rendelkezett, és a hittudományi ismeretei is kiválóak voltak. Itt ismerkedett meg Rotterdami Erasmus eszméivel.

A magyar nyelv művelését fontosnak tartotta, fordítói, nyelvészeti munkásságához nélkülözhetetlennek érezte a kor nagy találmányának, a könyvnyomtatásnak az elsajátítását. A reformáció és a humanizmus lelkes híve volt, abban a hitben szolgálta a nemzeti nyelv ügyét és a lutheri eszméket. Előbb 1529-ben, majd 1534-től Wittenbergben tanult, Nádasdy Tamás támogatásával.

Nádasdy a mohácsi vereség utáni évtizedekben volt kimagasló politikusa, hadvezére az országnak. Előbb horvát bán és országbíró volt, majd országos főkapitánnyá nevezték ki, végül 1554-ben nádor lett. Nem csupán a Nádasdy család felemelkedése fűződik a nevéhez; ő volt az, aki szellemi központtá tette Sárvárt. Művelt emberként a lutheri tanításokat követte. Sokat áldozott az oktatás, a könyvnyomtatás fejlesztésére. Ilyen jellegű munkássága során ismerkedett meg Sylvester Jánossal. Nádasdy Tamás 1534-től bízta a Sárvár melletti Újszigeten alapított nyomdája felügyeletét Sylvesterre; aki emellett a sárvári iskolában is taníthatott.

Sylvester János Új Testamentumának eredeti borítóképe
Fotó: VN-archív

Sylvester a nyomda műszaki vezetőjének azt a Sásdi Benedeket hívta haza, aki a kor legképzettebb és legjobb ízlésű nyomdászmestere volt.

Sylvester János első Sárváron nyomtatott könyve, a Grammatica hungaro-latina 1539-ben jelent meg, az iskolai oktatás számára készült magyar-latin nyelvtan volt. Ugyan latinul íródott, de magyar példamondatokkal. A művében a magyar nyelv szerkezetének, sajátosságainak kiemelésére törekedett. Az első magyar nyelvtan szerkesztőjeként a magyar nyelvtantudomány és az egységes helyesírás úttörőjének számított.

Sylvester János felkészültsége és tehetsége az Újszövetség fordításában bontakozott ki. Ezáltal ő lett az első, aki teljes, korszerű Újszövetség-fordítást készített magyar nyelven. Műve az első hazai nyomdában készült magyar nyelvű könyv lett. Az Új Testamentumot Abádi Benedek nyomdász közreműködésével 1541-ben nyomtatták ki Sárváron. Az Erasmus szövege nyomán készült fordítását filológiai kritikával ellenőrizte, és törekedett az eredeti gondolatok megőrzésére. Ugyan az Újszövetség régi magyar fordítását is igénybe vette, de alapjaiban az eredeti görög szöveget követte. Művében rendre alkalmazta a disztichonokat, különösen az evangéliumok összefoglalásában, illetve a magyarokhoz szóló ajánlásában. Így ő volt az, aki elsőként alkalmazta az időmértékes verselést.

1541-től nincs hír a nyomdáról, a török támadások nem kedveztek a nyomdászatnak. A bibliafordító, humanista tudós Sylvester János is elhagyta Sárvárt. Előbb a Nádasdyaktól kapott gógánfai birtokon élt, majd 1543–1544-től a bécsi egyetemen lett tanár. Ott ókori történelmet, héber nyelvet, később görög nyelvet tanított 1552-ben bekövetkezett haláláig.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!