30 éve: Így ünnepelték a századik évét - A Zrínyi Általános Iskola idén lesz 130 éves, mi most a centenáriumot idézzük fel

Év végén nincs ebben semmi különös, hisz a szombathelyi Zrínyi Általános Iskolában 1967-től minden esztendőben dísztornával (is) búcsúznak a tanévtől diákok, tanárok egyaránt. Így volt ez 1986-ban is. Hogy az 1986-os mégis miben volt különleges? Annak magyarázatát a 30 évvel ezelőtti Vas Népében találjuk meg. Így cikkezett a megyei napilap anno:

Tóth György tornatanár fejében valószínű, hogy ott van már az egész tornaünnepély koreográfiája, mint egy szigorú karmester ül a középső padok egyikén, ahonnan jó a rálátás, egységesen mozduló tornatrikós diákokra. Sípszóval, pattogó vezényszavakkal irányítja a gyakorlatokat, melyek a megszokottnál is szebbek, látványosabbak. Míg a tágas parkettán az alsósok és a felsősök mozdulnak a modern zenére, az emeleti galérián készülődik az iskola történetét bemutató kiállítás. Rendezői nem kevesebbet vállaltak, mint azt, hogy bemutassák a jogelődöt, a polgári fiúiskola hatvan esztendejét és az általános iskola eddigi negyven évét az eredeti dokumentumok, tervrajzok, fotók, tankönyvek, taneszközök segítségével. Bárdosiné Dorner Mária muzeológus és Keresztúriné Pintér Mária történelem szakos tanár szakmai biztonsággal válogat abból a rengeteg anyagból, amiket a levéltárak, könyvtárak, iskolai gyűjtemény, családi vitrinek őriznek egyébként. Ha a ma 9 órakor nyíló kiállítást megtekinti a látogató, gazdag anyagot talál, mely nemcsak egy iskola történetét tárja elénk, de régebbi korok iskolapolitikájával kapcsolatos állásfoglalásokkal is megismerkedhet. Itt olvasható például az 1868-as népiskolai törvény polgári iskola alapítására vonatkozó cikkelye.

A régi polgári épületben ma is tanítanak. Becenevén csak „nagyiskolaként” emlegeti mindenki. Fotó: VN-archív

Látható egyebek mellett Brenner János építész munkája is, aki a községi, államilag segélyezett iskolát tervezte. A polgári fiúiskola egyébként 1886-ban 116 gyerekkel, s 9 tanárral kezdett, az utód általános iskolában csaknem ezer gyereket, 57 pedagógus oktat. Mint Szőke Dezső igazgató mondta, négy épületben tanulnak a diákok, s ha sok minden változott is ez alatt a száz év alatt, a tanterem hiánya az akkori pedagógusokat is és a mostaniakat is foglalkoztatja. Tovább nézelődve választ kaphatunk arra is, hogy mi volt a célja egy polgári iskolának: az, hogy a növendékeket gyakorlati irányú általános műveltséghez juttassa, gyakorlati életre nevelje, másrészt, a középfokú szakiskolára előkészítse. S hogyan fogalmazódik meg mindez napjainkban? Az általános iskola célja, hogy megalapozza a szocialista ember személyiségének egységes, korszerű, továbbépíthető alapműveltségét. Össze lehet vetni tehát a két elképzelést. Persze összehasonlításra a kiállítás máshol is ad módot, lehetőséget.

Például a mini könyvkiállításon, ahol együtt szerepelnek a volt növendékek, tanárok s a most is aktívan dolgozó pedagógusok kiadványai. Itt kapott helyet a legfrissebb, még nyomdaszagú kötet is; az iskola jubileumi évkönyve, melybe a tantestület nevelői írták a tanulmányokat. Szőke Dezső, aki egyébként a szerkesztést is vállalta, a történeti részt dolgozta föl. Az évkönyv megjelenése régi hagyományt elevenít fel. 1886-tól 1947-ig minden esztendőben adtak ki évkönyvet, mely a legfontosabb tudnivalókat, iskolai eseményeket rögzítette.

Ma már eszköztörténeti ritkaság az 1920-as évekből származó elektromosságot fejlesztő gép, amely a korszerű audiovizuális eszközök mellett kapott helyet, s mindez együtt a szemléltetés változását érzékelteti. S itt jegyezzük meg a diákok, szülők, tanárok lelkes gyűjtését, azt, hogy felkutatták mindazokat a tárgyakat, dokumentumokat, melyek ma már értéknek számító, egyedi emlékek. Azok a szülők, akik maguk is ennek az iskolának a diákjai voltak még lelkesebben kapcsolódtak be ebbe a munkába. A Zrínyi iskola olajos padlójú osztálytermeiben egész generációk nevelkedtek. A Szülői Munkaközösség elnöke Kánya János például büszkén emlegeti, hogy édesapja, aztán ő maga is itt tanult, nagyobbik fia már végzett, a kisebbik fia még ebbe az iskolába jár.

Az öregdiákok kötődése tetten érhető a képzőművészeti tárlaton is, mely szintén a sportház galériáján látható. Huszonhét művész küldte el festményeit, grafikáit, szobrait bemutatás céljából. A legöregebb Csebi Pogány Aladár, aki 1899 és 1903 között volt az iskola tanulója. Jaksa István, a Vas megyei munkásművészek bátorítója, nevelője 1913-ban végzett a polgáriban. S még néhány név a kiállítók közül: Radnóti Kovács Árpád, Pogány Aladár, Mészáros József, Gömbös László, Unger Károly.

1986-ban nemcsak az iskola, de a város is ünnepelte ezt a 100 esztendőt.